Rétvári Bence (KDNP),  az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára

– Hetvenöt éves a Kereszténydemokrata Néppárt. Mennyire tud a kereszténydemokrácia választ adni a jelenben felmerülő problémákra?

– A kereszténydemokráciának az a feladata, hogy az egyház társadalmi tanítása alapján politizáljon és az ország sorsát keresztény elvek mentén irányítsa. Egy politikai vagy bármilyen más szervezet életútja jó tanúbizonyság arra, hogy az adott közösségnek van-e jövője. Ugyanis amit 75 éve alapítottak, és az évtizedek alatt bebizonyította, hogy mindig tudott alkalmazkodni az újabb és újabb korokhoz, meg tudta válaszolni az aktuálisan felmerülő problémákat., és mindig képes volt értékalapon megújulni, az valószínűleg a jövőben is képes lesz erre. Az a szervezet viszont, amit tegnapelőtt alakítottak, nem biztos, hogy rendelkezik ezzel a képességgel.

– Mi lehet a magyar kereszténydemokrácia jövője?

– Úgy gondolom, hogy reneszánsza lesz a kereszténydemokráciának Európában. Közép-Európában biztosan a kereszténydemokráciáé a jövő. A bevándorlás időszakát éljük, ma olyan erős identitással rendelkező nagy népcsoport dörömböl Európa kapuiban, amely már elfoglalta Nyugat-Európa nagyvárosainak külső részeit. Egy ilyen helyzetben különösen fontos, hogy ki-ki önmagának képes legyen saját identitását definiálni. Ez egy kicsit olyan, mint a diaszpórában élő magyarság helyzete, ők sokszor jobban, tudatosabban élik meg magyarságukat, mint az anyaországban élők. A keresztény alapok újbóli átélése és tudatosítása ismételten aktualitást nyert.
hirdetés

– Mennyire lehet fontos a V4-ek összefogása a kereszténydemokrácia szellemének kibontakoztatásában?

– A V4-ek azért fontos, mert olyan, mint korábban egy Németország-Franciaország tengely az Európai Unión belül, amire bizonyos államok automatikusan felcsatlakoznak. A V4-ek is egy erős, hatvan milliós lakosságú tömb, melyre több másik közép-európai állam is rá tud kapcsolódni. Egy erőközpont, egy pólus, ami másfajta politikát képvisel, mint a nyugat-európai államok. Ez utóbbi az a korábbi európai uniós politika, mely a gazdasági válságot – a világ minden régiója közül – a legrosszabbul kezelte, a 2015 nyarától egyre fontosabb migrációs kérdést pedig egyáltalán nem tudta megoldani, teljesen kiszolgáltatottá tette a kontinens jó részét. A V4-ek egy sokkal tudatosabb, életösztöneiben erősebb közép-európai véleményt tud megfogalmazni, ami más országoknak, a Balkántól a Baltikumig, egy fontos felcsatlakozási pont lehet.

– Nyugaton a közöny jelent meg, keleten pedig az erőszak. A Közel-Keleten a keresztényüldözés egyre aggasztóbb méreteket ölt. Magyarország mit tehet, hogy a nehézségekben segítséget nyújtson?

– Mióta kereszténység van, azóta a keresztényeket üldözik. Nérótól napjainkig mindig vannak országvezetők, akik a keresztények ellen igyekeznek erőszakkal, vagy más diszkriminatív módon fellépni. Nekünk a normalitást, a természetes gondolkodást kell képviselnünk, szemben azzal, ami sok helyen tapasztalható. Látható, hogy Magyarország „mustármag” tudott lenni. Geopolitikailag, földrajzilag Magyarország nem a nagy országok közé tartozik, az üldözött keresztények megsegítésében mégis képes volt újat alkotni. Amit mi deklarációként elfogadtunk a magyar Országházban, azt más országok is elfogadták, az általunk elindított programokba más országok is becsatlakoztak.

Először a közép-európai országok, aztán az Amerikai Egyesült Államok, valamint most már más térség is. Igenis el kell hinni magunkról, hogy meg tudjuk előzni a korunkat, hogy tudunk olyat létrehozni, amit azután más országok is követnek. Nyilván nem szabad ebben az arányokat eltéveszteni, de vannak olyan területek, vannak olyan pillanatok, amikor Magyarország más országok számára példa lehet. Innen is lehet látni, hogy mennyire elhibázott a balliberálisok harminc éve bevett politikája, amely csupán a nagyhatalmak közelsége és távolsága alapján határozza meg hazánk sorsát.

Tóth Gábor