Visszaállítja a kötelező tagságot az Országos Magyar Vadászkamarában egy fideszes és KDNP-s képviselők által benyújtott törvénymódosítás, amelyet szerdán vitatott meg az Országgyűlés. Vejkey Imre a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője a javaslat egyik előterjesztője rámutatott, hogy a vadászati tevékenység, és maga a fegyverhasználat is fokozott felelősséggel jár, és a kötelező tagság előírásával az Országos Magyar Vadászkamara sokkal hatékonyabban be tudja tartatni az etikai és a jogszabályokat.
Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti képviselője, Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény módosításának egyik előterjesztője.
Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény módosításának általános vitájában az egyik előterjesztő, Vejkey Imre (KDNP) emlékeztetett arra, hogy tavaly módosították a vadgazdálkodási törvényt és ezzel összhangba kell hozni a kamaráról szóló jogszabályt, azaz fel kell venni a köztestület feladatai közé a vadászati engedélyek kiadását.
Megjegyezte, a kamara 60 ezer sport- és hivatásos vadász számára biztosít szakmai, etikai, adminisztratív, érdekképviseleti hátteret.
A kormánypárti politikus rámutatott, vadászati tevékenységet csak olyan ember végezhet, aki a jogszabályok áltál előírt és a kamara által lebonyolított, magas szintű elméleti és gyakorlati képzést eredményesen elvégezte. Hozzátette: a fegyverhasználat is fokozott felelősséggel jár.
Ezen követelmények betartása és betartatása miatt valamennyi vadászjeggyel rendelkező vadásznak a kamara tagjának kell lennie – rögzítette.
Vejkey Imre közölte, a módosítással a vadászjegy és a vadászengedélyek díja a jövőben a vadászkamara bevételei között szerepelne.
Győrffy Balázs (Fidesz) is röviden ismertette a törvényjavaslat céljait. Emlékeztetett arra, hogy 2002-ig volt kötelező a kamarai tagság, amelyet az Alkotmánybíróság szüntetett meg, azután önkéntessé vált. A vadászati tevékenység azonban minden vadászati tevékenységet végzőtől magas szintű szakmai és gyakorlati ismereteket követel – tette hozzá. A követelmények betartása miatt szükséges a kötelező tagság – mondta.
Vejkey Imre (KDNP) zárszavában jelezte: a törvényjavaslat nem kívánja átalakítani a hatályos szabályozás jól működő és stabilitást biztosító kereteit. Megköszönte a Fidesz és Jobbik vezérszónokainak támogatását, az MSZP-t és az LMP-t is arra kérte, igen szavazatukkal támogassák az előterjesztést. Az LMP az aggályaira reagálva hangsúlyozta: a vadászkamara évtizedek óta szakmai szempontok mellett áll ki, bármilyen kormány van hatalmon.
Központi hivatalok felülvizsgálata: cél a hatékony, erős, szolgáltató közigazgatás
Kovács Zoltán, területi közigazgatásért felelős államtitkár expozéjában azt hangsúlyozta: a 21. század kívánalma egy hatékony, erős szolgáltató, közigazgatás megteremtése, amelyhez a magyar állampolgárok és vállalkozások bizalommal fordulhatnak, mert képes ügyeik gyors, hatékony elintézésére magas szakmai színvonalon. Szerinte a benyújtott a törvényjavaslat, amely összesen 132 törvény technikai módosítását jelenti, a szolgáltató állam további átalakítását, javítását szolgálja. Mint mondta, a javaslat a bürokrácia csökkentés és az új eljárásjogi szabályozásra való felkészülés érdekében, bizonyos és kivételes esetekben egyfokúvá teszi a közigazgatási hatósági eljárásokat. Hozzátette: hosszú évek tapasztalatai alapján bizonyos ügytípusokban alacsony a fellebbezések aránya, így szükségtelen a másodfokon eljáró államigazgatási apparátus költséges fenntartása, de természetesen ezekben az ügyekben lehet kérni a bírósási felülvizsgálatot.
Hangsúlyozta: az államigazgatás célja az állampolgárok és a vállalkozások szolgálata, az ország gazdasági és a társadalmi fejlődésének elősegítése, ennek azonban 2010 előtt nem tudott megfelelni az állam a túlbürokratizáltság miatt. Felidézte: a kormány 2010 óta több szakaszos folyamat keretében kezdte meg az állampolgárközpontú, hatékony államigazgatás megteremtését, a szolgáltató állam kialakítását. Emlékeztetett arra, hogy a kormány első lépésben, 2011-ben létrehozta a kormányhivatalokat, majd 2013-ban megkezdték működésüket a járási és fővárosi kerületi hivatalok, vagyis létrejött a magyar államigazgatás központi, megyei és helyi szintre épülő rendszere. Majd – folytatta – 2015 áprilisában a kormány végrehajtotta a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és a működési rendszerének átalakítását, így ezek a hivatalok egységes szervezettel, világos hatáskörökkel látják el feladatukat.
Az államtitkár szerint ezek az intézkedések egy erős, költséghatékonyan és racionális működő államigazgatást eredményeztek, amelynek hatékonyságáról több hazai és külföldi jelentés is tanúskodik, ugyanakkor a tanulmányok rámutattak arra, hogy Magyarország versenyképességének növelése érdekében szükség van a bürokrácia és az adminisztratív terhek további csökkentésére.
A kormány ezért döntött az adminisztratív terhek csökkentéséről, az államigazgatásban dolgozók javadalmazásának reformjáról, az ágazati életpályák kialakításáról és az államigazgatás központi szintjének átalakításáról és helyi szintjének megerősítéséről – mondta.
Jelezte: a kormány az elmúlt fél évben teljes körűen átvizsgált összesen 90 központi költségvetési szervet, illetve minisztériumi háttérintézményt, és megállapította, hogy az ezek által ellátott állami feladatok ugyanolyan hatékonyan elláthatók fővárosi vagy megyei kormányhivatali szinten vagy minisztériumokban. Ezért a kormány úgy döntött, hogy félszáz központi hivatalt, illetve minisztériumi háttérintézményt szüntet meg jogutódlással vagy anélkül szeptember 1-jével, illetve 2017. január 1-től és március 31-től – tette hozzá.
Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka a közigazgatás legfontosabb képességeit sorolva a hozzáférhetőséget, az ügyfélterhet, az erőforrás-gazdálkodást, a felkészültséget és az elégedettséget említette. A mostani javaslat jól illeszkedik a kormány által meghirdetett bürokráciacsökkentés folyamatába, annak szerves része – emelte ki.
A politikus emlékeztetett, hogy a kormány 2015. decemberében határozott a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő központi háttérintézmények felülvizsgálatáról valamint a járási hivatalok megerősítéséről. Ennek keretében a Miniszterelnökség 90 központi költségvetési szerv és minisztériumi háttérintézmény felülvizsgálatát végezte el. A hatáskör-racionalizálás és a felülvizsgálat eredményeként a kormány pontosan meghatározta, hogy mely központi hivatalokat és költségvetési szerveket alakítják át, ezért senkit nem ér meglepetésként a most tárgyalt törvényjavaslat – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy több mint 40 költségvetési szerv szűnik meg jogutódlással vagy anélkül. A központi szinten elhelyezkedő minisztériumok stratégiai, szakmai irányítási, jogszabályalkotáshoz kapcsolódó feladatokat látnak el, míg a hatósági feladatok területi szinten a fővárosi és a megyei kormányhivatalokhoz, helyi szinten pedig a járási illetve kerületi hivatalokhoz kerülnek. Az átalakítás nem érinti a nemzetbiztonsági, a rendvédelmi, az adó- és vámhatósági valamint intézményfenntartói feladatokat ellátó költségvetési szerveket – emelte ki.
Hargitai János (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy a kormány időben felismerte, az államigazgatás bürokratikus volta, nagysága, áttekinthetetlensége korlátozza a versenyképességet.
Az előterjesztés a központi igazgatás szintjén végez átalakításokat – mondta, hozzátéve, hogy a kormány az érdemei döntéseket meghozta a maga szintjén, amikor határozott az érintett kilencven központi intézménynek a sorsáról. A törvény pedig ennek a döntésnek a technikai követése – közölte.
A KDNP szerint az átalakítással egy ügyfélbarátabb, költséghatékonyabb és versenyképesebb államigazgatási rendszer valósul meg – jelentette ki.
