Most hogy pénzügyi válság sötét felhői járnak szép hazánk fölött is, pénzt nem igénylő ügyekben engedékenyebb lévén, az Országgyűlés elfogadta Bebes István, Kovács Ferenc, V. Németh Zsolt (Fidesz), Szabó Lajos (MSZP), Pettkó András (MDF) és Puskás Tivadar (KDNP) által benyújtott, „Communitas Fortissima” - Kercaszomor a legbátrabb faluról szóló előterjesztését, amellyel „Kercaszomor védőinek tántoríthatatlan bátorságát - örök emlékezetül” törvénybe iktatatta.
A Vas megyei közgyűlés még 2002 májusában kezdeményezte a kormánynál Kercaszomor számára a Communitas Fortissima, azaz a legbátrabb község cím adományozását. 2004-ben a Civitas Fortissima, a legbátrabb város cím adományozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során módosító indítvánnyal kísérletet tett a Fidesz-KDNP arra, hogy lehetővé váljon a Communitas Fortissima, a legbátrabb falu cím odaítélés is. Sikertelenül. 2005 novemberében újra próbálkoztak: a javaslatot az önkormányzati bizottság általános vitára alkalmasnak találta, azonban a plenáris ülésen való napirendre tűzése megakadályoztatott. Nem adták fel: az önálló képviselői indítványt ezúttal már négy parlamenti párt képviselői jegyezte, bízva abban, hogy törvénybe iktatva büszkén viselheti Kercaszomor az Országgyűlés által adományozott Communitas Fortissima, a legbátrabb falu címet.
|
Szomoróc községet, a mai Kercaszomor részét 1919 augusztusában, annak ellenére, hogy a békeszerződés által megállapított határ Magyarországnak ítélte, a jugoszláv állam fennhatósága alá vették. A szomoróciak hiába tiltakoztak, a trianoni hatalmasságok nem kívántak velük foglalkozni, ezért - a kilátástalanságot feloldandó - saját kezükbe vették a sorsukat. 1920. augusztus 1-jén éjszaka Rankay hadnagy tizenhét határőrrel és a hozzájuk csatlakozó kercai férfiakkal megrohamozta a Szomorócot megszálló katonaságot. A meglepett jugoszlávok fegyvereiket eldobálva menekülésbe fogtak. A szomoróci férfiak e fegyverekkel csatlakoztak Rankay hadnagy csoportjához. A hadnagyot az önkényes akció miatt leváltották, a szomoróci lakosságra a bátor kiállás miatt megtorlás várt. A fegyveres csoport több tagját letartóztatták. Helytállásuk mégsem volt hiábavaló, hiszen másfél év múlva a határmegállapító bizottság e bátor tett által is befolyásolva több községgel együtt Szomorócot ismét Magyarországnak ítélte.
1922. február 9-ét a második világháború végéig a község minden évben megünnepelte. Ennek emlékét őrzi a harangláb újraöntetett harangjának felirata is.
|
Az SZDSZ-ből 15-en szavazataikkal még a napirendre tűzése ellen is tiltakoztak: Béki Gabriella, dr. Eörsi Mátyás, dr. Fodor Gábor, Geberle Erzsébet, Gusztos Péter, dr. Hankó Faragó Miklós, Horn Gábor, dr. Kóka János, Kovács Kálmán, Kuncze Gábor, dr. Magyar Bálint, dr. Pető Iván, dr. Sándor Klára, Velkey Gábor, dr. Világosi Gábor.
– A faluban biztos, hogy ne állítanak szobrot nekik…
Bartha Szabó József
