Azbej Tristan: Szintlépés az üldözött keresztények védelmében

A világ még mindig számos országában szenvednek hátrányt a hívek – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak karácsony vigiliáján megjelent interjújában Azbej Tristan (KDNP), az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár, aki a Hungary Helps program sikereiről is beszámolt, melynek eredményeként a washingtoni kormány is a magyar kabinet partnere lett a keresztények támogatásáért folytatott küzdelmünkben.

Azbej Tristan (KDNP) üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár

–  Hol szenvednek ma a legtöbbet a keresztények?

–  Világszerte folyamatos az üldöztetés, ennek pedig több szintje van. Egyértelműen súlyos keresztényellenes népirtás történt 2014-2015 óta az Iszlám Állam és a Boko Haram által uralt közel-keleti, illetve nyugat-afrikai területeken; ezek azóta ugyancsak ezernyi áldozatot követelő tömeggyilkos atrocitásokká „szelídültek”. Máshol a hatóságok diszkriminálják a keresztényeket, mint például Észak-Korea, ahol a bibliabirtoklásért is kiszabható akár halálbüntetés is. Aztán vannak helyek, ahol a központi kormány védi, „csak” a többségi társadalom diszkriminálja őket. S végül van a nyugati világ, ahol üldözésről nem, de keresztényellenességről igenis beszélhetünk: a neoliberális paradigma, a szekularizáció alapján háttérbe szorított vallásosság elsősorban a keresztényeket sújtja, a harc pedig egyrészt a szimbólumok ellen zajlik – mint például Franciaországban, ahol tavaly megfosztották a kereszttől Szent II. János Pál pápa szobrát –, másrészt a vallásos meggyőződés ellen: Nyugaton a keresztényellenesség a diszkrimináció utolsó elfogadott formája, a keresztény emberek értékeit kigúnyolni pedig egyfajta értelmiségi sikk lett. Szerintünk viszont a keresztények emberi méltósága ugyanúgy védelmet érdemel, mint bárki másé.

–  Gondolja, hogy egy ilyen kis ország tud tenni ilyen sokrétű globális fenyegetettség ellen?

–  A magyar kormány példát mutathat ebben: a parlament nemrég elfogadta a Hungary Helps törvényjavaslatot, amellyel hazánk elsőként vállalja magára nemzeti küldetésként az üldözött keresztények megsegítését. Ez teremti meg a programunk kereteit, amely mostantól összemérhetővé vált más humanitárius programokkal is; létrehozta a Hungary Helps támogatáskezelő ügynökséget, s erőforrásokat rendelt ahhoz, hogy ezt a nemzeti küldetésünket betölthessük. Minderre azután került sor, hogy egyes programjaink – mint Tel-Aszkuf település újjáépítése – megmutatták, hogy lehetséges kis ráfordítással, de okos közvetlen támogatással megmenteni keresztény közösségeket. Erre újabb visszaigazolás volt múlt kedden, hogy együttműködési megállapodást kötött államtitkárságunkkal a USAID, az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége.

–  A USAID-nek nem feltétlenül volt makulátlan eddig a híre…

–  Az előző kormányzat alatt valóban okkal volt így: közép- és nyugat-afrikai partnereink például arról számoltak be, hogy a humanitárius segítségnyújtást olyan politikai feltételekhez kötötték, mint az abortusz-szabályozás liberalizálása, vagy a melegházasság legalizálása. A Trump-kormány szakított ezzel a gyakorlattal, és olyan célkitűzéseket határozott meg, amelyek egybevágnak a magyar kormányéval: szigorú, de igazságos migrá­ciós politika, nagyvonalúbb, helyben való segítségnyújtás, és erőteljesebb odafigyelés a legüldözöttebb közösségre, a keresztényekre. Mike Pence alelnök ennek erőteljes híve, de néhány hete maga Trump elnök írta alá azt a törvényt, amely elismeri a keresztények ellen elkövetett népirtásokat, ígéretet tesz áldozataik támogatására és a további népirtások megakadályozására.

–  Hogyan találtak egymásra önök az amerikaiakkal?

–  Amikor Trumpék új támogatáspolitika mellett döntöttek, s beszüntették a keresztényeket sokszor diszkrimináló nemzetközi szervezeteknek történő differenciálatlan pénzjuttatást, felismerték, hogy nincs meg a tapasztalatuk a keresztények célzott megsegítésében. Ekkor találkoztak a Hungary Helps programmal, amellyel mi kétéves lépéselőnyben voltunk, sikeres közel-keleti és nyugat-afrikai projektekkel a hátunk mögött. Egy évvel ezelőtti megkeresésükre szívesen osztottuk meg velük tapasztala­tainkat, maga Pence is elismerését fejezte ki, majd ugyancsak Washington részéről jött a felkérés, hogy formalizáljuk ezt a kapcsolatot a USAID-del.

–  Mit jelent ez a gyakorlatban?

–  Immár közösen folytatjuk a munkát az észak-iraki ninivei fennsíkon, a kereszténység bölcsőjében, amelyet 2014-ben letarolt az ISIS, ami után egy éve még tizenháromezer épület hevert romokban – ez volt egyébként a Hungary Helps főpróbája is, s végül egész Tell-Aszkuf települést magyar adományokból építettük újjá. Sokan vannak a régióban, akik még nem indultak meg nyugatra, de fogytán a türelmük: nyomorúságos körülmények között tengődnek. A Hungary Helps célja humanitárius és gyakorlati is egyben, hogy az országon belül kóborló, vagy a szomszéd országban meghúzódó menekült lakókat megsegítse, amíg be nem fejeződik az újjáépítés, hogy ne veszítsék el a szülőföldjükön boldogulás reményét, és ne váljanak ők is migránssá. Ebben a kérdésben immár erős partnerünk Washington.