A tárcavezető Hajdú-Bihar vármegyét, Debrecent és térségét, benne Hajdúszoboszlót a magyar gazdaságfejlesztés fontos oszlopának nevezte, amelynek felemelésében az ott élők is elszántak, a kormány pedig örömmel ad ehhez segítséget.

Nyersanyagok híján marad a szorgalom, a tudásunk és marad az elszántságunk és elkötelezettségünk, hogy az elkövetkező nemzedékek számára egy kicsivel jobb hely lesz Magyarországon, mint amilyenben mi élünk – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Hozzáfűzte,

ahhoz, hogy Magyarország jobb, barátságosabb, emberségesebb és versenyképesebb hely legyen, uniós forrásokat is fel tudunk használni.

A hajdúszoboszlói Lurkó óvoda az egyik tanúbizonysága annak, hogy igenis az Európai Unióval olyan értékközösség is, amely megsegíti a különböző közösségeket, a támogatások odaítélése révén boldogabbá teszi Európa-szerte az életet.

Ezért is érthetetlen, miért kötik politikai kritériumokhoz a hazai források odaítélését, amelyek valójában megilletik a tagállamokat, hiszen „részt veszünk az együttműködésben, alkotó tagjai vagyunk az Európai Uniónak. Ugyanakkor az egyik legjobb felhasználói is vagyunk az európai uniós forrásoknak: a most már bezárt vagy lezáruló 2014-2020 pénzügyi időszakot egy eurócent elvesztése, forrásvesztés nélkül zártuk, sőt az első három helyen vagyunk a felhasználás hatékonyságát tekintve” – fejtette ki a miniszter.

Közölte, hogy ebben az időszakban mintegy 56 ezer projekt valósult meg az országban, ami olyan jelentős hozzájárulás volt a magyar gazdasághoz, amivel Magyarország a jövőben is tud majd gazdálkodni, a nehezített pálya ellenére is. Például a hajdúszoboszlói beruházást lehetővé tevő Terület és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) hatékonyságát 55 százalékos felfüggesztés korlátozza, de a mostani évben is „ott vagyunk Európa jobbik felében”.

„Jól sáfárkodunk a forrásokkal, jól fektetjük be az európi uniós forrásokat, ezért nem értjük miért kötik jogállamisági és más feltételekhez a kifizetéseket” – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Czeglédi Gyula (Fidesz-KDNP, Hajdúszoboszlói Gazdakör, MI Hajdúszoboszlóért Egyesület), Hajdúszoboszló polgármestere felidézte, hogy az első óvodát 1890-ben adták át a városban, majd tíz év múlva a mostani Lurkó óvoda helyén alakították ki a gyermek menedékházat, amit később többször bővítettek.

Ennek a helyén épült fel a mostani négy csoportszobás, 901 négyzetméteres, 84 gyerek elhelyezésére alkalmas óvoda ötszázmillió forint beruházással, amhoz háromszázmilliót nyertek el a TOP Plusz program pályázatán, kétszázmillió forintot pedig önerőként biztosított a város – ismertette a polgármester.

Bodó Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint új fejezet kezdődött a gyermekintézmények fejlesztése terén a térségben: választókerületében szinte nincs olyan település, ahol ne történt volna jelentős óvoda fejlesztés.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés elnöke hozzátette: az elmúlt években a TOP és a TOP Plusz programok forrásaiból 4848 férőhelyet fejlesztettek a megyében, amire 11,2 milliárd forintot fordítottak.