A mintegy 3,3 milliárd forintból felépült létesítmény avatása kapcsán a kereszténydemokrata pártelnök úgy fogalmazott: „történelmi és szociológiai tény, hogy a magyar nemzet mindig elsöprő és meghatározó” bizalommal volt az egyházi iskolák iránt. Jelenleg is sokkal nagyobb rájuk az igény és több a jelentkező, mint az állami vagy alapítványi iskolák esetében.

Az egyházi iskolák mindig tudták, hogy az ember olyan lény, amely túltekint a világ dolgain, teremtettségéből kifolyólag vallásos lény. Ezekben az intézményekben nem kérdés, hogy az oktatás mellett neveljenek-e, hiszen esetükben evidencia, hogy az egész emberi személyt formálják, ezért is volt irántuk mindig nagyfokú bizalom.

Semjén Zsolt az iskola névadójáról megemlékezve azt mondta: a magyar nemzet panteonjában sokszor együtt vannak olyanok, akik között vita volt, így Nagy Imre és Mindszenty József. De míg Nagy Imrét a vértanúsága mentette fel az 1956 előtti tevékenységéért, addig Mindszentynek soha nem kellett megtagadnia a múltját, hiszen mindig a jó oldalon állt.

Ez az „életszentség” jelentette az egész életét, ezért volt iránytű a magyar történelemben, mert ellentmondott a nyilas időkben a diktatúrának és a nácizmusnak, később pedig a vörös diktatúrának és a kommunizmusnak – fejtette ki a politikus.

Úgy vélekedett, hogy téves és abszurd volt Mindszentyt azzal vádolni, hogy beleavatkozott a politikába, hiszen a náci német birodalmi megszállás, majd a szovjet megszállás idején Magyarországon alkotmányosságról szó sem lehetett. A hercegprímás azonban „az alkotmányosság talaján állt és állampolgári kötelességét teljesítette”, hiszen az akkor hatályos 1937-es alkotmány értelmében első közjogi méltóságként a magyar nemzet értékeit és alkotmányos önazonosságát képviselte és védte – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Francoise Debeaupte, az intézményt fenntartó Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend rendfőnöke arról beszélt, hogy a sport olyan tevékenység, ami összeköti az értelmet, az érzelmet és a mozdulatot, edzi a testünket, miközben kultúrát és szolidaritást teremt.

Felidézte, hogy 2019 augusztusában kezdődtek a kivitelezési munkálatok, amelyek révén olyan komplexum épült, ami hazai és nemzetközi versenyeknek is helyt ad, továbbá a Zalaegerszegi Vívó Egylet vívóinak – köztük a kerekesszékeseknek – végre megfelelő körülményeket biztosít.

Csordás Róbert, a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium intézményvezetője emlékeztetett: egykori zalaegerszegi plébánosként Mindszenty Józsefnek 1929-ben sikerült letelepítenie a rendet a városban, ahol csaknem két évtizeden át tevékenykedtek a nővérek, akik az államosítás és a szétszóratás idején több mint 40 éven át csendben gyakorolták a hivatásukat. Az újraindulás 1993-ben történhetett meg, néhány évvel később az általános iskolához gimnázium és kollégium, majd kistelepülési tagiskolák is csatlakoztak.

Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztos a tervezőknek és az építőknek gratulált, mert „Zalaegerszeg egyik legszebb épületét építették fel”.

Balaicz Zoltán (Fidesz–KDNP), Zalaegerszeg polgármestere jelezte: 2017 végén biztosított a kormány közel 2,6 milliárd forintot a Mindszenty iskola sportközpontjának és vívótermének felépítésére, ennek háttérmunkáját – a rendezvényen is jelen lévő – Fülöp Attila akkor még helyettes államtitkárként segítette.

A beruházáshoz 2019-ben további több mint 700 milliós pluszforrásra lett szükség, ennek biztosítását pedig a szintén a meghívottak között helyet foglaló Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára segítette.

Az új sportközpontot Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke áldotta meg, jelen volt – mások mellett – Udvardy György veszprémi érsek és Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek is.