A világkiállítás megrendelésére, a Takarékbank támogatásával készült tévéfilmben Bodrogi Gyula, a nemzet színésze alakítja a címszereplőt.

A vadászati expó a teljességre törekszik. Egyrészt olyan kiállítást kínál, amelyben „lesz minden látnivaló”, másfelől komoly hangsúly jut a szakmai rendezvényekre, vad- és erdőgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi konferenciákra, ezen felül pedig nem marad el a szellemi üzenet sem – mondta el a film díszbemutatója előtt Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a világkiállításhoz kapcsolódva könyvsorozatban jelennek meg a nagy vadászírók munkái, új műtárgyak születtek, filmek készültek.

Semjén Zsolt szerint mindig vita tárgya, hogy kik tartoznak a legnagyobb vadászok közé, de a Széchenyi Zsigmond–Kittenberger Kálmán–Fekete István-triász helye megkérdőjelezhetetlen.

Széchenyi Zsigmond életművében a vadászat és az irodalom teljes egységben van, Fekete István sokkal nagyobbat alkotott az irodalomban, mint a vadászat tekintetében, Kittenberger Kálmán pedig nagyobb vadász volt, mint amilyen író. De a vadászat ethoszának irodalmi megfogalmazása mindhármuknál egységet alkot, ezért az ő hármasságuk mindig a magyar vadászirodalom fundamentumát fogja jelenteni – emelte ki.

Semjén Zsolt emlékeztetett arra is, hogy

Kittenberger Kálmán egyszerű emberként jött világra, vadászatai finanszírozását verejtékes munkával biztosította. Hozzátette, Kittenbergertől ered az a gondolat is, hogy az ideális állatkert nem vasrács mögé zárva, hanem természetes közegükben mutatja be az állatokat. Sajnos a Fővárosi Állat- és Növénykertben nem készült el a Pannon Park, pedig ott még jobban lehetett volna Kittenberger kultuszát ápolni

– jegyezte meg.

Kovács Zoltán, az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy két éve dolgoznak az expo előkészítésén, rövidesen – szeptember 25. és október 14. között – pedig kiderül majd, hogy ezt eredményesen tették-e. Mint felidézte, 1971-ban Magyarország egy rendkívül sikeres vadászati világkiállítást rendezett. Ötven év elteltével teljesen más a politikai, társadalmi és a szakmai közeg, megváltozott a vadászat megítélése, tartalma is. „Nagy fába vágtuk a fejszénket, de mindezt azzal az alázattal tettük, amire az embert a történelem tanítja” – fogalmazott.

A világkiállítás olyan nagyszabású vállalkozás, amely a szakma különböző rétegei, százak és ezrek munkájának lenyomatát nyújtja, miközben mértékadó formában emléket állít azoknak is, akik az elmúlt évszázadban a vadászat alapjait lerakták – közölte a kormánybiztos.

Az utolsó vadászat című film összefoglal mindent, ami Kittenberger életében történt és utal arra a hagyatékra is, amelyet a ma generációja is folytat - mondta el Kovács Zoltán, aki a film producere is.

Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra: a Nemzeti Filmintézet (NFI) azzal a céllal alakult 2020 elején, hogy olyan filmalkotások készüljenek, amelyek közelebb viszik az emberekhez a nemzet jeles személyiségeinek életútjait. Ezért is öröm, hogy Kittenberger Kálmán és előtte Széchenyi Zsigmond életéről is film készült a vadászati világkiállítás alkalmából – közölte.

Az utolsó vadászat című, 2021-ben forgatott film főszerepeit Bodrogi Gyula, Tordai Teri és Szabó Sipos Barnabás játssza. A rendező Tősér Ádám, az operatőr Győri Márk, a producerek Kovács Zoltán, Lajos Tamás és Vida Joe. Az ötvennégy perces filmet vetítik a vadászati világkiállításon, a tévépremiert pedig a Duna Televízióban tartják.

A film kommunikációjával foglalkozó ügynökség közlése szerint

Kittenberger Kálmán kalandos életét a nagyközönség Fekete István regényéből ismerheti, a most elkészült film is barátságukon keresztül mutatja be, milyen ember volt, és milyen hatalmas életművet hagyott maga után.

Kittenberger Kálmán a 20. század első évtizedeiben olyan helyekre jutott el Afrikában, ahol fehér ember még nem járt. Gyakran szenvedett a maláriától, az éhségtől és a szomjúságtól, a nagyvadakkal való küzdelmeiben számtalan sebet szerzett. Másfél évtizeden át járta Afrikát, vadászott a mai Tanzánia, Kenya és Uganda földjén, vezetett expedíciót a Kilimandzsáró környékére is. Utazásai alkalmával ötvenhétezer ízeltlábút juttatott el a Magyar Nemzeti Múzeumnak, köztük háromszáznál is több, korábban ismeretlen fajt, továbbá háromezer-ötszáz gondosan preparált madarat és kétszáznegyven emlőst, köztük nagyvadakat is. A világ különböző múzeumaiban jelenleg is megtalálható az általa gyűjtött és preparált negyven madárfaj több mint nyolcvan példánya.

A film visszatekint Kittenberger Kálmán életének megannyi korábbi epizódjára. A Börzsönyben készült képek váltakoznak az Afrikában felvett archív felvételekkel. Megelevenednek gyűjtései, valamint vadászatai, írói és szerkesztői munkája. A Fekete Istvánnal folytatott beszélgetései alapján kirajzolódik, milyen ember volt Kittenberger: mindig őszinte, bátor, tisztességes, aki tisztelte és szerette az állatokat.