Rétvári Bence hangsúlyozta: azoknak a munkáját ismerik el, akik erőn felül tettek a közösség szolgálatáért. Az ilyen embereknek köszönhető, hogy a magyarság 1100 évvel a honfoglalást követően még mindig a Kárpát-medence vezető nemzete – fűzte hozzá.

A politikus felidézte: már az Aranybulla elrendelte, hogy Szent István király napján össze kell gyűlnie ünnepelni a nemességnek és a szervienseknek Székesfehérváron, majd Mária Terézia elrendelte a Szent Jobb Budára szállítását és a körmenetet.

Ezt követően viszont az 1848-49-es szabadságharc leverése után a nemzeti érzés elfojtása érdekében I. Ferenc József betiltotta a körmenetet, ami csak a kiegyezés után indulhatott újra - mondta Rétvári Bence.

A hatalomra jutó kommunisták az alkotmány ünnepévé tették Szent István napját és újra betiltották a körmenetet, s az ünnep csak a rendszerváltás után kapta vissza eredeti funkcióját és ekkortól tarthatták meg újra a Szent Jobb-körmenetet is

 

– sorolta a politikus.

Mindez azt jelenti, hogy az ünnep és a körmenet akkor volt tiltott, amikor Magyarország függetlensége és szabadsága névleges volt. Márpedig ha egy ország a saját függetlenségét nem védi, csorbulni fog polgárai szabadsága is – hangoztatta Rétvári Bence.

Az államtitkár szerint ezért kell elismerni azoknak a munkáját, akik nemzedékről nemzedékre hozzájárulnak a nemzet fejlődéséhez.

Önök azt választották, hogy a hivatásuknak és a közösség szolgálatának élnek. Ezt köszönjük meg a mai napon

 

– fogalmazott Rétvári Bence, aki végül Szent István királynak az Imre herceghez szóló, a béke megőrzésének fontosságát hangsúlyozó intelmét idézte.

A kitüntettettek a Magyar Ezüst Érdemkereszt elismeréseket vehettek át. Ezenkívül Pintér Sándor belügyminiszter a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany és ezüst fokozatával, valamint főtanácsosi és tanácsosi címek adományozásával és tárgyjutalmakkal ismerte el az arra érdemesek munkáját.