HOLLIK ISTVÁN (országgyűlési képviselő, KDNP): - Államtitkár Úr! - A gyermekeinké a jövő, ezért nagyon örülök annak, hogy 2017. január 1-jével sor került a bölcsődei ellátórendszer átfogó reformjára. Az idén januártól ugyanis a szülők már nemcsak hagyományos bölcsődébe, hanem minibölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe vagy éppen családi bölcsődébe írathatják be a három év alatti gyermekeiket. Emellett 2018-tól azoknak az önkormányzatoknak is kötelező lesz bölcsődei ellátást biztosítaniuk, amelyek területén legalább negyven három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt olyan gyerek, akiknek a szülei igénylik ezt az ellátást.

- A Statisztikai Hivatal adatai alapján míg 2000-ben 532, addig 2015-ben már 749 bölcsőde működött országszerte. De ami talán ennél is fontosabb: az akkori mintegy 25 ezer férőhelyhez képest 2015-ben már majdnem a dupláját, 40 ezer gyermeket tudtak elhelyezni a szülők a bölcsődékben, 2016-ban pedig a családi napközis férőhelyekkel együtt ez a szám már közel 50 ezer volt. Az új szabályozással egyértelmű a kormány célja: a lehető legközelebb biztosítson bölcsődét a dolgozni akaró kisgyermekes szülőknek, illetve Magyarországon a bölcsődei helyek száma elérje a kívánt 60 ezret. A magas színvonal fenntartása érdekében és a bölcsődékben dolgozók munkája elismeréseként a kormány az elmúlt időszakban több lépcsőben emelte a béreket.

- Államtitkár Úr! Természetesen mindehhez nem elég az akarat, a megvalósításhoz forrást is kell biztosítani. A megváltozott bölcsődei szerkezet csak akkor működhet hatékonyan, ha a kormány a működéshez szükséges, illetve a fenntartáshoz elegendő forrást biztosít. Éppen ezért szeretném megkérdezni:

- Milyen finanszírozási rendszerben működik az újonnan kialakított bölcsődei rendszer?

- Milyen egyéb pályázati lehetőségek vannak a bölcsődék számára, hogy a meglévő magas színvonalat fenn tudják tartani?

***

RÉTVÁRI BENCE (az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! A következő években 106 milliárd forint áll rendelkezésre új bölcsődei és óvodai férőhelyek létrehozatalára. Ebből 96 milliárd forint, tehát a teljes összeg 90 százaléka már meghirdetésre is került azon települések, azon közösségek számára, amelyek szeretnének bölcsődét, óvodát fenntartani, korszerűsíteni, bővíteni vagy újat létrehozni. Annak érdekében pedig , akik itt dolgoznak, hosszú távon tekintsenek erre a pályára, és minél jobb jövedelmi viszonyok mellett tudjanak itt dolgozni, a kormányzat két lépésben tett fontos intézkedéseket. Az első lépés a felsőfokú végzettségűek esetében volt, amikor ezeknek a kisgyermeknevelőknek a fizetését a pedagógus-életpályához igazítottuk. Ez azt jelenti, hogy az ő fizetésük 46 százalékkal nőtt a kormányzati döntés következtében. A második lépés a középfokú végzettségűek fizetésemelése. Itt a garantált bérminimum, tehát a szakképzett-minimálbér emelésével, illetőleg a bölcsődei pótlék bevezetésével 32 százalékkal nőtt a dolgozók fizetése. Bízunk benne, lesz arra fedezet, hogy fejlesszék ezeket az intézményeket, a kistelepüléseken újabbakat hozzanak létre. Azért fontos ez, mert a munka és a család összeegyeztetése szempontjából nagyon sokaknak fontos igénye az új bölcsődék létrehozatala.

- Az óvodákból szinte teljes mértékű, sőt 100 százalékos a lefedettség az országban, viszont vannak olyan települések, ahol arányaiban több gyermek születik, szerencsére, ott tehát újabb óvodákat kell létrehozni. A 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátására 2010-2016 között körülbelül 40 százalékkal nőtt a kapacitás Magyarországon., de ezt szeretnénk tovább növelni, a mostani 46 ezer férőhelyet 2020 utánra 60 ezerre kívánjuk növelni, ami további 30 százalékos bővítést jelent. Így tud eljutni ez a közszolgáltatási forma minden olyan településre, ahol erre érdemi szükség van.

- Az idei év azért volt fontos, mert átalakult az intézményrendszer, családi bölcsőde, minibölcsőde, munkahelyi bölcsőde jött létre, és bízunk benne, hogy 2019. január 1-jétől így minden 10 ezernél kisebb lakosú településen is mindenhol lehetőség lesz a gyermekek napközbeni gondozására, ellátására. Ezzel Magyarországon egyharmadosra nő a bölcsődei lefedettség, tehát minden harmadik településen ilyennel rendelkezni fogunk. 2017-ben, ha a 2010-es adathoz viszonyítom a számokat, 27 százalékkal fordít többet a központi költségvetés a bölcsődei ellátásra, azaz 11 milliárdról 14 milliárdra nőtt a bölcsődei ellátás finanszírozása. A minibölcsődék a normál bölcsődével azonos finanszírozást kapják: 494 ezer forintot. A családi bölcsődében, ahol a feltételek is könnyítettebbek, a 70 százalékát; a munkahelyi bölcsődéknél a 30 százalékát, de itt egyéb kedvezményeket tud biztosítani az állam, hiszen a költségeket a társasági adóból le lehet vonni, a térítési díj pedig adómentes juttatásként nyújtható a munkavállalóknak akkor, ha a munkavállaló átvállalja ezt a költséget. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a korábbi családi napközikhez képest a családi bölcsődék esetében a normatíva összege közel 30 százalékkal, egész pontosan 29 százalékkal emelkedett.

***

HOLLIK ISTVÁN (országgyűlési képviselő, KDNP): - Államtitkár Úr! Az ön által elmondottak is megerősítik azt, hogy a Fidesz-KDNP-kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország valóban családbarát ország lehessen. Nemcsak azért mondom ezt, mert a családi adókedvezménnyel több mint 200 milliárd forint marad évente a gyermeket nevelő családoknál, s nem is csak azért mondom ezt, mert közel 211 milliárd forintot fordít a kormány évente arra, hogy a családok lakhatását segítse, hanem azért is, mert az ön által is elmondottakból egyértelműen látszik, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyébként is magas bölcsődei ellátást tovább biztosítsa és fejlessze. Ezért arra kérem, hogy ezt a munkájukat folytassák! Köszönöm a válaszát, elfogadom!