A törvényjavaslat  általános vitáját május 17-18-19-én kezdték. Az Országgyűlés várhatóan június 15-én tartja a jövő évi költségvetés zárószavazását. 

(Szövege: PDF.)

A gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja az államadósság további csökkentése, a GDP-arányos költségvetési hiány tartósan 3% alatti tartása, a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása, továbbá a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása. A magyar gazdaság növekedési képességének megerősítése érdekében különösen fontos a bérfelzárkózás és a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek párhuzamos ösztönzése – ami által tovább erősödhet a magyar gazdaság munkahelyteremtő és munkaerő-megtartó, illetve jövedelemtermelő és versenyképessége – hangsúlyozta a KDNP vezérszónoka. 

HARGITAI JÁNOS (KDNP): - Tisztelt Országgyűlés!-  Két kormányzati ciklus utolsó költségvetését nyújtja be 2018-ra az Orbán-kormány, ez lehetőséget ad számunkra és számomra is, hogy erre a nyolcéves időszakra visszatekintsek. Ezt azért is célszerű megtenni, mert amikor költségvetéseket tárgyalunk, akkor tudjuk jól azt, hogy egy költségvetésbe nem azt tesszük, ami a vágyainkban van, hanem a realitásokhoz kell igazodnunk. Többféle realitáshoz: nyilvánvalóan igazodni kellett 2010-ben a világgazdaság akkori mozgásaihoz, és ahhoz az örökséghez, amit a szocialista kormány hagyott ránk. Ezek olyan fundamentumok, amelyektől nem tekinthettünk el, amikor elindítottuk azt a költségvetési sorozatot, amit törvényekben fogalmaztunk meg évről évre.

- Mi az, amit a 2010-ig tapasztalt világról mondhatunk a költségvetés kapcsán? Az első sommás megállapításom, és ezzel vitatkozni nehéz lesz még a szocialista padsorokból is: 2010-ig azt szoktuk meg, hogy a költségvetésünk kiszámíthatatlan és fegyelmezetlen, hisz azok a számok, amelyeket beterjesztettek annak szinte sosem teljesültek. A szocialista vezérszónokoknak igaza van, hogy a költségvetés nem egyszerűen számokból áll, bár ebben a törvényben a számok persze nagyon fontosak, hanem a költségvetés az adott kormány társadalomfilozófiáját tükrözi. Ezért is fordítunk hosszú időt tárgyalására. A szocialista kormány azért volt fegyelmezetlen és kiszámíthatatlan a költségvetéseiben, mert igazán nem volt egy gondolata, amit a társadalommal a költségvetésekben közölni akart. Nem volt igazi társadalomfilozófiája, csak technokrataként rögtönzött, és ezeket a rögtönzéseket is sikertelenül tette.

- 2010-ig folytatódott az a magyar gyakorlat, hogy ha nincsenek itthon források, mert nem teremtjük meg a gazdaságpolitikánkkal, akkor a hitelfelvétel eszközéhez nyúlunk. 2010-ig nyakló nélkül, mindenre és az ellenkezőjére is a világgazdaság pénzforrásai biztosították a hitelfelvétel lehetőségét. Ezzel a szocialista kormányok az utolsó pillanatig éltek. Ennek az eredménye lett, hogy felgyorsult Magyarország eladósodása. Szinte minden szereplő nyakig úszott az államadósságban, egyrészt maga az állam, az állam részeként az önkormányzatok, de adósságban úsztak a magyar vállalkozások, és ami a legnagyobb tragédia, a magánszemélyek is, gondoljunk csak a devizaadós-problémákra. Mindennek az eredményeként azt voltunk kénytelenek konstatálni, hogy amióta beléptünk az Európai Unióba, 2004 óta, túlzottdeficit-eljárás hatálya miatt sosem voltunk képesek teljesíteni azokat a számokat, amelyeket az Európai Unió nagyobb közössége, amelynek tagja vagyunk, elvárt volna tőlünk.

- 2010 előtt jellemző volt az, hogy rosszak voltak a magyar gazdaság fundamentumai; a legtragikusabb mutató: alig volt foglalkoztatott az országban! 3,5 millió volt, és ami még szomorúbb, hogy ezeknek a foglalkoztatottaknak jó része sem fizetett adót. Ezek voltak azok a tragikus fundamentumok, amelyekre a magyar gazdaságot építeni lehetett akkor. Nem csoda, hogy az a világgazdasági válság - ami különböző módon érintett sok országot 2008-ban - Magyarországot majdnem elsodorta. Görögország és Magyarország volt az a két európai uniós tagállam, amelyet a világgazdasági válság letérdeltetett. Ekkor egyetlen lehetőséghez, a tradicionális lehetőséghez nyúlt a kormány, az utolsó pillanatban felvett 20 milliárd eurót, és ez mentett meg minket az államcsődtől. Ez az államcsőd, ami kopogtatott az ajtónkon, azt jelentette volna, hogy a nyugdíjasok nem kapnak nyugdíjat, az állami szférából élők pedig nem kapnak fizetéseket.

- Mindezek eredményeként azt is mondhatom: 2010-ig elveszítette ez az ország a szuverenitását! A gazdasági szuverenitását egész biztosan, ugyanis a Világbank és az Európai Unió nem szerelemből adta nekünk az utolsó pillanatban azt a hatalmas hitelt, hanem feltételekkel! A magyar kormánnyal megtörtént akkor az a szégyen, hogy kormányrendeletben hirdette ki azt a megállapodást, amelyet a Világbankkal és az Európai Unióval kötöttünk, vállalva azokat a lépéseket, amelyeket utána a szocialista kormány meg is tett, hogy a hitel megfelelő összegeit le tudja hívni. Ekkor vállalták egy kormányrendeletben, hogy a bajok orvoslásaként el fogjuk venni a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat, a közszférában elfelejtjük a 13. havi fizetéseket, növeljük az adóterheket, hogy több bevételünk legyen, Mindezek végrehajtását el is kezdte a szocialista kormány. Megszűnt a gazdasági függetlenségünk!

- Ez volt a 2010-es kiinduló helyzet! Ezt kellett orvosolni! Ezzel a feladattal nézett szembe 2010-ben az Orbán-kormány. Ezért mondtam azt, hogy csődhelyzetben lévő országot adtak át, ezért vagyok kénytelen őket erre emlékeztetni. Tehát 2010 után az első törekvésünk az kellett hogy legyen, hogy visszanyerjük a gazdasági függetlenségünket! Nyilvánvalóan,  kiszámítható költségvetési politikát kellett folytatnunk És azt mondhatom: 2010 óta minden egyes beterjesztett magyar költségvetés, teljesült vagy túlteljesült!  A növekedés nagyobb, mint amit reméltünk, többől tudunk adni az embereknek nagyobb családtámogatást, minden ágazatot jobban tudunk fejleszteni.  Szakítottunk, azzal a  szocializmus időszakában előszeretettel követett gyakorlattal, hogy mindig hitelfelvételekben láttuk a megoldást. Az Orbán-kormány működésre egyetlen forint hitelt fel nem vett. Ezért sem nőtt azóta az államadósságunk, hanem csökkent! Képesek voltunk arra is, hogy az előző kormány által az utolsó pillanatban felvett 20 milliárdos hitelt az utolsó centig visszafizessük.  Tartottuk a hiánycélt, az eladósodást megfékeztük, sőt csökkentettük! Kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól, amelyben  2004 óta voltunk és a hitelminősítők visszaemeltek minket a befektetésekre ajánlott kategóriába.

- A magyar gazdaság fundamentumait alapvetően sikerült megerősíteni. Mit kellett tennünk ahhoz, hogy ez sikerüljön? Munkaalapú gazdaságot kellett megteremtenünk. Az előbb már utaltam arra, hogy 2010 előtt kevés foglalkoztatott volt az országban, és a kevés foglalkoztatott meghatározó része sem fizetett adót. Ma 700 ezerrel több ember dolgozik, mint akkor dolgozott. Igen, annak idején megálmodtunk egymillió pluszfoglalkoztatottat, hihetetlennek tűnt, ma pedig  azt mondhatom: időarányosan teljesült.

- A másik fontos dolog, amit tenni akartunk és tudtunk: szakítottunk azzal a gyakorlattal, amit az előző kormányok követtek 2010 előtt: ha baj volt és bevételeket kell termelni, akkor a lehetséges jövedelemtulajdonosok közül mindig azokhoz nyúltak, akik a legvédtelenebbek voltak. Nem a vállalatokhoz, nem a multinacionális cégekhez, hanem a kisemberhez és a családokhoz. Mi viszont azt mondtuk: ezt a gyakorlatot nem folytatjuk, mi a legvédtelenebb jövedelemtulajdonosokat meg fogjuk védeni, és ezek a magánemberek és a családok.

 - Elkezdtünk egy olyan családpolitikát 2010-ben, ami példátlan Európában. A családi adókedvezmények rendszerére gondolok, a családtámogatás rendszerére gondolok, és mindarra, amit sikerült megvalósítanunk ezen a területen.

- Elkezdtük a bérfelzárkóztatás politikáját. Korábban el nem tudtam volna képzelni - a Költségvetési bizottságnak idestova húsz éve tagja vagyok -, hogy egyszer képesek leszünk arra, hogy hat évre előretekintve meg tudjunk állapodni a gazdaság szereplőivel és a munkavállalókkal egy bérfelzárkóztatási programról.

- Ki kell emelni egy nagyon fontos változást: fontos eszköz a költségvetés kezében, hogy hogyan kezeljük az európai uniós forrásokat, két európai uniós pénzügyi cikluson keresztül. Az egyiken túl vagyunk, 2013-ban befejeződött, a másikban benne vagyunk. Kétségtelen: nagyon jelentős források jönnek az Európai Unióból. Ezekről szokás sokszor úgy gondolkodni, mintha ajándékba kapnánk ezeket a forrásokat. Ez nem így van! Nyilvánvalóan jelentősebb összegek jönnek Magyarországra ám azok az összegek, amik idejönnek, annak egy része vissza is vándorol azokhoz, akik ezt adják. Baranyai képviselőként, ahogy Pestre jövök, mindig szembesülök a 6-os úton azzal, amikor elérem az ominózus alagutakat, ahol feltüntették a kivitelezőt: Strabag! Azért került oda ez a név, mert annak idején, amikor az utat építették, ezek a források is visszavándoroltak Nyugat-Európába, lévén a Strabag nem magyar cég.  Nem az a baj, hogy a Strabag építette, én csak arra akartam utalni, hogy nem ajándékba kapjuk ezeket a forrásokat, a források egy részéből is azok gazdagodnak, akik a forrásokat adják. Ezt nehéz vitatni!

- Mi az, amit alapvetően megváltoztattunk vagy megváltoztatni akarunk? Azt gondoljuk, hogy az európai uniós forrásokat gazdaságfejlesztésre kell alapvetően fordítani! Ebben a pénzügyi ciklusban a források 60 százalékát erre szánjuk. A szocialista kormányok ezt másként gondolták. A nagyon jelentős összeg kapcsán csak egy kitekintés: az amit már eddig elköltöttünk európai uniós forrásokból, eleve nagyobb, mint amit Marshall-segélyként kaphattunk volna, ha a Szovjetunió akkor el nem tántorít minket a Marshall-segély felvételétől. Nem mindegy, hogy hogyan használjuk fel ezeket a forrásokat.

- Azért vagyunk mi sikeresebbek a források felhasználása tekintetében, mert az európai uniós pénzek felhasználását a kormánypolitika középpontjába beemeltük. Nem egy Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - ami ugyan függ a kormánytól, de mégis a kormány mellett működő intézmény - irányítja a folyamatokat, hanem maga a kormány, a Miniszterelnökség és azok a miniszterek, akik egy-egy operatív programnak a gazdái. Ezért voltunk képesek a források teljességét lehívni az előző ciklusban, ezért leszünk képesek arra, hogy 2017-ben minden egyes forrást meghirdessünk. Sőt,  2018-ban minden forrást le akarunk már szerződni a potenciális nyertesekkel, kivitelezőkkel, és nyilvánvalóan zajlik a pénzek kiutalása is. Tehát a pénz elkezd működni a magyar gazdaságban, és növeli a magyar gazdasági teljesítményt! A pénzek felhasználása is jelzi azt, amit az Orbán-kormány képvisel, és amit képviseltek az elődeink! Ha egy költségvetés nincs rendben, ha egy költségvetésben nincs racionalitás, akkor minden szakpolitika, amit egy kormány képviselni akar, ingatag lábakon áll,  megkérdőjelezhető. Ezt a szocialisták kormányzása hűen tükrözte.

- A 2018. évi költségvetési törvényünk illeszkedik mindabba, amit eddig tettünk. A költségvetési törvények láncolatot alkotnak. Van egy 2010-es bázis, amihez kötve vagyunk, ezt egyre inkább meg akarjuk haladni, egyre inkább a saját társadalomfilozófiánkat akarjuk megvalósítani, és mivel ezt következetesen tesszük, erre lehetőségünk van, és ezt az eredményeink igazolják. Ezért mondom azt, hogy a 2018-as költségvetés gyakorlatilag nem hoz újat az eddigiekhez képest, hanem folytatja azt a gondolkodást, azt a társadalomfilozófiai gondolkodást, amit mi eddig is képviseltünk.

- Milyen fontos célokat fogalmazhatunk meg a 2018-as költségvetésben? Amikor azt mondjuk, hogy ez a munkából élők költségvetése, akkor ehhez érveink is vannak, ez nem csak egy deklaráció! Eddig is a teljes foglalkoztatásban gondolkodtunk, a 2018-as évi költségvetés számai és konkrét intézkedései is a foglalkoztatás további növelését szolgálják.

- Már beszéltem arról a hatéves bérmegállapodásról, amit a kormány meg tudott kötni a gazdasági élet szereplőivel. Ez 2017-ben indult, azzal, hogy 15 százalékkal, soha nem látott mértékben sikerült emelnünk a minimálbért. Megjegyzem, a korábbi években is emeltük, de ez egy még nagyobb emelés volt: a szakmunkás-minimálbért 25 százalékkal emeltük. A megállapodás azt is tartalmazza, hogy ez folytatódik 2018-ban: a minimálbér 8 százalékkal emelkedik, a szakmunkás-minimálbér pedig további 12 százalékkal. Ez a megállapodás azt is tartalmazza, hogy a munkabérek terheként fizetendő járulékok hogyan csökkennek 2017-ben és 2018-ban is.

- Ez a munkából élők költségvetése, nem újat kezdve, hanem folytatva a korábbi évek gyakorlatát. Folytatódik az otthonteremtési program, amit CSOK néven vezettünk be a köztudatba. Az otthonteremtésre a 2018-as költségvetés 226 milliárd forintot szán. 2018-ban havi 35 ezer forint adómegtakarítás kíséri a kétgyermekes családokat. A családokat érinti az a gondolkodás, amit az áfacsökkentések kapcsán képviselünk. Szocialista képviselőtársaink mindig elmondják nekünk azt, hogy nálunk a legmagasabb az áfatartalom az Európai Unióban. Ez igaz is, csak ez így féligazság. A 27 százalékos átlagkulcs mellett az alapvető élelmiszerek egyre nagyobb köre kerül az 5 százalékos kulcsba. Ez folytatódik 2018-ban is, amikor az internet vagy a halfogyasztás áfája 5 százalékra csökken.

- Egy családba nemcsak a foglalkoztatottak és a gyerekek tartoznak, hanem egy családnak része a nyugdíjasok köre is. 2018-ban az inflációnak megfelelően 3 százalék nyugdíjemeléssel kalkulálunk, erre biztosan számíthatnak a nyugdíjasok. Sőt, nagy valószínűséggel nyugdíjprémiumot fogunk fizetni a nyugdíjasoknak, mert a magyar gazdaság teljesíti azokat a feltételeket, amik a nyugdíjprémium kifizetésének feltétele, azaz 3,5 százalék fölött fog nőni a gazdaság. Az idei negyedévi adatok nagy optimizmusra adnak okot, hiszen 4,1 százalékkal nőtt az első negyedévben a magyar gazdaság. Amikor terveztünk, 3,1 százalékban gondolkodtunk. Látva a költségvetés folyamatait, leginkább a Nemzetgazdasági Minisztérium volt az, amely nagyobb számokat mert megfogalmazni, és most, az idei év költségvetési módosítása során már ezekre a nagyobb számokra építünk is. Tehát a magyar gazdaság jobb teljesítményéből a nyugdíjasok is részesülni fognak, a 3 százalék nyugdíjemelésen kívül valószínű - nagy valószínűséggel ezt mondani lehet - nyugdíjprémiumra is számíthatnak a 2018-as évben.

- Megerősített biztonság! Ez lehet egy ilyen hívó szó, amiről beszélnünk kell. Ezek sajnos olyan kiadásokat jelentenek Magyarország számára, amin jó lenne spórolni, de nem lehet, mert a migránsválság  elhúzódó válság. A határainkat védenünk kell, akik ezt teszik, azokat megbecsülnünk kell, ezért erre a területre a vártnál is nagyobb összegeket kell fordítanunk. Rendvédelemre a 2018-as költségvetésben 514 milliárd forint áll rendelkezésünkre.

Mindezeket a célokat azért tudjuk teljesíteni, mert azt mondhatjuk, hogy stabil és erős a magyar gazdaság. 2018-ban 4,3 százalék gazdasági növekedéssel kalkulálhatunk, ezért többletforrások jutnak az élet minden területére.

- Oktatásra 2017-hez képest 81 milliárddal többet fordítunk 2018-ban. Egészségügyre 2017-hez képest 102 milliárddal költünk többet. Nyugdíjakra, családtámogatásra, szociális területre, vagyis mindarra, ami a család különböző szereplőit érinti, 287 milliárddal fordítunk többet, mint a 2017. évben. Gazdaságfejlesztésre - rendkívül fontos, hogy hosszú távú kitekintése, gondolkodása legyen a költségvetésnek - 205 milliárddal többet fordítunk, mint a 2017. évben. Rendvédelemre például 80 milliárddal többet fordítunk , mint amit 2017-ben.

- Tisztelt Országgyűlés! Mindig el kell kerülnünk azt a hibát két kormányzati ciklus után, hogy a szocialista kormányokra mutogatunk vissza. Ez nekem nem kenyerem, ma sem úgy mutogattam erre vissza amikor 2010-et felidéztem, mintha azt akarnám igazolni, hogy ahhoz képest mi jobban teljesítünk. Ahhoz képest pedig jobban teljesíteni nem eredmény, mert az annyira antiteljesítmény volt, amit akkor nyújtottak – és ez leginkább a magyar gazdaság- és költségvetési politikában nyilvánult meg!

- A rendszerváltás óta egyszer kerültünk államcsőd közelébe, amikor a szocialisták kormányoztak! Ezt a választók időben felismerték, ezért eltanácsolták őket a kormányzástól. Az ’50-es évek jelszavait előhívni, Rákosi Mátyás Kaposváron, ebben a nagyszerű városban mondott egyszer egy nagyszerű mondatot; az ő gazdaságpolitikája volt az, hogy „fizessenek a gazdagok!” (Hoppál Péter: Ó! Ó!) Azok, akik egy elhibázott gazdaságpolitikával csődbe vitték az országot, most azt gondolják, hogy ezeknek a jelszavaknak a pufogtatásával vissza lehet jönni kormányozni. Nem! A választók bölcsek, a kollektív bölcsességben reménykedhetünk!

- Tisztelt Országgyűlés! A  2018-as költségvetés megalapozott számokból áll, konzervatív tervezéssel készült. Az igazi veszélyt a választások jelentik vagy jelentenék, ha ennek a költségvetésnek a végrehajtását a választók egy más kormányra bíznák. Nem fogják tenni, én hiszek a kollektív bölcsességben! Azt a költségvetést, amit mi megterveztünk és itt megalkotunk, azt gondolom, hogy egy következő Orbán-kormány fogja végrehajtani! (Taps a kormánypárti sorokból.)