A magyar és az európai identitásnak is része az iszlám elleni védekezés – mondta Semjén Zsolt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, azok az országok, amelyek évszázadokon át húzták a gyarmatok hasznát, most nyögik a következményét. Ők már elvesztek, de a kelet-közép-európai országok még dönthetnek arról, behódolnak-e a muszlim hódításnak.
Az egyházra leselkedő legnagyobb veszély, ha alkalmazkodni akar olyan ideológiákhoz, amelyek időlegesek – mondta Semjén Zsolt. Szerinte bizonyos egyháziak, beleértve a keresztényeket és a kereszténypolitikai erők egy részét is, úgy viselkednek, mintha egy szakszervezet vagy egy környezetvédő mozgalom lennének vagy mint egy filantróp emberbaráti egyesület.Az egyház azonban nem egy emberbaráti egyesület, hanem az emberek üdvösségét szolgálja – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Egy kereszténydemokrata politikus számára Ferenc pápa szavai, miszerint az „alázat nem jelenti a valóság megtagadását” azt jelentik, hogy „hűségesnek kell lennünk az igazi keresztény örökséghez”. Ki kell állni a család, a házasság, a megfogant élet joga mellett is – emelte ki. II. János Pál pápát idézve hozzátette: a halál kultúrája helyett az élet kultúráját kell képviselni azokban a kérdésekben is, amelyek nem találkoznak a közízléssel.
Az egész migrációs vitának van egy antagonisztikus törésvonala. Azok az országok, amelyek évszázadokon át húzták a gyarmatok hasznát, most nyögik a következményét – magyarázta. Az észak-afrikai gyarmatokról tömegesen érkeztek muszlimok Franciaországba. Ezeknek az embereknek pedig eszük ágában sincsen integrálódni, helyette párhuzamos társadalmat hoznak létre – fogalmazott.
Az iszlám két részre osztja a világot. Az egyik a dar al-islam, azaz az iszlámnak már behódolt terület, és a dar al-harb, amely a dzsihád vagyis a háború földje – fejtette ki. Mi most a háború földjén vagyunk – jegyezte meg. Ahol megjelenik tömegesen az iszlám, ott párhuzamos társadalmak jönnek létre, ahol pedig a muszlimok élnek, ott előbb-utóbb bevezetik a saríat, azokra is, akik nem muszlimok – mondta.
A nyugati országok már nem választhatnak, hogy akarnak-e együtt élni az iszlámmal vagy sem. Ők ilyen értelemben elvesztek. Náluk már csak egyetlen kérdés van: hogyan lehet együtt élni az iszlámmal.
Ugyanakkor mi magyarok a kelet-közép-európai országokkal egyetemben még dönthetünk arról, akarunk-e együtt élni az iszlámmal.
Nem része az európai kultúrának az iszlám – szögezte le a kereszténydemokrata pártelnök. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a magyar és az európai identitásnak is a része az iszlámmal szembeni védekezés. „Az identitásomban Hunyadi János meghatározó” – fogalmazott Semjén Zsolt.
