A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS NYILATKOZATA

Legyen béke, szabadság és egyetértés!

A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.

A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikere s forradalmat vitt véghez. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja.

Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalakításáról döntöttek.

A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt

részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik.

Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák a saját céljaikat.

Erre tesszük fel életünk most következő éveit.

1. ITT AZ IDŐ, HOGY TALPRA ÁLLÍTSUK A MAGYAR GAZDASÁGOT!

2. ITT AZ IDŐ, HOGY ÚJRA REND LEGYEN AZ ORSZÁGBAN!

3. ITT AZ IDŐ, HOGY MEGMENTSÜK AZ EGÉSZSÉGÜGYET!

4. ITT AZ IDŐ, HOGY MEGTEREMTSÜK A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGOT!

5. ITT AZ IDŐ, HOGY HELYREÁLLÍTSUK A DEMOKRATIKUS NORMÁKAT!

Története dióhéjban: Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke országos népszavazást kezdeményezett, a következő kérdésben: „Alulírottak egyetértünk, azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő emelését." Az országos népi kezdeményezés támogatására benyújtott aláírások ellenőrzésének eredményeként az Országos Választási Bizottság megállapította: az érvényes aláírások száma eléri az Alkotmányban meghatározott, az országos népszavazási kezdeményezés érvényességéhez megkívánt mennyiséget.

Az indítvány lényege: a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete a Közszolgálati Közalapítvány létrejöttével megszűnik. A Közszolgálati Közalapítvány a Magyar Televízió Közalapítvány, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány, illetve a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének jogutódja. A megszűnő közalapítványok - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány - és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat - a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t - a kuratórium tagjainak és elnökének megválasztását, illetve kijelölését követően a Közszolgálati Közalapítvány veszi át, a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása mellett. A Magyar Televízió Zrt. az átalakuló Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában marad. A Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságok nonprofit részvénytársaságokká alakulnak. Az átalakítást a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma kezdeményezi.

A javaslat célja volt az MH Ludovika Zászlóalj önálló katonai szervezetként való létrehozása, amely biztosítja a katonai életpályára való felkészítést, segíti, erősíti a nemzeti tisztképzés, továbbá a katonai felsőoktatási intézmény működésének katonai jellegét. Célja továbbá a Magyar Honvédség új tartalékos rendszere első - önkéntes - komponense létszámkeretének megteremtése. Szorgalmazza mintegy 8000 önkéntes tartalékos státusz létesítését, amely biztosítja a Honvédség békeidőszaki tartalék képességeinek fejlesztéséhez szükséges létszámot.

A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2009-ben 1621 milliárd forint volt, amely folyó áron számítva 17,6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. A teljesítménycsökkenést elsősorban a gabonafélék és az ipari növények termésmennyiségének és árának egyidejű visszaesése okozta. A kibocsátás volumene 9,9 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A KSH adatai alapján a hazai agrártermékek termelői árának szintje 9,5 százalékkal esett vissza az előző évihez viszonyítva. Míg a korábbi években a növényi és állati termékek termelői árának alakulását ellentétes tendencia jellemezte, 2009-ben mind a növényi, mind az állati termékek árszínvonala csökkent. A mezőgazdasági termelői-árindex és a mezőgazdasági ráfordítások árindexének hányadosa - az agrárolló mutató értéke - 2009-ben 63 százalék volt, tehát drasztikusan romlott. A mezőgazdasági GDP aránya a nemzetgazdaságon belül az előzetes adatok szerint 2009-ben 2,5 százalékot tett ki, vagyis az előző évhez képest 6,3 százalékkal csökkent, sőt a válság sújtotta ipari termelésnél is nagyobb visszaesést szenvedett el.

Az Agrárgazdasági Tanács megállapította, hogy a törvényben megfogalmazott célokkal ellentétben, a kormány 2009-ben nem biztosította a nemzeti agrártámogatások reálértékének megőrzését. Nem készült el egy világos jövőkép alapján kidolgozott agrárstratégia, amely magában foglalta volna a hosszú távú birtokpolitika, piacvédelem, illetve meghatározó támogatási célkitűzések meghatározását.

Az állásfoglalás rámutat arra, hogy a fekete- és szürkegazdaság relatív nagy súlya, a számla nélküli kereskedelem, a szerződéses fegyelem hiánya, a mezei kultúrákat és az állatállományt érintő lopások, az erdők illegális kitermelése rontja az ágazat versenyképességét, akadályozza fejlődését. Aggodalomra ad okot továbbá a gazdálkodók jövedelemhelyzetének kirívó romlása, valamint a csökkenő mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi mérleg mellett a kivitel és behozatal termékszerkezetének alakulása. A Tanács javasolja a földhasználati nyilvántartásban még nem szereplő termőterület nyilvántartásba vételét és az osztatlan közös tulajdonú területek nyilvántartásának mielőbbi rendezését.  A Tanács osztja a Nemzeti Földalappal kapcsolatos azon kritikát, amely szerint 2009-ben az összes értékesített földterületnek csupán 10 százalékát adták el kisebb egységekben.

Indoklásuk szerint: a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt ., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Zrt . tulajdonában álló a vagyon hatékonyabb kezelésének, hasznosításának és a vagyonnal történő ésszerű gazdálkodásnak a feltételeit jelentősen javítja és erősíti. Megfelelően garantálja a vagyonnak a - közszolgálati célok és feladatok érdekében történő - megőrzését és gyarapítását. A vagyonnal történő hatékony és átlátható gazdálkodás szabályait megalapozó irányelvek biztosítják a közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás függetlenségét. Kiemelkedő célkitűzése az országgyűlési határozati javaslatnak az archívum és a közszolgálati részvénytársaságok tulajdonában álló védelmet érdemlő jelmez-, díszlet-, valamint kottatár megőrzése a jövendő generációk számára. Ennek érdekében felkérték a Médiatanácsot, hogy intézkedjen az elidegenítés tilalmának szabályozásáról.

A 2006. augusztus 20-án rendezett budapesti tűzijáték öt emberéletet és több száz személyi sérülést okozott. A katasztrófát egyértelműen a tűzijáték megszervezésének hibái, a kapcsolódó jogi szabályozás hiányosságai, a vonatkozó jogszabályok jogalkalmazók általi megsértése, valamint az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben általában elvárható magatartási szabályok megsértése idézte elő.2006. szeptember 19-22. napja között, valamint 2006. október 23. napján a törvények betartására felesküdött rendőrök százai, több különböző helyen, egymástól függetlenül, egyidejűleg, a rendőrségi törvényt már önmagában sértő azonosíthatatlanság mögé bújva soha korábban nem tapasztalt, törvénytelen brutalitással léptek fel a védtelen és békés polgárokkal szemben is. A kilőtt szemek, a csonttörések, az emberi méltóságot semmibe vevő megaláztatások több száz áldozata máig viseli azokat a testi és lelki sebeket, amelyeket, mint az állam korlátokat nem ismerő, politikai célzatú, diktatórikus fellépésének következményei, a jogállamot is megsebesítették. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az előzetes letartóztatások indítványozásakor és elrendelésekor első fokon az ügyészi és a bírói szervezet sem volt képes alkotmányos rendeltetésének megfelelni, és a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekre az esetek többségében megfelelő szakmai indokok hiányában, a büntetőeljárás alapelveinek semmibevételével került sor.

Polgárai méltóságán, kiszolgáltatottságán keresztül az államba vetett bizalom és az állam tekintélye is sérült. A demokratikus jogállam legsúlyosabb sérelme mégis az, hogy a történtekre következmények nélkül kerülhetett sor. Törvényszerűen ássa alá a jogállamba vetett közbizalmat és a közrendet, ha az állami vezetők megbízatásukkal, a rendelkezésükre álló monopolizált erőszakhatalommal következmények nélkül élhetnek vissza, illetve nyilvánvaló mulasztásaik kivizsgálatlanul és megtorlatlanul maradhatnak.

Az új Országgyűlés ezért megkövet minden ártatlan áldozatot, és mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Magyar Államkincstár mindazon személyek megalapozott kártérítési igényét kielégítse, akiknek a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben, a 2006. szeptember 17. napja és 2006. október 25. napja között történt rendőri fellépések következtében, vagy azzal összefüggésben alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett.

 „Az Országgyűlés megállapította: „Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeit teljesítette, elfogadja az intézmény 2009. évi tevékenységéről szóló jelentését, valamint az intézmény gazdálkodásáról készített, független könyvvizsgáló által felülvizsgált és hitelesnek minősített pénzügyi beszámolót."

A Magyarországon és a határon túl élő magyarság kapcsolatainak erősítése, egymás jobb megismerése érdekében az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy:

- készítse elő iskolai emléknap bevezetését a 2010/2011-es tanévtől a Nemzeti Összetartozás Napján, amely emléknap a trianoni döntésről szóló iskolai megemlékezések mellett a Kárpát-medencei magyar testvériskolai és diákközösségi kapcsolatok elmélyítését segíti elő;

- tekintse át a szomszédos országokba irányuló iskolai tanulmányi kirándulások, a Kárpát-medencei magyar testvériskolák együttműködésének, különösen a cseretáborozásoknak a tapasztalatait, és ezek alapján készítsen országos programot abból a célból, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire, és cserekapcsolatok keretében minél több külhoni magyar diák juthasson el Magyarországra, továbbá tegyen javaslatot a program 2013-ig pályázati úton, azt követően normatív módon történő finanszírozására;

- vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium bevonásával 2012. december 31-ig létrejöjjön a Magyarság Háza, amely a Magyarország határain kívül élő magyar közösségeket, a nemzeti teljesítmény legfontosabb példáit bemutató anyanyelvi, oktatási és közművelődési intézmény, a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai megemlékezéseit és a tanulmányi kirándulásokat támogató módszertani központ.

- tegyen javaslatot azon jogszabályok módosítására, indokolt esetben új jogszabályok alkotására, amelyek a fentiek szakmai és finanszírozási hátterét biztosítják.

Az Országgyűlés felkérte a kormányt: teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy a vezetői engedély megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele a jelenleg hatályos „írni-olvasni tudás" képessége helyett legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése legyen, amely az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezését jelenti.

Az Országgyűlés felkérte a kormányt: „vizsgálja meg az 1989. október 23. előtt keletkezett állambiztonsági iratok nyilvánossága és a személyhez fűződő jogok hatályos jogi szabályozását, és tegyen javaslatot arra nézve, hogy a - történelmünk szempontjából is - kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással; azaz hogyan lehetne feloldani a személyhez fűződő jogok (kép- és hangfelvétellel való rendelkezés) és a tájékozódáshoz, tájékoztatáshoz (igazság megismeréséhez való jog), valamint a művészeti szabadsághoz és a tudományos kutatás szabadságához való jog kollizióját."