Elvi különbség van Magyarország és az Európai Bizottság (EB) bevándorlással kapcsolatos elképzelései között – mondta el a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár János szerint az EB javaslataiból joggal feltételezhető, hogy a bevándorlás megszervezését készítik elő, míg hazánk alapjaiban utasítja el a bevándorlást, a családok támogatásának pártján áll és ezt javasolja a szövetségeseinek is. Szerinte a különbség áthidalhatatlan.
Elvi különbség van Magyarország és az Európai Bizottság elképzelései között
Fontosnak nevezte, hogy a magyar javasat határvédelemi együttműködésre vonatkozó részeit tiszteletben tartja az Európai Bizottság, de szóvá tette, hogy kimarad az a javaslat, hogy a schengeni határnál meg kell állítani a migránsokat és közülük azok az európai országok, akiknek szükségük van bevándorlókra, azok válogathassanak.
A tárcavezető figyelemre méltónak nevezte az osztrák külügyminiszter hasonló tartalmú felvetését és kiemelte: bízik benne, hogy a választópolgárok a kvótareferendumon is a hazai álláspontot erősítik meg.
Beszámolt arról is, hogy a kormány pénteken foglalkozik a befogadó állomások problémáival, továbbá mérlegeli egy tranzitzóna kialakítását Ásotthalom térségében. Lázár János ismét úgy foglalt állást, hogy Magyarországon nincs szükség táborokra, s a kormány célja, hogy bezárja azokat.
Tájékoztatott arról is, hogy tavaly 177 ezer Magyarországon regisztrálóból 3-4000-ren terjesztettek elő menekültkérelmet. „A többiek elmentek az országból. Senkit nem szeretnék megbántani, de 3-4 ezer embernek volt komolyan veendő problémája" – fogalmazott, hozzátéve: a többség a jólét és a magas szociális támogatások reményében állt tovább.
A maradókról szólva kijelentette: tisztességes és korrekt eljárás után az állam több száz embernek segít rendszeresen, 15-20 százalék az aránya azoknak, akik megkapják a státuszt.
Kovács Zoltán kormányszóvivő a sajtótájékoztatón bejelentette: újabb incidens történt csütörtökön Kiskunhalason: egy algériai férfi ellenállt a rendőröknek, amikor azok kihallgatásra akarták előállítani, a 27 éves férfi rátámadt egy fegyveres őrre. Hangsúlyozta: mindenkire vonatkoznak Magyarország és az EU törvényei, és akik Kiskunhalason vannak, azok már valami olyat követtek el, ami szemben áll ezekkel a törvényekkel, például illegálisan lépték át a határt.
A mostani eset is jól mutatja azokat a gondokat, amelyekkel egész Európában és Magyarországon is szembe kell nézni – tette hozzá Kovács Zoltán.
Lázár János kérdésre az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatban megjegyezte: jelenleg nincs napirenden a kérdés, a kormány a jó együttműködésre törekszik az amerikai kormánnyal, és az az érdeke, hogy minden részlet tisztázódjon az ügyben.
Négy nagy egészségügyi centrumra van szükség Budapesten
A kormány úgy döntött, hogy Budapesten négy nagy, kiemelt egészségügyi centrumra van szükség – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.
A tárcavezető kiemelte: végső döntés született arról, hogy északon a Honvédkórházat kell megerősíteni, Dél-Pesten az Egyesített Szent István és Szent László Kórház biztosít ellátást, Dél-Budán pedig új, 21. századi szuperkórházat építenek Kelenföld térségében. Észak-Budán egy következő fejlesztési periódusban új kórház létesülhet – tette hozzá.
Lázár János közölte azt is, hogy a kormány a Kútvölgyi kórház fejlesztése mellett van, ahol sportellátási centrumot is létrehoz, a Szent János kórház pedig nem lesz szuperkórház.
„Nem akarunk kórházakat bezárni" – jelentette ki kérdésre válaszolva. Mint mondta, a Péterfy Sándor utcai Kórház bezárásáról nem volt szó egy kormányülésen sem, a Szent János kórház épületállománya pedig hatalmas gazdasági kihívást jelent. Mivel azonban a közelben van a Kútvölgyi kórház, ahol nagy fejlesztések történtek, a betegek egy részét oda kell irányítani, míg az ellátás egy része a Szent János Kórházban marad. A betegek jobban járnak, hiszen egy régi, rossz állapotú kórház helyett egy felújított intézménybe mehetnek – vélekedett.
Megjegyezte: a kormány jóváhagyta, hogy egyetemi mintára kancellárok kerülnek a kórházakba.
A miniszter emlékeztetett: az Egészséges Magyarország program keretében az elmúlt években 500 milliárd forintot költöttel kórházak felújítására, minden vidéki kórházban voltak fejlesztések. Mivel az egészségügy legerősebb részét az orvosok és a szakdolgozók jelentik, megállapodtak a bérhelyzetük rendezéséről. Ez fontos lépés, hogy a magyar orvostársadalom megbecsültsége, anyagi elismertsége növekedjen – mutatott rá.
Úgy vélte, a program legfontosabb üzenete az egészséges életmóddal függ össze, ezért szeptemberben olyan új népegészségügyi programot hirdetnek, amelynek minden magyar életére lesz hatása. A program keretében minden lakótelepen többfunkciós sportpályákat akarnak létrehozni a szabadidő értelmes eltöltésére – közölte.
Lázár János arról is beszélt, hogy a magyar orvosi egyetemek világszínvonalúak, az alapképzés messze a nemzetközi átlag felett van. Ezen intézmények zászlóvivője a Semmelweis Egyetem, amelynek a kormány szövetséget kínál: minden feltételt kész biztosítani ahhoz, hogy az egyetem a világ legerősebb orvos képző intézményeihez tartozzon. Ehhez nagy ívű fejlesztési tervet kérnek az egyetemtől – mondta.
Arra a kérdésre, hogy az újbudai szuperkórház hogy befolyásolja a kelenföldi közlekedési fejlesztéseket, azt felelte: erősíteni fogja a kettő egymást, mivel a metróátszállással is rendelkező közlekedési csomópontban egy új, körülbelül 800 ágyas intézmény jön létre parkolási kapacitással.
A fővárosi pályaudvarokról szóló döntést firtató kérdésre elmondta, hogy az ügyet a főpolgármester jelenlétében kívánja tárgyalni a kormány, egyeztetések vannak arról, mikor tud részt venni az ülésen. Ez is azok között a kérdések között van, amelyeket a miniszterelnök szeretne rendezni a nyári hónapokban – fogalmazott.
Közölte azt is, hogy a kormány pénteken lezárja a buszgyártási stratégia nyitott kérdéseit. Arra a felvetésre, hogy ezt mennyiben befolyásolja a budapesti beszerzés, azt felelte: nem bicsaklik meg, ha a főváros máshogy dönt, azonban hatással van rá.
A miniszter a tájékoztatón bejelentette azt is, hogy az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójáról döntött a kormány, a célra 25 milliárd forint áll rendelkezésre, és a megújítás mellett egy 120 éves terv alapján új szárnyat is építenek az épülethez.
Döntöttek arról is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár főépülete marad a Budavári Palotában, egy új raktárbázisa pedig a városon kívül épül meg.
A tárcavezető azt is elmondta, hogy amennyiben a Magyar Nemzeti Múzeumnak vannak fejlesztési elképzelései, akkor a kormány kész támogatni az intézmény terjeszkedését a Palotanegyedben üresen álló állami palotákban.
A parlament dönthet a földárverésekből befolyó összeg felhasználásáról
Lázár János tájékoztatása szerint törvényjavaslatot készít elő a kormány arról, hogy a földárverésekből befolyó pénzösszeget hogyan használják fel. Az előterjesztésről a parlament szeptemberben dönthet.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatón kifejtette: most zajlik a földárverések utolsó köre, az értékesítésekből 250-300 milliárd forint bevételre lehet számítani.
Több javaslat is van arról, hogyan használják fel ezt az összeget, egy terv szerint ipari parkokat létesíthetnének, egy másik szerint adósságcsökkentésre kellene fordítani a pénzt, egy további javaslat alapján pedig népegészségügyi programokat finanszírozhatnának, kórházakat építhetnének belőle – magyarázta.
Mint mondta, a kormány szerint erről a parlamentnek kell érdemi vitát folytatnia, amely szeptemberben kezdődhet meg.
A miniszter arról is beszámolt, hogy nyáron, illetve ősszel elindul az ország térinformatikai rendszerének átalakítása, az ingatlan-nyilvántartási rendszer korszerűsítése 50 milliárd forint értékben, a kormányhivatalok informatikai megerősítésére 70 milliárd forintot költenek. Bizonyos közmű- és alaptérképekhez mindenki térítésmentesen hozzáférhet majd – mondta.
Lázár János kitért rá: új javaslatot terjeszt a kormány az Országgyűlés elé a hadigondozással kapcsolatban is. Nemzetközi példákra is alapozva az egész intézményt felül kell vizsgálni, hiszen mint kiderült, sokkal több embert érint a kérdés, mint korábban gondolták, az állam eddig rosszul mérte fel a jelentőségét. Az elmúlt években méltatlanul került ki a közbeszédből a téma, a hadigondozás újraszervezésével igenis foglalkozni kell – vélekedett.
Közölte: döntöttek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átszervezéséről is, az átalakított intézmény élén Pölöskei Gáborné marad. Pénteken jelenik meg kormányrendelet arról, hogy a központi intézménynek 58 szervezeti egysége lesz az ország területén.
Kérdésre Lázár János arról is beszélt, hogy mivel Spéder Zoltán a barátja, az őt érintő kérdésekben csak elfogultan tudna nyilatkozni. A takarékszövetkezeti integrációra nagy sikerként tekint a kormány – tette hozzá.
A tárcavezető a Zsolnay Porcelánmanufaktúra ügyében úgy nyilatkozott: a kormány Pécs városának törekvéseit támogatja, a jelenlegi „tulajdonosnak tűnő csoport" további támogatásra nem számíthat a fejlesztési banktól és a kabinettől. Célként jelölte meg, hogy a Zsolnay lehetőséget kapjon az állami beruházásokon, például az Iparművészeti Múzeum és a volt pénzügyminisztérium felújításában.
Kérdezték arról is, hogy egy javaslat szerint a lízingelt kamionok után sem kellene illetéket fizetni. A miniszter kifejtette: a kérdésről a parlament dönt. Egy kettősség feloldásáról van szó – magyarázta –, az eddigi szabályozásban az illetékmentesség az autóbuszok, nyergesvontatók, tehergépjárművek, pótkocsik tulajdonjogának megszerzésére vonatkozott, ezt a haszongépjárművek vagyoni értékű jogának megszerzésére is kiterjesztenék Wáberer György miniszterelnöki megbízott javaslatára.
