Hoffmann Rózsa szerint az Országgyűlésben kedden rendezett közoktatási vitanapon elhangzottak nagyrészt inkább szakmai fórumokra tartoztak volna, a köznevelési rendszer alapjait, a fontos célkitűzéseit nem érintették, vagy ha érintették, nem kérdőjelezték meg. A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, volt oktatási államtitkár sajtótájékoztatóján úgy értékelt: finomhangolás folyik, és ez a jövőben is várható majd.
Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, korábbi oktatási államtitkár (KDNP Fotó)
Hoffmann Rózsa szerint az oktatásban az alapértékek, intézkedések a 2011-ben elfogadott köznevelési törvényben megfogalmazottak nem változtak. Finomhangolás folyik, és ez a jövőben is várható majd – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.
A korábbi oktatási államtitkár hozzátette: öt éve a gyerekeket, a tanárokat és az iskolarendszer egységét középpontba helyező törvényt fogadtak el, s ezzel mindenki egyetért, aki oktatással foglalkozik. Az intézkedésekről szólva kitért többek között a három éves kortól kötelező óvodáztatásra, a hit- és erkölcstan bevezetésére, az iskolák egész napos nyitva tartására, s arra, hogy a pedagógus életpályának köszönhetően minden pedagógus, és egyéb iskolai dolgozó bére legalább ötvenezer forinttal nőtt. A nyelvtudás központi mérése szerint a hatodik és nyolcadik osztályosok a nemzetközi szinthez képest jó eredményt hoztak, s a TIMSS-mérés is azt mutatta, hogy a negyedik osztályos gyerekek matematikai és természettudományos területen a nemzetközi átlag felett teljesítettek. Összegzése szerint jó úton halad a köznevelés ügye.
Ugyanakkor most is az volt a benyomása, ahogy a korábbi oktatási vitanapokon is, mintha nem egy országban élnének. A felszólaló politikusok sokszor nagyon ellentétesen látják az egyes kérdéseket, és elég gyakran valótlanságok hangzottak el – értékelte a parlamentben zajló vitanapot.
Kérdésre az ellenzék által ostorozott tankötelezettségről azt mondta: a kormánypártok álláspontja nem változott, ez az intézkedés önmagában sem pozitív, sem negatív eredmény nem hoz, s még mindig magasabb a tankötelezettségi korhatár, mint az európai átlag. A 16 éves korhatár nem jelenti azt, hogy ennyi idős korban ki kell rakni a gyerekeket az iskolából – rögzítette, megjegyezve: a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy ezen életkor után jelentősen megnőtt az igazolatlan hiányzások száma.
