Soltész Miklós a Nemzetiségi értékek megőrzése és továbbadása című kétnapos nemzetközi konferencia nyitónapján hangsúlyozta, mindez kihat a jószomszédi viszonyokra is.

Nagyon pozitív kapcsolat indult el" Horvátországgal, Szerbiával, Szlovákiával, Szlovéniával, és továbbá javulnak a kapcsolatok Romániával is

– mondta.

Az államtitkár kiemelte: ez az elmúlt években megfigyelhető ugrásszerű változás erősíti a nemzetek Európáját.

Mi magyarok abban hiszünk, hogy a nemzetek Európája az, ami ezt a közösséget megőrzi”

– fogalmazott, kiemelve azt, hogy ebben nem csak az egyes nemzeteknek, hanem az egyes országokon belül a nemzetiségeknek is hatalmas szerepe van.

Soltész Miklós kitért arra is, hogy az ukrán-magyar kapcsolatok a „nullával egyenlőek”. Ez „nem rajtunk múlik, mindent megteszünk” – mondta, jelezve: Magyarország sok mindenben segít az ukránoknak, például a sebesültjeik ellátásában, ukrán árva gyerekek üdültetésében, ugyanakkor ezt nem viszonozzák a kapcsolatokban.

Az államtitkár a magyarországi nemzetiségi politikát ismertetve, a nemzetiségek megmaradása érdekében az elmúlt tizenegy évben tett törekvéseket tíz pontban foglalta össze. Az alaptörvény megalkotását, a nemzetiségek parlamenti jelenlétét, az önkormányzati rendszert, az intézményátadást nemzetiségeknek, az egyházi jelenlétet, a nemzetiségi civil szervezeteken keresztül folytatott közösségi életet, a nemzetiségek anyaországi kapcsolatainak erősítését, az oktatást és a képzést, a jogszabályi környezetet, valamint a finanszírozást sorolta ide.

Soltész Miklós előadásában a többi között rámutatott arra, hogy

a nemzetiségek 2010-ben tizenkét intézményt tartottak fenn, ma pedig már százat. A 2010-es kezdetekhez képest 2020-ig a nemzetiségek támogatása a hatszorosára emelkedett. Ez megjelenik a civil szervezetek támogatásában, az oktatás-nevelésben, az önkormányzatoknál, az épületeik felújításánál. A nemzetiségek támogatása több milliárd forinttal emelkedik 2021 és 2022 között is

– közölte a KDNP alelnöke.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága soros magyar elnöksége alkalmából a nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárság által szervezett tanácskozáson Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyar elnökség alatt a „legfőbb prioritás” a nemzeti kisebbségi közösségek jogainak biztosítása és az ezzel kapcsolatos politikai és jogi döntéshozatal volt. Stratégiai célja volt a magyar elnökségnek a kérdés központba helyezése – jegyezte meg.

Sztáray Péter kiemelte: az elmúlt tizenegy év jogalkotása megemelte a magyarországi nemzetiségi közösségek státuszát jogi szempontból, és ezáltal nagyobb teret biztosít nekik a jövő építéséhez. Sok elemében ma már modellértékű a hazai jogi környezet és a támogatási rendszer – mondta.

Szólt arról is, hogy Ukrajnában 2017 óta „jogszűkítésnek” vagyunk tanúi. Fontos lenne, hogy a szerzett jogokat ne csökkentsék sehol, mert ez növeli a feszültséget, nem járul hozzá a stabilitáshoz, amely mindannyiunk érdeke – hangsúlyozta.

Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a magyarországi romák helyzetét ismertetve beszélt arról, hogy a cigányok Magyarország lakosságának mintegy tíz százalékát teszik ki. Olyan állapotot vettek át 2010-ben, amelyben a romák nagy részének nem volt munkája, a gyerek nagy része nem járt iskolába - mondta.
    Kiemelte, hogy újfajta stratégiát kellett kidolgozniuk, és az nem a romákról, hanem a szegénység felszámolásáról szólt. A kormány 450 ezer ember szegénységből való kiemelését vállalta, mára csaknem egymillió ember kiemelése sikerült. Ma kétszer annyi roma dolgozik mint 2010-ben, és a roma gyerekek 93 százaléka óvodába jár - mondta.
    Langerné Victor Katalin kiemelte: Magyarország különös figyelmet fordít a roma közösségekre, a kultúrájukra és a nyelvükre is.