Rétvári Bence: Az elmúlt években az egészségügyi szakdolgozók bére 65,5 %-al nőtt

Az önkormányzati választásokról, a külföldi munkavállalókról és az egészségügyről volt szó hétfőn, az Országgyűlés rendkívüli ülésén napirend előtt.

Rétvári Bence (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 17-én. (MTI fotó: Kovács Tamás)

Korózs Lajos (MSZP) kevesellte, hogy július 1-jével nyolc százalékkal emelkedik az egészségügyi szakdolgozók és védőnők alapbére. Szerinte ezt már 2016-ban és 2017-ben is megígérték, semmi másról nincs szó, mint egy elmaradt béremelésről és úgy véli, hogy az emelés csak arra lesz elég, hogy a fizetés elérje a szakmai bérminimumot - tette hozzá.
    
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, van annak némi bája, hogy az a képviselő tartja kevésnek a béremelést, aki tagja volt annak a kormánynak, amely minden magyar egészségügyi dolgozótól elvett egy havit bért.
    
Felidézte az elmúlt évek egészségügyi béremelését, amelynek révén a szakdolgozók bére 65,5 százalékkal nőtt. Az a pályakezdő OKJ-s végzettségű ápoló, akinek jövedelme 2010-ben 159 ezer forint volt, idén 334 ezer forintot fog keresni; egy védőnő 2010-ben 153 ezer forintot keresett, most 329 ezer forintot keres - részletezte. Kitért arra, jövő januárban 14, novemberben 20 százalékos szakdolgozói béremelés lesz, majd 2022 januárjától egy újabb 30 százalékos emelést kapnak az érintettek.

Ki vizsgálja a gyógyszermaradványokat a vizekben?

Ungár Péter (LMP) azt mondta, hogy a kimutatható antibiotikumok és az egyéb gyógyszermaradványok mértéke alapján a Duna Európa legszennyezettebb folyójának számít.
    
Van-e olyan intézmény vagy felelős hatóság, ami vizsgálja a magyar vizeket, hogy nincs-e bennük túlzott mértékű gyógyszermaradvány - érdeklődött. Terveznek-e valamilyen intézkedést az antibiotikum és a gyógyszermaradványok miatt - tette fel újabb kérdést.
    
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy Magyarországon nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az élelmiszerek és az ivóvíz ellenőrzésére. Azt is kiemelte, hogy a magyar ivóvízbázis 95 százaléka a felszín alatt található, ami szintén védettséget ad. Idén megkezdődik egy minden eddiginél szigorúbb, európai együttműködésben zajló vizsgálat a Dunán, a felmérés 51 vizsgálati pontjából kilenc Magyarországon lesz - hívta fel a figyelmet.