A KDNP álláspontja az Alaptörvény módosításának vitájában: Nem kérünk az illegális bevándorlásból

A KDNP vezérszónoka az Országgyűlés plenáris ülésén szükségesnek ítélte az Alaptörvény „karbantartását”.

Aradszki András

 

Aradszki András KDNP-s vezérszónok szerint szükség van az alaptörvény „karbantartására”, a nemzeti hitvallás első mondatába foglalt indokokkal, célokkal. Szerinte meg kell vizsgálni a nemzeti szuverenitás kereteit, célját, és megmondani, mi nem képezi vita alapját, a jogátadás lehetőségét az uniónak. Hozzátette: a lisszaboni szerződés számos területen ültette át az egységes szavazás lehetőségét többségivé, amellyel szerinte az európai döntéshozók a tagállamok szuverenitását ássák alá.

A kereszténydemokrata politikus úgy vélte: a hetedik alaptörvény-módosítás az ezeréves állam szilárd alapját fogja erősíteni, és erre szükség is van a 21. század kihívásai miatt. Szerinte a módosítás jól szolgálja a magyar nemzet szuverenitását, erősíteni fogja az önazonosságot, biztosítani fogja a helyi népesség és a magyar államrendszer, államstruktúra védelmét is. Ezért a KDNP támogatja a javaslat elfogadását – jelezte.

A KDNP vezérszónoka elmondta: az Alaptörvény módosítása a magánélet és a családi élet biztonságát is szolgálja. Hozzátette: ismer olyan politikust, akinek családja hónapokon keresztül képtelen volt normális életet élni, mert lakása közelében tüntettek, zaklatták a családját, kiskorú gyerekeit.

Aradszki András úgy vélte: az idegen népesség betelepítésének és a tömeges kitoloncolásnak az alkotmányos tilalma biztosítja az önazonosság megtartását, és biztosítja a magyar társadalom azon képességét, hogy saját kultúrája, szokásai, hite szerint harmonikusan tudjon élni hazájában. Hozzátette: nem lehet támogatni azokat a folyamatokat, amelyek olyan illegális bevándorlók számára biztosítják a Magyarországon tartózkodást, akik biztonságos országokon jöttek keresztül. Felidézte: a módosítások politikai alapja, hogy a magyar emberek a nemzeti konzultációban és a 2016-os népszavazás során is elsöprő többséggel döntöttek arról, hogy nem kérnek az illegális bevándorlásból.

A közigazgatási bíróság létrehozását indokoltnak minősítette, szerinte ez felgyorsítja az ügyek elbírálását, és biztonságosabbá teszi a jogalkalmazást.

A teljes beszédet az alábbiakban olvashatja:

Aradszki András, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka  mondandójának lényegére utalva  idézte bevezetésként  a Nemzeti hitvallás első mondatát:: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.”

A kereszténydemokrata honatya így folytatta:

– Úgy gondolom, hogy ez a mondat itt, a Tisztelt Ház falai között arra is kötelez minket, hogy alkotmányos rendünk szellemiségét figyelembe véve folyamatosan tartsuk karban az Alaptörvényünket. Hetedik módosítása igazából az első olyan módosítás, amely ezt a karbantartási feladatot kívánja megvalósítani, jó okkal, nemes céllal és a Nemzeti hitvallás első mondatában foglalt indokokkal, illetve célokkal.

Nyilvánvaló mindannyiunk előtt, hogy az Alaptörvény hetedik módosítása elsősorban abból indul ki, hogy meg kell erősíteni az önazonosságunkat, meg kell vizsgálni a nemzeti szuverenitás alkalmazhatóságának a kereteit, célját, és meg kell mondanunk azt, hogy melyek azok a dolgok, amelyek nem képezik vita alapját, amelyek nem képezik az Európai Unióval kötött szerződés alapján a jogátadás lehetőségét. Nyilvánvaló az is, hogy ennek az alaptörvény-módosításnak van egy másik okozója, kiváltója, nevezetesen az illegális bevándorlás, amely 2015-ben elementáris erővel zúdult hazánkra, áldatlan állapotokat okozva a közterületeken, és igazi terrorveszélyt teremtve veszélyeztette hazánk nyugalmát, biztonságát, veszélyeztette nemzeti szuverenitásunkat. Akkor és ott a magyar kormány gyorsan, egyedülállóan és hatékonyan reagált arra, hogy hogyan lehet ezt az illegális bevándorlást célszerűen és okszerűen megakadályozni, ezt akkor kerítésépítéssel hajtottuk elsősorban végre, majd ennek lett egy jogi védelmi struktúrája is. Természetesen az akkori ellenzék, amely nagyrészt ugyanaz, mint a mostani, tiltakozott ez ellen, migránssimogató migránspárti hozzászólásokkal próbálták aláásni hazánk szuverenitását. És ugyanezt kaptuk természetesen a migránsbarát Soros-szervezetektől, valamint Európa azon országaitól is, amelyek történelmi vagy gazdasági okok miatt érdekeltek voltak a bevándorlás támogatásában, és miután már terhükre vált az ellátásuk, illetve az integrálásuk, célként tűzték ki, hogy áttelepítsék őket azokba az országokba kötelezően, amelyek nem akarják befogadni az illegális bevándorlókat, oly módon, ahogy azt az Európai Unió előírná számukra.

Fontos kérdés az is, hogy miért kell az Alaptörvényt módosítani a szuverenitás és az önazonosság szempontjából. Az időközben kialakult helyzet az Európai Unión belül  - gondolok itt a lisszaboni szerződés alkalmazhatóságára, amely jelentős területeken az egységes, egyhangú szavazás elvét átültette egy többségi kétharmados szavazás elvévé, ezáltal olyan területekre is bemerészkedtek az európai döntéshozók, amelyek korábban nem voltak,  amelyek a tagállamok szuverenitását ásták volna alá. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy az Európai Unión belül  ilyen a migráció kérdése. Az egységes szavazás helyett kétharmados döntések születnek.  E tekintetben fontos meghatároznunk, hogy ezek a kétharmados döntések mely területeken nem áshatják alá, nem ronthatják le a magyar nemzet szuverenitását. Úgy gondolom, hogy azok a területek, amelyeket az alaptörvény-módosítás tervezete rögzít, ilyen a népesség, az államforma és az állami berendezkedés megváltoztathatóságának tiltása az európai szerződés keretein keresztül: Ez egy jó cél, ez erősíti a nemzet önazonosságát, és erősíti a nemzeti szuverenitásunkat is! Tehát e tekintetben vissza lehet csatolni a Nemzeti hitvallás első mondatának azon részére, hogy szilárd alapokra helyezte Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt a magyar államot. Ezt a szilárd alapot fogja erősíteni a hetedik alaptörvény-módosítás az elfogadása esetén, és erre a szilád alapra szükségünk is van a XXI. század kihívásai tekintetében!

A következő része az Alaptörvény módosításának a magánélet és a családi élet biztonságát és védelmét szolgálja. Mindenki tudja, hogy a modern világban leginkább kitett a családi élet a modern médiaeszközöknek, gondolok itt a gyerekek veszélyeztetésére, gondolok itt olyan életformáknak a bevitelére a családi élet keretei közé, amelyek a család által nem követendő célok, de mégis elkerülhetetlenek, és igen negatív hatással tudnak lenni a családi élet továbbvitelére. De gondolok arra is, és politikusként mondom, mert ismerek olyan politikustársamat, akinek a családja hónapokon keresztül képtelen volt normális életet élni, mert a lakása, az ingatlana közelében, ahol lakott, rendszeresen tüntettek folyamatosan olyan ügyért, amihez a politikusnak egyébként nem sok köze volt, de kapóra jött, hogy nem kellett messzire utazni a tüntetőknek, hanem a közelben folyamatosan zaklathatták a családját, zaklathatták a kiskorú gyerekeit. Tehát nyilvánvaló, hogy ilyen szempontból fontos alkotmányos, alaptörvényi fundamentuma kell hogy legyen a magánélet és a családi élet védelmének, illetve tiszteletben tartásának, amelynek az elsődlegességét az előterjesztő is leírta, és teljes mértékben jogi, jogelméleti alapokon megtámogatta.

- A következő terület, amely kapcsolódik az illegális bevándorláshoz is, kapcsolódik egy olyan dologhoz is, amit a magyar történelem során keserűen kellett megtapasztalnunk: nevezetesen az idegen népesség betelepítése tilalmának és a tömeges kitoloncolás, kitelepítés tilalmának Alaptörvényben történő rögzítése. Azt gondolom, hogy ezek a területek megint csak oda vezetnek vissza, hogy biztosítják önazonosságunk megtartását, és biztosítják azt a képességét a magyar társadalomnak, hogy saját szokásai, kultúrája és hite szerint harmonikusan tudjon élni ebben a hazában, és saját döntésén alapuló változtatásokat hozzon létre a betelepítési kérdésben is. Azt kell hozzátennem még ehhez a gondolathoz: nyilvánvaló annak az alkotmányos szintű kezelése - és a szándékkal teljes mértékben egyet lehet érteni -, hogy nem lehet segíteni, nem lehet támogatni azokat a folyamatokat, amelyek illegális bevándorlók számára biztosítják a Magyarországon való tartózkodást. Azt látom ebben a kérdésben, hogy a 2016-os népszavazás során és most a legutóbbi, 2018-as országgyűlési választáson is elsöprő többséggel döntöttek úgy az emberek, hogy nem kérnek az illegális bevándorlásból, nem kérnek abból, hogy Magyarország, a magyar társadalom ellenére átalakítódjék a népesség, a lakosság összetétele.

Fontos és része az alaptörvény-módosításnak a bíróságokról szóló rész is. A közigazgatási bíróság a háború előtt egy jól működő, és megfelelő szakértelemmel bíró testület volt, önállóan működött. Ma szomorú az, hogy közel harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kommunizmus után ismét lehet önálló közigazgatási bíróságról beszélni. Azért indokolt egy ilyen bíróság létrehozatala és bizonyos ügycsoportok elbírálását biztosítani ennek a bíróságnak, mert egy nagyon speciális, az állam és az állampolgár kapcsolatát nagyon széles körben szabályozó jogterületet kell alkalmazni, és ehhez megfelelő, erre specializálódott bírói karra van szükség. Az önálló közigazgatási bíróságnak a létrehozatala felgyorsítja az ilyen ügyek elbírálását, egységesíti a joggyakorlatot, biztonságosabbá teszi a jogalkalmazást is, ezért úgy gondolom, hogy a törvénynek ezen szakasza is fontos dolog. Nagyon érdekes és előremutató elképzelés az, amikor a bírósági szakaszban meghatározza az Alaptörvény tervezete, hogy milyen keretek között lehet alkalmazni, élni a bírósági mérlegeléssel. Ez nem idegen a magyar jogrendszertől, korábban a polgári perrendtartásban is volt ilyen keretrendszer, hogy a bírónak mit és milyen módon lehet mérlegelni. E tekintetben nagyon helyesnek és üdvözlendőnek tartom, hogy ezt a mérlegelési jogkört, a mérlegelési peremfeltételeket az Alaptörvény rögzíti, összhangban az Alaptörvény szellemiségével, szabályaival és meghagyva természetesen ezen belül az igen széleskörűen alkalmazható bírói szabadságot, illetve bírói mérlegelés egyéb szempontjait, amit a tényállásból lehet majd igazolni.

Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat jól fogja szolgálni a jövőben a magyar nemzet szuverenitását, erősíteni fogja az önazonosságunkat, és biztosítani fogja a helyi népesség védelmét, az államrendszerünk és az állami struktúránk védelmét. Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni fogja az elfogadását. 

(Taps a kormánypártok soraiban.)

kdnp.hu – Bartha-Szabó József

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hosszúhetény
Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Kisirtáspuszta
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!