Az alvilágot már a korábbiakban „feltőkésítette” az illegális migráció; az embercsempészek fejenként legalább ötmillió forintot kértek azért, hogy például Törökországtól Németországig elvigyék a migránsokat – mondta az államtitkár, megjegyezve, ha összegyűjtenek tíz embert egy ilyen kisbuszba, az ötvenmillió forint.

Évente eurómilliárdokban számolható az az összeg, amennyivel az illegális migráció tehetősebbé, ráadásul szervezettebbé is tette az alvilágot

– tette hozzá Rétvári. Példaként említette Svédországot, ahol a rendvédelmi szervek egyik vezetője bevallotta: már nem tudnak lépést tartani a szervezett bűnözéssel. Szinte minden második nap van egy robbantás, vagy egy késelés, amit az alvilág egyes figurái hajtanak végre. Az ukrajnai háború pedig tovább rontott a helyzeten, ugyanis az oda küldött fegyverek rendre felbukkannak a feketepiacon.

Ukrajna az online csalók melegágya

Magyarországon jelenleg ugyan nincsenek nagyobb ukrán bűnözői csoportok, de évente még így is hatszáz-nyolcszáz bűncselekmény esetében indul ukránok ellen büntetőeljárás, és minden évben kétszáz és négyszáz közötti a börtönben lévő ukránok száma.

Különböző erőszakos bűncselekmények, kábítószer-bűncselekmények, lopások, hamisítások és közlekedési bűncselekmények, amiket leginkább elkövetnek – sorolta az államtitkár. Hozzáfűzte, már nem kell fizikailag ott lenni valahol, hogy valaki bűncselekményt kövessen el; a magyar büntető történelemben

a valaha volt legnagyobb call center, ahonnan banki, online csalásokat indítottak el hazánk területére, az Ukrajnában volt.

Ott a háború előtt sem nagyon uralkodtak a törvények, azóta pedig még kevésbé, a bűnözői csoportoknak sokkal könnyebb onnan egy online csalási hálózatot felépíteni. Találhatunk ukrán elkövetőket az online csalások vezetői, a szervezők és a strómanok között is – fejtette ki Rétvári Bence.

Hangsúlyozta, a magyar rendőrségnek komoly erőfeszítéseket kellett tennie, hogy ezeket az elkövetőket elfogja, vagy nemzetközi elfogatóparancsot tudjon indítani. Több mint 160 olyan személy van, akit beazonosítottak, elfogtak, vagy nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a letartóztatására. Ez egy nagyon komoly bűnözői hálózat, és sok-sok milliárd forint a tét – szögezte le az államtitkár.

Egyre romlik a viszony

A műsorban szó volt Magyarország és Ukrajna kapcsolatáról is. Rétvári Bence emlékeztetett: hiába nyújtottunk kétszáz milliárd forintos humanitárius segélyt a háborúban álló országnak, az ukrán kormány már a 2022-es országgyűlési választásokon is a Fidesz–KDNP bukását remélte.

Jelenleg pedig már ukrán kémek dolgoznak Magyarországon, ráadásul egyes ellenzéki pártok még össze is játszanak velük.

Mindez a magyar kormány békepárti álláspontjának eredménye, hiszen szembe megy az ukrán és brüsszeli érdekekkel. Hazánk és Ukrajna között a feszültség 2022 óta folyamatosan fokozódik, és valószínűleg egyre növekszik majd a következő időkben is – vélte Rétvári.

Veszélyes a Tisza Párt migrációs politikája

A migrációs helyzettel kapcsolatban az államtitkár azt mondta, a nyugati államokban még mindig jelentős problémát jelent a bevándorlás, ráadásul a migránsok sokszor ki is játsszák a rendszert. Rétvári Bence felidézte:

a Tisza Párt elnöke azt hangoztatta, a migrációs kérdést úgy kell megoldani, mint ahogy a többi uniós tagállam is tette, amelyek mind támogatták a migrációs paktumot.

Tehát ez a veszély a Tisza Párt elképzelésében, hogy a többi ország mellé egyszerűen besorolnák Magyarországot. Ezt nem szabad megtenni – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve, látja, hogy az érintett országok belügyminiszterei számára mekkora legyőzhetetlen problémává vált az illegális migráció.

Ehhez képest hazánkban nagy erőfeszítések árán visszaszorították a szervezett bűnözést. „Amikor nem polgári kormány volt, és nem Pintér Sándornak hívták Magyarország belügyminiszterét, akkor maga a miniszterelnök mondta azt, hogy ami Magyarországon van, az nem közbiztonság” – idézte fel Rétvári. Kiemelte:

tizenöt évvel ezelőtt körülbelül 450 ezer bűncselekmény volt Magyarországon évente, jelenleg pedig 170-180 ezer, ami több mint hatvan százalékos csökkenést jelent.

Az államtitkár felhívta a figyelmet az Ipsos kutatására is, amely arról szólt, az emberek hány százaléka fél attól, hogy nagy bűncselekmény, vagy erőszak áldozata lesz. Ez Belgium környékén 36, Svédországnál ötven-hatvan százalék környékén van, nálunk pedig hét-nyolc százalék.