Semjén Zsolt: Az őshonos nemzetiségek a magyar nemzet elszakíthatatlan részei

Az őshonos nemzetiségek a magyar nemzet elszakíthatatlan részei; a magyar állam feladata pedig, hogy fejlődésükhöz, gazdagodásukhoz és értékmegőrzésükhöz biztosítsa a feltételeket – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségekért-díj átadásán kedden Budapesten.

Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök helyettes beszédet mond a Nemzetiségekért-díj átadásán (Budapest, 2019.12.17. KDNP fotó: Váli Miklós)

A nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy az őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők és a magyar politikai nemzet integráns részei. Ahogy a magyar nemzet elszakíthatatlan része a külhoni magyarság, ugyanígy elszakíthatatlan részei az őshonos nemzetiségek – hangoztatta.

Soltész MiklósSoltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a Nemzetiségekért-díj átadásán (Budapest, 2019.12.17. KDNP fotó: Váli Miklós)

A miniszterelnök-helyettes a nemzetiségek különleges feladatának és felelősségének nevezte, hogy az általuk hozott kultúra olyan egyszeri és megismételhetetlen érteket teremt, amit csak ők adhatnak az egyetemes emberiségnek, anyaországuknak és Magyarországnak is.

Semjén Zsolt, Soltész MiklósNemzetiségekért-díj átadása (Budapest, 2019.12.17. KDNP fotó: Váli Miklós)

Kijelentette: a magyar állam feladata, hogy az őshonos nemzetiségek fejlődéséhez, gazdagodásához és értékmegőrzéséhez biztosítsa a szükséges feltételeket. 2010-hez képest ötszörösére nőtt támogatásuk, továbbá örvendetesen nő azok száma, akik nemzetiségi gyökereiket felvállalják – ismertette Semjén Zsolt, arra is kitérve, hogy a magyar társadalom 6,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamely őshonos nemzetiséghez tartozik.

Semjén Zsolt, Soltész MiklósNemzetiségekért-díj átadása (Budapest, 2019.12.17. KDNP fotó: Váli Miklós)

Megfogalmazása szerint a nemzetiségek gazdagodásáért mindenki megtette a magáét. Az állam az intézményi és anyagi feltételek biztosításával, de a tisztelet és megbecsülés a nemzetiségek illeti, ugyanis ezekkel a keretekkel élve őrzik meg kultúrájukat – fűzte hozzá.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Semjén Zsolt szavaihoz is kapcsolódva óriási változásnak nevezte, hogy egyre többen merik felvállalni Magyarországon a nemzetiségüket.

Erre a tendenciára utalva úgy vélekedett: Magyarország ezzel azt üzeni a közép- és kelet-európai nemzetek vezetőinek, hogy a nemzetiségek nem ellenfelek, hanem gazdagítják, sokkal inkább erősebbé teszik azt az országot, amelyben élnek. Nincs más lehetőségünk Közép- és Kelet-Európában (…), mint őket erősíteni, segíteni és támogatni – hangoztatta.

Nemzetiségekért-díjban azok részesülhetnek, akik a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végeznek.

Semjén Zsolt, Soltész MiklósNemzetiségekért-díj átadása: a Nemzetiségekért-díj elismerést az idén tizenhárom ember, illetve szervezet vehette át. A díjazottak között van Batyi Róbert, a SziRom szimfonikus romazenekar vezetője, Dechandt Antal képzőművész, Jónás Judit színművész, színházalapító, Kimpián Péter nyugalmazott román nemzetiségi rádiós szerkesztő, Papageorgiu Andrea festőművész, a Tabán Szerb Folklór Egyesület és Taragyia Györgyné Klaics Emília nemzetiségi újságíró, szerkesztő. (Budapest, 2019.12.17. KDNP fotó: Váli Miklós)

Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.

Senjén Zsolt, Soltész MiklósSoltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (b) és Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök helyettes (k) átadja a Nemzetiségekért-díjat (Budapest, 2019.12.17. KDNP fotó: Váli Miklós)

A magyar kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért-díjat is. 2012. április 16-án az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért-díjnak nyilvánította. Az elismerést az alapítása óta 198-an kapták meg.

A Nemzetiségekért-díj elismerés díjazottjai:

Ábel János – a komlói és baranyai német közösségben végzett tanítói és közösségépítő munkája, valamint a helyi, a megyei és az országos német nemzetiségi közéletben betöltött tevékenysége elismeréseként;

Batyi Róbert – a klasszikus zene területén végzett tevékenységével a roma tehetségek felkarolásáért és társadalmi szerepvállalásáért;  

Bonev Jordán – a hazai bolgár oktatásban, hitéletben, valamint a bolgár katonasírok megőrzése révén a Bulgária és Magyarország közötti kapcsolat megerősítéséért végzett fáradhatatlan munkájáért;  

Dechandt Antal – képzőművészeti alkotásain keresztül a hazai német nemzetiség történelmi múltjának bemutatásáért és a magyar-német közösségi együttélésben vállalt szerepéért;

Gáspárné Kerner Anna – a nemzetiségi közéletben és nemzetiségi pedagógusként végzett munkájáért és emberséges, példamutató magatartásáért;

Jónás Judit – a hazai színházművészet területén elért sikereivel a roma kultúra és közösségi élet megismertetéséért és társadalmi elfogadásáért;

Kimpián Péter – a Magyar Rádió szerkesztőjeként a hazai románság életének, néprajzi hagyományainak, történelmi múltjának bemutatása révén nemzetisége kulturális önazonosságának megőrzéséért;

Nagy Mária – a piliscsévi folklórhagyományok megőrzéséért, a Komárom-Esztergom megyei és az országos szlovák közösség kulturális fennmaradásáért, valamint közéleti szerepvállalásáért.

Papageorgiu Andrea – a hazai görögök kulturális teljesítményének hírnevét erősítő festőművészetben elért sikereiért;

Tabán Szerb Folklórcentrum Egyesület – a magyarországi szerb néptánc- és népdalkincs bemutatásával és népszerűsítésével nemzetiségi hagyományaik megőrzésében vállalt negyedszázados teljesítményéért;

Taragyia Györgyné Klaics Emilia – a dél-magyarországi horvátok vallási és közösségi életében betöltött jelentős szerepéért;

Varga Erika – a roma viseleti hagyományok megismertetéséért, megőrzéséért, valamint hazánkban és külföldön történő népszerűsítéséért;

Wolfart Jánosné – a hazai német középfokú és felsőfokú oktatásban szerzett közel öt évtizedes elévülhetetlen érdemeiért.