– Most éppen a Nemzeti Földalap ellenőrző bizottságának a kerteskői földprivatizációval kapcsolatos vizsgálatáról szóló jelentésében olvashatunk megdöbbentő megállapításokat. Az ellenőrző bizottság a pályázati eljárásban több olyan elemet talált, amely kétségessé tette a pályázatok korrekt elbírálását. Például: nem egyértelmű, hogy milyen időszakról kell, kellett megadni a pályázónak a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységből származó bevételéről szóló nyilatkozatot. Ennek valóságtartalmáról nem létezik kontroll, igazolás vagy szankció - írja a jelentés. Hasonlóképpen, a hiánypótlásról szóló megállapítás rögzíti: olyan eszközt kell, kellett volna találni, amivel kizárható az utólagos kozmetikázás, azaz a jelenlegi eljárás helytelen, utólagos kozmetikázásra alkalmas volt.

 

– A jelentés legsúlyosabb megállapítása: „az elővásárlási joghoz kötődő helybenlakás megítélése a bírálat során nem a földtörvény előírásai szerint történt, ami alapvetően befolyásolta a pályázati eredményhirdetést.” Szó szerint idéztem a jelentésből. Az történt ugyanis, hogy az egyik nyertes pályázó, illetve a nyertes konzorcium egyik tagja nem igazolta, hogy ő helyben lakó lenne. Az értékelő bizottság hiánypótlásra szólított fel, pedig erre nem volt, nincs jogi gyakorlati alap. Ráadásul a jelentés szerint a helybenlakást igazoltnak fogadta el, egy, a pályázatban egyáltalán nem létező betéti társaság képviselőjétől származó nyilatkozat és cégkivonat alapján. A fentiekhez képest már csak apróság, hogy egyébként az érintett települések birtokhasznosító bizottságainak véleménye szerint a pályázatok spekulatív jellegűek, illetve nem biztosítják a földbirtok-politikai irányelvek megvalósulását.

 

– Tisztelt Miniszter úr! Szeretném megkérdezni: 

 

– elfogadja-e miniszter úr a jelentésben foglalt szabálytalanságok valódiságát? 

– megtörténik-e a felelősségre vonása azoknak, akik hibáztak? 

– ki fogja megfizetni a felmerülő költségeket, amelyben egy bírósági döntés - amelynek a lehetősége fennáll - semmissé teszi a pályázati eredményt? 

 

+

 

Lenyűgöző bőséggel bánik Veres János pénzügyminiszter – nem csak a bankókkal – a magyarázatokkal. Ugyanannak akár az ellenkezőjét is állítja, oly rutinnal forgatja a szavakat. Ámul és bámul, aki hallgatja:  

 

„Tisztelt Képviselő Úr! A Nemzeti Földalap ellenőrző bizottságának a Bábolna Zrt. kerteskői gazdaságához kapcsolódó állami tulajdonú földek értékesítésére vonatkozó megállapítása, amely szerint az nem felelt meg a földbirtok-politikai irányelveknek, valószínűleg nem veszi figyelembe a földbirtok-politikai irányelveknek egy olyan megállapítását, amelyre szeretnék most kitérni. A földbirtok-politikai irányelvek között valóban szerepel olyan, amely a családi gazdaságok megerősítésére vonatkozik, egy másik irányelv viszont arra, hogy a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakítását, illetve a birtoknagyság európai uniós támogatások igénybevételéhez való alkalmassá tételét kell elősegíteni. Nyilvánvaló, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek értékesítése során valamennyi, időnként egymásnak ellentmondó ilyen földbirtok-politikai irányelv egyidejű figyelembevételére nem nyílik mindig lehetőség, hiszen hol ez, hol az lenne célszerű egyik és másik szereplőnek, ha figyelembevételre kerülne. Mindezekre tekintettel az értékesítési gyakorlatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szokta alkalmazni az egyik és a másik irányelv érvényesítését is. Van, amikor az úgynevezett egyik értékesítési körben az egyik irányelv érvényesítésére kerül sor, nevezetesen például az értékesítési esélyek kialakításánál a családi gazdaságok preferálására, míg a másik esetben a nagyobb területen gazdálkodó agrárvállalkozók termőföldhöz jutásának preferálására kerül sor. Nyilván ebben az esetben nem lehet külön értékesítési körökről beszélni, mert egy-egységről van szó, ilyen értelemben tehát a másiknál kell keresni a birtokpolitikai irányelvekben megfogalmazottak végrehajtását. A konkrét esetre, képviselő úr, amit felhozott az interpellációban, nagyon egyértelműen az értékesítési eljárás során az elővásárlási jog jogosultja a pályázati felhívás szerint nyilatkozott az elővásárlási jogáról. A helybenlakóság feltételeinek a termőföldtörvény alapján történő megfogalmazásában az a személy is megfelel, aki olyan gazdasági társaság tagja, amelynek székhelye az értékesítendő ingatlan fekvése szerinti településtől számított 15 kilométeren belül található, és jövedelmének 50 százaléka mezőgazdasági termelésből származik. Továbbá: az elővásárlási jogát igazoló okiratot az ajánlattevő hiányosan nyújtotta ugyan be, de miután a helybenlakóság igazolására szolgáló iratot később pótolta, azonban a pályázati kiírás nagyon egyértelműen valamennyi résztvevőre tartalmazta azt, hogy a dokumentumok pótlására egyszer lehetőség van, tehát szemben azzal az állítással, ami elhangzott, illetve leírásra is került, a pályázati kiírás is tartalmazta a pótlás lehetőségét egyszeri alkalommal. Ezért azt gondolom, hogy miután a helybenlakóság igazolására egyébként közösen nem vitatott társaságban történő tulajdonrész alapján került sor, és ezt a kiírás lehetővé tette egy alkalommal való pótlásként, ezért a helybenlakóság igazolását el kellett fogadni az értékelőknek a későbbiek során. Végezetül: képviselő úr kérdezte, hogy milyen szabálytalanságok történtek, és ezt tudomásul vesszük-e? Jelenleg azt tudom mondani, hogy az általam ismert adatok alapján az eljárásban a pályázati kiírásnak megfelelően történt az eljárás lebonyolítása, a földbirtok-politikai irányelveknek az egyik elve érvényesült, a másik elve ezzel párhuzamosan maradéktalanul értelemszerűen nem tudott érvényesülni. Ebben az ügyben én olyan szabálytalanságot nem ismerek a rendelkezésre álló iratok alapján, ami miatt az ön által megemlített bírósági eljárásra sor kerülhetne, és ebből következően kártérítési kötelezettség megállapítására. Azt szokták mondani, hogy miután a földbirtok-politikai irányelvek azon elvének megfelelt a pályázati kiírás és az értékelés, amire én hivatkoztam, és a kiírás alapján lehetőség volt a hiánypótlásra, ezért a szabályossággal kapcsolatban nem merül fel most kétely.” (Taps az MSZP soraiban.) 

 

+

 

Dr. Medgyasszay László: – Miniszter Úr! A földbirtok-politikai irányelvek hosszanti taglalása nem adott választ a legfontosabb kérdéseimre, ráadásul a földbirtok-politikai irányelvek megsértése csak egy kis mellékzönge volt. Sokkal súlyosabb a „helybenlakóság” megállapítását kísérő körülmény. Nem beszélve arról, hogy szembeötlő értékaránytalanságok voltak ennél a privatizációnál, hűtlen és hanyag kezelés gyanúja merülhet fel, és eljön az az idő, amikor a törvényességet felügyelő szervezetek kimondják: törvénysértő volt az egész eljárás!