Feltűnő az az ellentmondás, hogy miközben a magyar vállalkozások az uniós tagállamokban a pályázati lehetőségek közelébe sem kerülnek, addig a magyar piacokon a nagyobb tőkeerővel rendelkező külföldi vállalatok, érdekeltségek térnyerése folytatódik. A hatályos jogszabályi előírás alapján a magyar vállalkozásokat pozitív diszkriminációban részesíteni nem lehet?!
Fogas kérdésnek bizonyult: „Miért zárják ki a magyar kis- és középvállalkozásokat a vízügyi pályázatokból?” Nagy Andor, a KDNP képviselője, tette föl a parlamentben a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek.
– Tisztelt Miniszter Úr! Sajnos közismert, hogy az országos válsághelyzet közepette különösen nehéz helyzetben van a magyar építőipar. Ennek helyzetét indokolatlanul megnehezítik azok a széles körben alkalmazott közbeszerzési eljárási rendek, amelyeket sem az uniós, sem pedig a magyar törvényi előírások igazából nem indokolnak. A jelenlegi hazai gyakorlat ellentétes azokkal a kormányzati elképzelésekkel is, amelyek a válságot az uniós pénzek hatékony és gyors felhasználásával kívánják kezelni. Az esetenként túlzott követelményrendszer lehetetlenné teszi a magyar építőipari kis- és középvállalkozások közvetlen részvételét az uniós pályázatokon. Feltűnő az az ellentmondás, hogy miközben a magyar vállalkozások az uniós tagállamokban a pályázati lehetőségek közelébe sem kerülnek, addig a magyar piacokon a nagyobb tőkeerővel rendelkező külföldi vállalatok, érdekeltségek térnyerése folytatódik.
– Miniszter Úr! Örömmel tapasztaltam, hogy a közelmúltban - bár némi késéssel - már megjelentek a környezetvédelem és a vízgazdálkodás területén is az úgynevezett nagyprojektek. Így a Vásárhelyi-terv kapcsán két projekt is, de egyéb térségi kihatású beruházások esetén is elindultak projektek. Ezek megvalósítását azonban a magyar vállalkozások szempontjából beárnyékolják azok a kiírási feltételek, amelyek túlterjeszkednek a törvényi előírásokon. Mire gondolok?
– A legutóbbi három vízügyi pályázat kiírásán azok a vállalkozások indulhattak, amelyek már minimum 5 milliárd forint értékben építettek árvízi művet, amelyeknek az utóbbi három év nettó pénzügyi forgalma meghaladta a 15 milliárd forintot. Mindezt megfejelték egy 80-170 millió forint közötti pályázati ajánlati biztosíték megkövetelésével, valamint 250-500 millió forint közötti jó teljesítésű biztosíték adásának követelményével. Hány magyar vállalkozást ismer a miniszter úr, amely ezeknek a feltételeknek megfelel?
Szabó Imre a környezetvédelmi és vízügyi miniszter: – Képviselő Úr! Az ön által említett beruházások kizárólag állami, önkormányzati vagy vízgazdálkodási társulási tulajdonban lévő műveken történő fejlesztéseket jelentenek, plusz külön a Vásárhelyi-tervhez kötődő két nagy jelentőségű beruházást is. A pályázati kiírások elkészítése során a kedvezményezettek köre a tulajdoni jogok alapján kerül meghatározásra. Mivel az említett létesítmények üzemeltetői a vízügyi igazgatóságok, valamint az önkormányzatok, illetve társulatok, ezért a fejlesztések kedvezményezettjei is csak ezen szervezetek lehetnek. Így aztán a felhasználás során a kedvezményezetti kört közbeszerzési kötelezettség terheli, ennek megfelelően a munkák tényleges elvégzői közbeszerzési eljárások keretében kerülnek kiválasztásra...
– Képviselő Úr! A hatályos jogszabályi előírás alapján a magyar vállalkozásokat pozitív diszkriminációban részesíteni nem lehet. Közbeszerzési törvény garanciális szabályokat is felállít. A garanciák azt a célt szolgálják, hogy csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékben lehessen előírni az ajánlattevőkre vonatkozóan pénzügyi-gazdasági és műszaki-szakmai alkalmassági követelményeket. Az ajánlattevők - így a magyar kis- és középvállalkozások is - saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy egyedül adjanak-e be ajánlatot…
– Képviselő Úr! Az ajánlatkérőknek eljáró vízügyi szakemberek a közbeszerzési törvény adta kereteken belül végzik az eljárási tevékenységet, így a magyar kis- és középvállalkozások tekintetében sem tehetnek kivételt, ha ugyanis az ajánlat a szabályok alapján érvénytelen, akkor az ajánlatot értékelni a törvény erejénél fogva már nem lehet...
Nagy Andor szomorúan „konstatálta”: – Bajnai Gordon miniszterelnök úr ma azt mondta: a válságkezelő kormánynak az a célja, hogy gyors és határozott cselekvéssel kivezesse az országot a válságból. Négy pillért említett meg, az egyik a védelem pillére volt. Itt mondta nekünk ma azt, hogy a védelem pillérének az az egyik szerepe, hogy a magyar munkahelyeket meg kell védeni! Azért intéztem ezt a kérdést a miniszter úrhoz, mert azt gondolom, hogy az a gyakorlat, amely meghonosodott Magyarországon, nem felel meg a magyar építőipar érdekeinek! Olyan helyzetbe hoz bizonyos cégeket, amely különböző mendemondákra adhat – nem alaptalanul - alapot. Csak remélem, hogy ez a kormányzati szándékokkal nem megegyező. Összességében pedig úgy érzem, hogy nem felel meg a magyar érdekeknek! Válság van, új helyzet van, és át kell értékelni jó néhány dolgot ahhoz, hogy a magyar munkahelyeket meg lehessen védeni az országban!
