Magyarország a mi hazánk, a magyarság a mi nemzetünk, mindannyian összetartozunk. Ezt az alapvetést sem politikai akarat, sem emberi gyarlóság, sem nagyhatalmi erőfölény nem változtathatja meg.
Az 1920-as békediktátum következményeképpen egyharmadnyira zsugorodott az ország. A Trianon okozta feldolgozhatatlannak tűnő sebet nem elfelejtenünk kell, hanem a nemzetünk összetartozásának napjaként megélni. Az Alaptörvény a Nemzeti hitvallásban súlyos örökséget orvosol: a magyarság és a velünk élő nemzetiségek összetartozását erősítő értékeket foglalja jogi keretbe. Az elmúlt időszakok pusztításai után újrakezdésre és az újjászületésre hív a törvényi szándék.
A Kárpát-medencében élő soknemzetiségű magyarság Szent István király óta a keresztény Európa része, amely szétszakítva is őrzi értékeit és felelősséggel tekint a jövőbe. A határon túli magyarság közjogi újraegyesítésével a lehető legjobb választ adja az anyaország a trianoni traumára: magához öleli a nemzet minden egyes tagját – éljen bárhol a világban – és így a szeretet nyelvén reagál a XX. századi szétszakításra. 2010-ben, a kormányváltás után egy hónappal a magyar Országgyűlés 98 százalékos támogatottsággal elfogadta a kedvezményes honosításról szóló törvényt. Ennek eredményeként már jóval meghaladja az 1 milliót az új magyar állampolgárok száma.
A Nemzeti összetartozás napjának üzenete egyértelmű: bárhol is éljenek magyarok a világban, Magyarországnak minden magyar fontos, ahová bármikor hazatérhetnek.
Dr. Simicskó István
a KDNP frakcióvezetője
(Fotó:123RF)
