Fel kell készülni az újfajta biztonsági kihívásokra, amely haderőfejlesztést, a honvédelemre költhető támogatások növelését, valamint a magyar hadiipar legalább alapszintű újraindítását is magában hordozza – jelentette ki Simicskó István honvédelmi miniszter a Miskolci Egyetemen megtartott előadásában, hétfőn. A magyar emberek biztonságának minél teljesebb körű biztosításához szükség van a katonai állomány utánpótlásának biztosítására és olyan emberekre, akik önkéntes alapon csatlakoznának a haza védelmének ügyéhez.
Simicskó István honvédelmi miniszter, a KDNP alelnöke
A miniszter hangsúlyozta: egyetlen közös nevező a haza, a honvédelem alapja a hazája iránt elkötelezett állampolgár, legfontosabb letéteményese pedig a Magyar Honvédség.
Simicskó István aláhúzta: amíg a huszadik században harcokról, konkrét küzdelmekről szólt a háború, amelyek békekötésekkel véget is értek, ma az óriási, egyelőre beláthatatlan következményeket magában hordozó technikai fejlődés hozadékaival is számolni kell. A korábbi – szárazföldi, vízi és légi – hadszínterek mellett megjelent a kibertér, mint az információs hadviselés színtere. Egyre gyakrabban látjuk, miként lehet ezzel a módszerrel "vihart kavarni" – fogalmazott.
Mindezeken túl jelentős fenyegetettséget jelent az illegális migráció, amelyet arra használnak ki a terroristák, hogy ellenőrzés nélkül jussanak be a célországokba, ahol elkövethetik a tervezett terrorcselekményeket – mondta a miniszter.
Simicskó István fontosnak nevezte, hogy minél több szövetségese legyen az országnak. A visegrádi négyekkel, a NATO-val, az ENSZ-szel és sok más szervezettel folytatott együttműködésünk tovább erősíti a polgárok biztonságát – mutatott rá, hozzáfűzve, különböző nemzetközi küldetés keretében mintegy ezer katonánk van ma külföldön, amely azt is igazolja, hogy Magyarország megbízható partner.
Kiemelte: a biztonság anyagi forrásokat is igényel, a kormány célja, hogy 2024-re a GDP 2 százalékát fordítsuk honvédelmi feladatokra.
Simicskó István hangsúlyozta: szeretnék megszólítani a fiatalokat, hogy valamilyen szinten minél többen kapcsolódjanak be a honvédelembe, vagy legalább tekintsék szívügyüknek a haza biztonságát. Erre többféle, például hivatásos vagy szerződéses, de akár tartalékos katonaként is lehetőség van.
A miniszter elmondta, hogy 2010-ben tizenhét tartalékos katona volt az országban, ma a létszám ötezer, de szeretnének minden járásban kialakítani egy-egy tartalékos egységet, a végső cél a húszezres állomány elérése.
Közölte, a fiataloknak többféle ösztöndíjat is kínálnak. Ezek között újdonság, hogy egy 120 órás alapképzés keretében, két modulban, honvédelmi alapismeretekre és felkészültségre tesznek szert a jelentkezők, amiért modulonként 60-60 ezer forint ösztöndíjat kapnak.
Az előadás végén – a kérdezési lehetőséget kihasználva – a hallgatóság soraiból egy fiatal férfi azt kérdezte a minisztertől és a rektortól: a kínaiaktól tanulták-e az eseményen való részvétel kötelezővé tételét, és ha a Fidesz kormányon marad, mindent ugyanígy kötelezővé tesznek-e majd.
Torma András rektor erre válaszolva azt mondta, hogy az előadáson való részvételt nem tette kötelezővé, és mivel a feltett kérdés nem tartozott szorosan az előadás témájához, a rektori hivatalba invitálta a kérdezőt, hogy ott, "egy kávé mellett", megbeszéljék a kérdést. A rektori válaszra a diákok tapssal reagáltak.
Simicskó István szintén megerősítette: senkinek nem volt kötelező őt végig hallgatni, akár közben is bárki távozhatott volna. Ezzel együtt "köszönetet mondott" azoknak a sajtóorgánumoknak, amelyek az előadás vélelmezett kötelezővé tételével foglalkoztak az elmúlt napokban, ugyanis – ahogyan fogalmazott – 14 éves oktatói pályafutása alatt nem kapott ilyen reklámot egyetlen szereplése sem.
