Azbej Tristan: Felgyújtották a Notre-Dame-ot

Talán sohasem fogjuk megtudni, hogy az emésztő tűzvészben megrongálódott párizsi Notre-Dame baleset, vagy szándékos gyújtogatás áldozata lett. Azt viszont láttuk, hogy a rettenetes pusztulást szélsőséges muzulmán emberek tömegeinek ujjongása kísérte, és azt is, hogy mennyire hidegen hagyta a nyugati közvéleményt, hogy – ha csak Franciaországot vesszük, akkor is – napi szinten ért támadás keresztény templomokat: februárban és márciusban összesen több mint száz ilyen eset történt ott.

Azbej Tristan (KDNP), üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár

Így járt például egy másik Notre-Dame, az Autun városában található templom is, amelyet néhány napja gyújtottak fel. A vallási indítékot mi sem támasztja alá jobban, hogy az elkövetők a tüzet az oltárnál gyújtották meg. Az eset nem elszigetelt, az iszlamisták és a (velük összekacsintó) szélsőliberálisok által gerjesztett európai keresztényellenesség egyre gyakrabban terjed át a szavak szintjéről a cselekedetekére.

Az eddig csak rafinált, rejtőzködő és legtöbbször kulturális, szellemi vonatkozásban jelentkező keresztényellenesség mára egyre inkább testet ölt. A migrációt meglovagló iszlamista terroristák beáramlásával nemcsak a terrorveszélyt, nemzetbiztonsági kockázatot, a nők kiszolgáltatottságát hozták Európába a bevándorláspárti erők, hanem a keresztényüldözést is importálták.

Hogy miről is van szó? A teljesség igénye nélkül csak idén nyárról ilyen keresztényellenes esetekről tudunk:

Május végén a német Caldern városának evangélikus templomában vandálok Bibliát és énekeskönyveket égettek el, ürülékükkel pedig meggyalázták az imaházát.
    
Júniusban a svédországi Södertälje városában bomba robbant egy szír ortodox templom közelében, Spanyolországban pedig egy indiai papot fenyegettek meg halálosan, amiért 6 hónapra el is ítéltek egy tinédzsert.
    
Egy keresztény érdekvédő csoport internetes felületét hekkerek támadták és leszámolással fenyegették meg, ha nem törlik abortuszellenes tartalmaikat.
    
Júliusban a fatimai kereszthez vezető úton négy állomást rongáltak meg Portugáliában.
    
A franciaországi Quimper egyházmegyében pedig megrongáltak egy templomot és egy kápolnát, valamint a fent említett Autun Notre-Dame templomában két szándékos gyújtogatás történt.

Nos, ezek a tények, ez a valóság a 21. századi liberális nyugaton. Mégis, mindeközben gőzerővel folyik a keleti keresztényüldözés és a nyugati keresztényellenesség elbagatellizálása, mosdatása, tagadása. Nem kell messzire menni, gondoljunk csak Bősz Anett, vagy Lendvai Ildikó keresztényüldözés–relativizálására, de a hazai ellenzék politikai keresztényei akkor is nevetségessé tették magukat, amikor egy észak-olasz kis faluban a keresztény jelképek píszískedő eltakarását megpróbálták egy nagyböjti vallásos hagyománnyal magyarázni, holott az egyértelműen keresztényellenes intézkedést az önkormányzat a saját lapjában közölte, és a rendelkezése azóta is hatályos.

Itt tartunk most. A keresztény civilizáció elleni folyamatos támadás zajlik Európában, elvakult, valóságtól elszakadt, Európa identitását, múltját (és ezáltal jövőjét is) megtagadó bevándorláspárti bürokraták asszisztálásával.

Pedig a szelektív tolerancia bajnokainak ideje lenne szembenéznie azzal, hogy az, ami eddig tőlünk pár ezer kilométerre zajlott – és ma is zajlik – a migráció révén Európában is kiterjedhet – és kiterjedőben is van. Az, ami tegnap még messzi idegen volt, holnap már az ajtónkat töri be.

És azt sem ártana szem előtt tartani, amit a történelemből sajnos több ízben is megtapasztalhattunk: minden népirtás a jelképek üldözésével kezdődött.

A keresztényellenesség lenne az utolsó elfogadott diszkrimináció? – Nem fogadhatjuk el!

Nem fogadjuk el, hogy a keresztények nem érdemlik meg a lelkiismereti szabadságot és méltóságot!

Nem fogadjuk el, hogy a keresztények élete kevesebbet érne a nem keresztényekénél!

A nagy pápától, Szent II. János Páltól tudjuk, hogy a szabadságot soha nem adják örökre, azért minden nemzedéknek meg kell küzdenie. Valójában ez az előttünk álló feladat és küldetés: a keresztény szabadságért való megküzdés, annak megteremtése és megvédése. És ennek szolgálatában állnak a magyar kormány családokért, keresztény kultúráért, nemzeti identitásunkért és az üldözött keresztényekért tett erőfeszítései is.

Azbej Tristan