A nyilatkozatok motiválták a legtöbb feljelentőt, (rágalmazás, becsületsértés), de voltak súlyosabb vádak is: jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének kísérlete, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, számvitel rendjének megsértése, személyes adatokkal való visszaélés, adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége is.

2008.01.01 – 2008.12.31.

Az utóbbi hat esztendő legtöbb mentelmi ügyét tárgyalta az Országgyűlés. Harmincegy alkalommal kérték magánvádas és közvádas ügyekben parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. Tény, ami tény: a parlament egyetlen egy esetben sem függesztette fel a mentelmi jogot.

2007.01.01 – 2007.12.31.

2006.05.15 – 2006.12.31.

FELFÜGGESZTVE

A legfőbb ügyész indítványozta Gusztos Péter (SZDSZ) mentelmi jogának felfüggesztését számviteli rend megsértésének megalapozott gyanúja miatt. Az indítvány szerint Gusztos Péter beltagja és képviseletre önállóan jogosult üzletvezetője a Lulla 2000 Kereskedelmi Szolgáltató és Tanácsadó Bt.-nek, amely felszámolás alatt áll. „Gusztos Péter a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a felszámolás elrendelését követően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdésében előírt beszámolókészítési, könyvvezetési, tájékoztatási kötelezettségeinek késedelmes, hiányos és pontatlan teljesítésével az eljárást jelentősen késleltette, és ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben meghiúsította."

A mentelmi bizottság ülésén megjelent liberális politikus határozottan cáfolva a legfőbb ügyész állításait. Elmondta: adminisztratív mulasztást valóban elkövetett, de jóhiszeműen járt el, és nem volt célja a felszámolási eljárás meghiúsítása, a vagyoni helyzet áttekintésének akadályozása. A bizottság a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében nem foglalt állást, mivel ennek eldöntése nem tartozik a hatáskörébe. Figyelemmel a közvádas ügyekben folytatott gyakorlatra, a mentelmi jog felfüggesztését javasolta: „mivel ez szolgálja az Országgyűlés tekintélyének megóvását, és az érintett képviselő érdeke is egyértelműen azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága vagy alaptalansága az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék.” Az Országgyűlés a javaslatot megfogadva, Gusztos Péter mentelmi jogát (221 igen, 21 nem, 39 tartózkodás) felfüggesztette.

***

A legfőbb ügyész kezdeményezte Lengyel Zoltán (Független) mentelmi jogának felfüggesztését hivatalos személy elleni erőszak bűntette, könnyű testi sértés és becsületsértés vétsége megalapozott gyanúja miatt.

Az indítvány szerint: „Lengyel Zoltán 2007. július 8-án 23 óra 25 perckor a Budapest I. kerület, Clark Ádám tér felől az Alagúton keresztül haladt az általa vezetett Renault Laguna típusú személygépkocsijával, amikor a közlekedési ellenőrzést végző háromfős rendőrjárőr megállította. A személyazonosságának igazolására felszólító rendőröknek, mert nem voltak nála iratok, egy országgyűlési képviselői parkolási engedélyt mutatott fel, és a személyi adatainak a közlésétől is elzárkózott. Ezt követően az élettársát hívta fel, hogy az iratait hozza a helyszínre, amely telefonbeszélgetés során az intézkedő rendőrökre általuk jól hallhatóan meg nem engedhető, súlyosan sértő, lealacsonyító jelzőt használt. A váltásparancsnok kérdésére, hogy rájuk értette-e, azt válaszolta, hogy igen, és tegező hangnemben megismételte. Amikor a váltásparancsnok közölte Lengyel Zoltánnal, hogy adatainak megállapítása végett előállítja, személygépkocsijával megpróbálta elhagyni a helyszínt. A váltásparancsnok a gépkocsi elektromos ablakának felhúzását és a motor hangjának felbúgását észlelve, továbbá mert a gépkocsiból történt kiszállásra vonatkozó felhívása, illetve emiatt a testi kényszer alkalmazására történt figyelmeztetése is eredménytelen maradt, a személygépkocsi ajtaját kinyitotta, és a kezénél fogva megpróbálta Lengyel Zoltánt kihúzni a vezetőülésről. Eközben Lengyel Zoltán szidalmazta a rendőröket, majd amikor a karórája is leszakadt, dühében az órát felkapta, és azzal a váltásparancsnokot szájon ütötte. Ezután a rendőrök Lengyel Zoltánt testi kényszer alkalmazásával kihúzták a gépkocsiból, megbilincselték, és előállították a Budapest I. kerületi rendőrkapitányságra. A váltásparancsnok a bántalmazás következtében a felső ajkának sérülését szenvedte el, amely sérülés büntetőjogi gyógytartama 8 napon belüli.”

A mentelmi bizottság tudomásul véve Lengyel Zoltántól és ügyvédjétől megjelent nyilatkozatokat, egyhangú szavazással azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát függessze fel. A Tisztelt Ház (280 igen, 11 nem, 11 tartózkodás) bólintott rá.

***

A legfőbb ügyész kérte dr. Lázár János (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését közúti baleset gondatlan okozásának megalapozott gyanúja miatt. Az indítvány szerint dr. Lázár János 2005. december 6-án, Hódmezővásárhelyen Volkswagen Golf típusú személygépkocsijával nem adta meg az elsőbbséget egy szabályosan közlekedő kerékpárosnak, és a nagy ívben történő balra kanyarodás közben gépjárművével elütötte. A sértett az ütközés következtében a kerékpárral elesett és sérüléseket szenvedett. A sérüléseket először szabálysértésnek minősítették, mert a gyógytartamot 8 napon belülire állapította meg az orvos szakértő, majd később újabb orvos szakértői vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a sérülések 8 napon túl gyógyulnak, így az ügyészség a szabálysértési eljárást megszüntette, majd indítványozta a büntetőeljárás lefolytatását.

A mentelmi bizottság egyhangú döntéssel indítványozta a T. Háznak, hogy dr. Lázár János mentelmi jogát függessze fel. – Megtörtént,(288 igen, 7 nem, 3 tartózkodás).

***

Császár Antal László (Fidesz) ellen, egy 2004. augusztus 30-ai vádirat alapján büntetőeljárás folyt adócsalás és más bűncselekmények vádjával. Időközben azonban országgyűlési mandátumot szerzett, így a Szerencsi Városi Bíróság az Országgyűléstől kérte a mentelmi jogának a felfüggesztését.

A mentelmi bizottság ülésén a képviselő állította: érzése szerint azért is folyik ellene eljárás, mert a pálinkafőző szövetség tagjaként, tisztségviselőjeként jelentős mértékben fellépett az érdekek védelmében. A bizottság javaslata volt: az Országgyűlés függessze fel Császár Antal László mentelmi jogát. – Nyitott kapukat „döngetett”, (300 igen, 6 ne, 7 tartózkodás).

Híres és hangos ügyek

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése érdekében. A kormányfő ellen egy magánszemély tett feljelentést becsületsértés vétsége miatt, mert „Gyurcsány Ferenc úgynevezett belső hivatali tájékoztatásban az alkalmazottak előtt, több ízben személyét érintő súlyos, becsületsértő kijelentéseket tett.”

A mentelmi bizottság a feljelentést teljes mértékben megalapozatlannak, egyértelműen zaklató jellegűnek minősítette, amely alkalmas az érintett közjogi méltóság felelősségteljes munkájának megzavarására. Mindezek alapján egyhangú szavazattal azt javasolták az Országgyűlésnek, hogy Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát ne függessze fel. A T. Ház megfogadta az ajánlást. A szavazás érdekessége: a felfüggesztés mellett voksolt Juhász Ferenc az MSZP-elnökhelyettese, továbbá párttársai közül, Baja Ferenc, Hagyó Miklós, Molnár Gyula és Pál Tibor is; Hajdu László és Jauernik István pedig tartózkodott.

***

A Veszprémi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Dr. Lomnici Zoltán mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. A feljelentő a Veszprémi Városi Gyámhivatal eljárását sérelmezve kifogásolta a Somogy Megyei Bíróság elnökének, pereivel kapcsolatos nyilatkozatát. „Ilyen Avh-s szemlélettel fellépni csak az OIT (Országos Igazságszolgáltatási Tanács –szerk.) segítségével, támogatásával és közreműködésével lehet. Ezért felelős annak elnöke is.” Az eljáró bíróság eme közvetett utalás alapján kérte az Országgyűlés döntését.

A mentelmi bizottság ülésén Dr. Lomnici Zoltán előadta, hogy a feljelentőt nem ismeri, vele semmilyen kapcsolata nem volt, levelet vele sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, sem a Legfelsőbb Bíróság elnökeként nem váltott. A bizottság az összes körülményének mérlegelése után megállapította: „a feljelentő és a feljelentett között éppen a bírói függetlenség okán is, döntési, illetve eljárási kapcsolat nem áll fenn, ezért a feljelentés kifejezetten zaklató jellegű, amely alkalmas az érintett közjogi méltóság tekintélyének minden alapot nélkülöző lejáratására, és ezzel felelősségteljes munkájának megzavarására.” Mindezek alapján a mentelmi bizottság a feljelentést „a joggal való visszaélés jogállamban való tipikus esetének” minősítette, ezért azt a javasolta az Országgyűlésnek, hogy Lomnici Zoltánnak, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a mentelmi jogát „az adott ügyben” ne függessze fel. A T. Ház megfogadta a mentelmi bizottság tanácsát: senki sem voksolt a felfüggesztésre, és egyes egyedül Dr. Gedei József (MSZP) tartózkodott a szavazásnál.

***

Veres János ellen a Hír Televízió minősített rágalmazás miatt tett feljelentést. Alapjául a Népszabadságnak egyik cikke szolgált, melyben Veres úr kinyilvánította: „a Hír Televízió hazug televízió, pénzért vette a nyilatkozatokat, és bűncselekmény részeseivé tette azokat a személyeket, akiket a Hír Televízió, fölhívott.”

A mentelmi bizottság előtt igazából a közszereplő jogi megítélésről folyt a vita. Az egyik álláspont szerint a Hír Televízió gazdasági társaság, és mint ilyen nem közszereplő. A másik álláspont szerint, - ami többségbe került a bizottságban -, a jogi személyek és magánszemélyek között e tekintetben nincs különbség. Különösen nincs egy televízió, így a Hír Televízió esetében, „amely hírek gyártásával, készítésével és kommentálásával foglalkozik, ez a fő tevékenysége, az ehhez szükséges mindennemű infrastruktúrával rendelkezik, saját jogainak a védelme érdekében sokkal szélesebb körben tud föllépni, mint bárki más, aki az ehhez szükséges jogosítványokkal nem rendelkezik.” A bizottság többsége végül úgy foglalt állást, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságának elsőbbsége van a becsület védelmének büntetőjogi eszközeivel szemben, másrészt a közszereplők egymás közti vitáihoz nem nyújt segítséget.” Megítélésünk szerint egy közszereplőnek többet kell eltűrnie, tudomásul vennie, mint a nem közszereplőnek, a Hír Televízió pedig e tekintetben olyan, mint bármely más közszereplő. Ezért azt javasolták, hogy ne függesszék fel Veres János mentelmi jogát. Az Országgyűlés kormánypárti többsége osztotta álláspontjukat. Meglepetésre az MDF is mentelmi jog megtartása mellettük tört lándzsát.

***

Az MDF elnöke (Dávid Ibolya) ellen az APEH volt elnöke (Simicska Lajos) indított magánvádas eljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, „aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt.” Az elnök asszony Simicskát a Fidesz „zavaros pénzügyeivel foglalatoskodó pénztárnokának” nevezte. Magyarázatként elmondta, egy magazinból idézett, ahol az alábbi jelzőket használták: „új mágnások, arisztokraták, pénzemberek; a Fidesz szürke eminenciása; a két nagy párt pénztárnoka a népszavazások közeledtével az eddiginél is nagyobb hatalmi tényező lett". Hozzátette: „Amíg az MSZP és a Fidesz nem vet véget a pénzügyeskedéseinek, nem lesz sem új, sem erős Magyarország." -Mindössze 27-en szavaztak a mentelmi jogának felfüggesztése mellett.

***

Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte, mivel ellene dr. Damó Éva pótmagánvádló eljárást kezdeményezett nemzeti jelkép megsértésének vétsége és más bűncselekmény miatt. A pótmagánvádló szerint: „Dr. Fodor Gábor több nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Árpád-sávos zászló egyértelműen nyilas szimbólum, és ezzel egyenlőséget tett az Árpád-sávos zászlóval tüntetők és a nácik közé.”

A mentelmi bizottság az iratok tanulmányozása során megállapította: pontatlan tényállásszerű adatokat tartalmaznak, nem jelölik meg Fodor Gábor politikai nyilatkozatának helyét, idejét, forrását sem. A bizottság álláspontja szerint „Fodor Gábor politikai véleménynyilvánításai nem lépték túl a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos határait.” Az Országgyűlés is hasonlóan vélekedett. A liberális politikust, az egyetlen, a felfüggesztésre igent mondó szavazattal (Molnár Oszkár, Fidesz) ajándékozta meg, (1 igen, 311 nem, 6 tartózkodás).

***

Társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt kérte dr. Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész. Az indítvány szerint a szocialista országgyűlési képviselő asszony a Hajdú Megyei Területfejlesztési Tanács elnökeként követte el e cselekményt. Juhászné Lévai Katalin szerint a gyanúsítás tévedésen, jogértelmezési problémán alapul: „Területfejlesztési tanács elnökeként feladatkörömnek megfelelően jártam el, az akkor hatályos és szabályos szervezeti és működési szabályzat szerint, illetve az idevonatkozó törvények alapján. Ezért úgy vélem, semmilyen jogsértést, szándékos jogsértést nem követtem el.” Állította: ez az ügy is összefügg azzal a hadjárattal, amit évek óta folytatnak ellene a megyében.

Közvádas bűncselekmény gyanújáról lévén szó, a mentelmi bizottság 9 igen 1 tartózkodással azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogát függessze fel, hangsúlyozván: „Ez szolgálja az Országgyűlés tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is egyértelműen azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága, vagy alaptalansága az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék.” – Elbukott!

Különleges szavazás volt. Az ellenzékhez hasonlóan 13 szocialista képviselő, (közöttük, Avarkeszi Dezső igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár, Lamperth Mónika – akkor még - szociális és munkaügyi miniszter) és Kóka János akkor még) gazdasági és közlekedési miniszterrel az élen az SZDSZ is a felfüggesztésre voksolt. Csupán 48-an szorgalmazták a mentelmi jog fenntartását, de, mert 114 szocialista képviselő, kiegészülve Font Sándorral, (Fidesz) tartózkodott, így nem jött össze a felfüggesztéshez szükséges kétharmadnyi többség.

Még Gusztos Péter (SZDSZ) is felháborítónak nevezte, hogy a „Nagy Testvér” olyan ügyben dobott politikai mentőövet a képviselőjének, amely „alkalmas arra, hogy a teljes magyar politikai élet, a teljes Magyar Országgyűlés tekintélyét romba döntse, és valamennyiünkre egyszerre vessen rossz fényt.” Egy ritka pillanatnak is tanúja lehetett a T. Ház: dr. Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnök-frakcióvezetője (is), egyetértése jeléül megtapsolta a liberális politikus eme bátor elszólását.

***

Megtörtént, nem is egyszer: többen voksoltak arra, hogy függesszék föl a képviselő mentelmi jogát, ez a többség azonban kevésnek bizonyult hozzá, lévén a mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. E tekintetben, alaposan kitett magáért Tasó László. A Fidesz képviselője négy feljelentést is összegyűjtött, rágalmazás, illetve becsületsértés címén. Szolid rekordot állítva, négyből háromszor több volt a mentelmi jogát felfüggeszteni akaró, mint a megőrizni szándékozó szavazatok száma. Mindhiába.

Legutóbb Vámospércsen tartott beszédében azt a passzust kifogásolták, amelyben kijelentette: „Üzenem minden kormánypárthoz közel álló embernek, hogy szégyellje magát, ha nem segíti saját városát." A feljelentő, egy helyi önkormányzati képviselő, ezt személyét sértő kijelentésnek minősítette, mivel állítása szerint több alkalommal is támogatta a települést, és lobbizott a város érdekében. A mentelmi bizottság úgy vélte, „semmi más nem történt, mint egy olyan kötelességére lett felhívva a figyelme egy közszereplőnek, ami esküje következtében kötelező rá, azaz, hogy lobbizzon kormánypárti szimpatizánsként a települése érdekeiért.”

Feljelentést tett Szilágyi János Nyíradony város helyi MSZP-szervezetének elnöke, és Juhászné Lévai Katalin az MSZP parlamenti képviselője is, - utóbbi két alkalommal. Nyíradony város helyi MSZP-szervezetének munkásságát értékelve Tasó László Nyiradony polgármestereként azt találta mondani: „Szilágyi János a saját városának ellensége, ő az MSZP-től ezért a munkájáért fizetést kap, rendszeresen provokáló szándékkal jelenik meg a polgármesteri hivatal titkárságán, ad hoc kiválasztott jegyzőkönyvekből másítva, ferdítve hamis színben, mesékkel fűszerezve jelentet meg információkat a képviselő testület munkájáról.” Nyíradony város helyi MSZP-szervezetének elnöke ezt rágalomnak minősítette. Juhászné Lévai Katalin feljelentései szerint „Tasó László, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Hajdú-Bihar megyei 4. számú országgyűlési választókerületi „Összetartozunk” című kiadványában és a „Jobb Lapban” teljességgel megalapozatlan, rágalmazó állításokat, a lakosság békéjét, köznyugalmát megzavaró írást jelentetett meg.”

A mentelmi bizottság felhívta a figyelmet az Alkotmánybíróság azon határozatára, amely a közszereplőkre nagyobb tűrési kötelezettséget ír elé, ugyanakkor az Országgyűlés tekintélyének megóvása érdekében felhívta a figyelmet arra is, hogy „az országgyűlési képviselők a leghevesebb viták, így a kampány időszakában is őrizzék meg higgadtságukat.” Mindezek alapján azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Tasó László mentelmi jogát egyik ügyben se függessze fel. Az Országgyűlés az MSZP rosszallása ellenére, a kétharmados kötelezettség jóvoltából, teljesítette e kívánságot.

***

Simon Miklós (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének megalapozott gyanúja miatt indítványozta a legfőbb ügyész. „A nyírbogáti önkormányzat, illetve az ennek nevében eljáró polgármester, dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő ugyanazt a munkát, ugyanazt a teljesítést két pályázati forrásból kétszer fizette ki. Egyszer 2002 novemberében, amikor az FVM-től pályázati úton elnyert költségvetési támogatásból - vízi létesítmények karbantartása, felújítása - egy vállalkozónak kifizettek több mint 33 millió forintot. Ebben a számlában konkrétan meg van jelölve több mint 12 millió forinttal az az összeg, amit a közmunkásoknak fizettek ki, mégpedig bozót- és cserjeirtási munkára hivatkozva. Ugyanerre a munkára elnyertek a munkaügyi központtól is 90 százalékban finanszírozott közhasznú munkára vonatkozó állami pénzt, és ezeket az önkormányzat a közmunkásoknak külön is kifizette.”

A mentelmi bizottság ülésén a polgármester-képviselő kijelentette: a pályázat szabályos volt, a Legfőbb Ügyész indítványában lévő vádak megalapozatlanok! Állította: az ügyben eljáró hatóságokat, így a megyei FM Hivatalt sem tévesztette meg. Hangsúlyozta: mindig is az önkormányzati testület határozatai szerint járt el. Végezetül pedig az egész eljárást politikai indíttatásúnak, személye elleni lejárató kampány részének minősítette. Az értékelés során a bizottságban patthelyzet alakult ki: nem kapott többséget sem a mentelmi jog felfüggesztését, sem a fenntartását szorgalmazó ajánlás. Az Országgyűlés döntött: egészen minimális különbséggel, meghagyta Simon Miklós mentelmi jogát.

***

Dr. Salamon László (KDNP) Berettyóújfalu egyik belterületi utcáján gépkocsijával 58 kilométeres sebességgel közlekedett. A rendőrök igazoltatták, majd a szabályértési eljárás során pénzbírságra és a jogosítvány időleges bevonására ítélték. Azonban elfelejtették a mentelmi jogának a felfüggesztését kérni az Országgyűléstől. A mentelmi bizottság levelére válaszolva a főkapitány elismerte, hogy az eljáró szervek, előadói figyelmetlenség miatt, jóhiszeműen bár, de megsértették a képviselő mentelmi jogát. Ezt követően, már szabályszerűen, az Alkotmányban előírt módon a Legfőbb Ügyészség kérte a mentelmi jog felfüggesztését.

A bizottság hosszas vita után azt javasolta, hogy az Országgyűlés ne függessze Salamon László mentelmi jogát. Szoros eredmény született: a kormánypártok a felfüggesztést szorgalmazva igennel szavaztak, az ellenzék képviselői közül egyedül Csáky András (MDF) csatlakozott hozzájuk. Csendes meglepetést okozva nyolc szocialista honatya a mentelmi jog fenntartása mellett voksolt. Salamon László, miként Tóth András (Fidesz) és az MDF négy politikusa pedig tartózkodott.

Bartha Szabó József