Harrach Péter: Egyetlen esélyünk a megmaradásra, hogy felvesszük a harcot!

Az elszántságunk és a lehetőségeink megvannak arra, hogy minél többet megőrizzünk a hagyományos európai értékekből, gondolkodásból, kultúrából, és ne engedjük be azokat a nyugat-európai vagy Európán kívüli törekvéseket, melyek ezek ellen dolgoznak – nyilatkozta a Vasarnap.hu-nak adott interjújában Harrach Péter.  A KDNP leköszönő frakcióvezetőjével a káoszt okozó balliberális megmozdulásokról, a keresztény Közép-Európa jövőjéről és a mögötte álló tíz évnyi frakcióvezetői múltról beszélgetett Mizsei Bernadett, a vasarnap.hu publicistája.

Harrach Péter, a KDNP leköszönő frakcióvezetője egy korábbi fotón

– Tíz éven át töltötte be a KDNP frakcióvezetői posztját. Miért éppen most adta át a stafétát?

– Egy tízéves évforduló és a ciklus félideje jó alkalom arra, hogy ne csak visszatekintsen az ember, hanem elhatározásokat is tegyen. Talán „illetlen dolog” is ilyen hosszú ideig ülni ebben a székben, amikor sok más alkalmas ember is betölthette volna ezt a posztot.

– Ha valaki jól teljesíti a rá bízott feladatokat, miért lenne ez illetlenség?

– A politikai szerep olyan, mint a váltófutás, néha át kell adni a stafétabotot. Természetesen bízom abban, hogy tudok mást is jól csinálni, és akadnak még kihívások számomra a politika világában. Több területen is szívesen tevékenykedtem eddig, de a durva kampányküzdelmek nem tartoznak a kedvenceim közé – pedig a jövőt várhatóan éppen ez jellemzi majd. Nyolc kampányon vagyok túl, ebből ötöt a saját körzetemben vittem, eredményesen. Tehát ha kell, képes vagyok erre is, de szívesebben látok ebben a szerepben egy harcművészetekben edzett képviselőtársat.

– Milyen harcok várnak az utódjára, Simicskó Istvánra kereszténydemokrata politikusként?

– Ma főleg azokért az értékekért kell küzdeni, amit igyekeznek háttrébe szorítani – ez nem más, mint a keresztény értékrend. Utódom sportember, aki képes keményen, de sportszerűen küzdeni. Ma Nyugat-Európában a nyílt társadalom elméletének következményei megdöbbentő torzulásokat mutatnak.

Akkor, amikor olyan, számunkra teljesen természetes és értékes közösségeket próbálnak támadni és fellazítani, mint a család, az egyház vagy a nemzet, akkor azt kell mondanunk, hogy van miért küzdenünk.

Aki egyszerűen józanul gondolkodik, hamar szembetalálja magát azokkal, akik szerint a sakkjáték rasszista, mert fekete és fehér bábukból áll. Aki a politika világában egy kicsit is járatos, jól tudja, hogy vannak, akik a faltörő kos szerepét töltik be, az ő dolguk nem az érvelés, hanem annak bizonyítása, hogy a vár bevehető. Ami Amerikában folyik, az a baloldal helyzetbehozataláról szól.

– Ilyen etnikai és kultúrharcok közepette, ilyen demográfiai és migrációs krízis mellett hogyan látja Közép-Európa jövőjét? Mi vár ránk?

– Egyetlen esélyünk a megmaradásra, hogy felvesszük a harcot! A végeredményt megjósolni azonban nehéz, különösen a politika világában. Említette a demográfiát – a legnagyobb magyar demográfus mondta, hogy igazi változást a népesedési helyzetben egy kulturális fordulat hozhat. Nyilván arra gondolt, hogy a szemléletmódban és ezt követően az életformában következik be változás. A történelem tanúsága szerint vannak kiszámíthatatlan események és ennek következtében kiszámíthatatlan változások a társadalom életében, vagyis „kulturális fordulatok”. Ha igaz lehet ez a népesedési helyzet alakulására, igaz lehet a politikai helyzet változására is, ezért nehéz jósolni. Ha kicsiben is, de jó példa erre a közelmúlt eseménye, a koronavírus-járvány, ami sokak esetében hozott szemléletbeli váltást. Az emberek egy része rájött, hogy életükben mi fontos és mi nem.

Az elszántságunk és a lehetőségeink megvannak arra, hogy minél többet megőrizzünk a hagyományos európai értékekből, gondolkodásból, kultúrából, és ne engedjük be azokat nyugat-európai vagy Európán kívüli törekvéseket, melyek ezek ellen dolgoznak.

Meg kell őrizni az értékeinket, hogy ne jöhessen létre „kevert társadalom” ebben a régióban. A régión belül pedig meghatározóvá kell válnunk, Magyarország gazdasági, politikai erejét növelve.

– Milyen kihívások állnak konkrétan a kereszténydemokrácia előtt, és mivel kell felvérteznie magát egy kereszténydemokrata magyar embernek?

– A teremtett világnak megvannak a maga törvényszerűségei. A rendezett világ olyan közeget jelent, ahol nem csak lehet, hanem szép és érdemes is élni – ezt kell megjeleníteni a politika eszközeivel ebben az eszmei szempontból kusza és rendezetlen világban. Magyarország erre törekszik, sőt partnereket is talált hozzá. Ha a család, az egyház és a nemzet erős közösség, akkor ez reményt ad arra, hogy a ránk váró kihívás jó eredményt hoz. Nyugat-Európa társadalmait meggyengítik az öngyilkos ideológiák, ez Közép-Európa normális világát felértékeli.

– Ön szerint mi a valódi és végső célja azoknak a politikai és civil erőknek, amelyek összemosnák a nemzeteket, a nemeket, a vallásokat, és eltörölnék a keresztény értékrendet?

– Van egy direkt politikai cél, de tetten érhető a célját vesztett emberek és közösségek szédelgése is. A politikai cél egyértelmű – ez a nyílt társadalom-elmélet érvényesítése, melynek követői egy normáktól megfosztott, fellazított társadalomban gondolkodnak. A politikai cél képviselői felhasználják a civil világot. Akadnak naiv civilek, és vannak politikai célt követő, civil gúnyába bújt politikai szereplők, akikkel meg kell küzdeni, mert hangosak, sok pénzük van és képzettek. Ők egyértelműen annak a politikának a képviselői, amit ma baloldalinak nevezhetnénk – bár ez a baloldal már megfosztotta magát a szociáldemokrata gondolattól, és ultraliberális eszmeiséget képvisel, tehát pontosabb a balliberális megnevezés!

– Hogyan hallathatjuk mellettük a hangunkat, amikor már a Disney-rajzfilmekben is a kétapukás mesefigurák a trendik? Azokra az eszmékre, amit egy keresztény ember vall, azt mondják: idejétmúlt, és legtöbbször ők bélyegeznek meg minket, miközben szóban a megbélyegzés ellen harcolnak.

– Ezt a küzdelmet csak okosan és bátran lehet megvívni. Nem szabad félve, aggódva harcolni! Mindezt nem idejétmúlt stílusban, hanem közérthetően, a fiataloknak is emészthető módon kell tenni. A minősítéseket pedig el kell engedni a fülünk mellett.

– Jól érzem, hogy ebben a válaszban meghúzódik egy olyan üzenet, miszerint a kereszténydemokrata politikának meg kellene újulnia?

– Ahogy az egyháznak, úgy a kereszténydemokrata politikának is folyamatosan meg kell újulnia. „Ecclesia semper reformanda est”. Emellett én mindig azt vallom, és frakcióvezetőként is azt képviseltem, hogy nekünk nem az egyház, hanem a politika eszközeivel kell dolgozni. A korszerűség követelménye napi feladatot jelent, hisz a világ naponta változik.

– Ha visszatekint az elmúlt tíz évre, melyek azok a sikerek, amikre a legbüszkébb, és maradt-e eléretlen cél?

– Élmény volt számomra ez a tíz év. Olyan munkatársakkal és képviselőkkel dolgozhattam, akik együttműködők voltak, hasonlóan gondolkodtak, mint én. Úgy érzem, eredményes tíz év áll a hátunk mögött. Aktív részesei voltunk annak a parlamenti munkának, melynek segítségével a kormány az utóbbi időszak legeredményesebb tíz évét tudta produkálni – olyan tíz évet, melyben Magyarország erősödött. Ez jó érzés.

Az elmúlt 10 év sajátossága, hogy mindezt egy szövetségi rendszeren belül kellett elérni, ahol mindnyájunk számára egyértelműen pozitív célkitűzések mellett sikerült megvalósítani azt, hogy a sajátos kereszténydemokrata gondolatok teljesüljenek, mind az alkotmánymódosítás kapcsán, mind a törvénykezések idején, és talán a közgondolkodás alakításában is.

Azokat a célkitűzéseket, melyek számunkra fontosak voltak, kezdeményezően, de mindenkor a szövetségi rendszeren belül, a döntést megelőző fázisban tudtuk érvényesíteni. Komoly sikereket tudtunk elérni a számunkra legfontosabb területeken: a családpolitikában, a szociálpolitikában és a nemzetpolitikában is. Természetesen volt olyan kezdeményezésünk is, amit nem sikerült érvényesíteni, de ez a sikerekhez képest igen csekély.

– Frakcióvezető-helyettesként milyen feladatok várnak Önre? Mik a tervei?

– Az első szakaszban mindenképpen támogatnom kell az új frakcióvezetőt, hogy átadjam neki a tapasztalataimat. Aktív tagja szeretnék maradni a frakciónak. Eddig is szívesen tevékenykedtem a politika és a civil világ találkozási pontját érintő területeken. Ezekkel a jövőben is foglalkozom majd.

– Milyen intelmekkel indítaná útra utódját?

– Legyen kemény, de sportszerű a politikai küzdelmekben, és gondoskodó a reá bízottakat illetően!

Mizsei Bernadett