Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter átadja a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést Nyikolaj Fjodorovnak, a Szövetségi Gyűlés első elnökhelyettesének Moszkvában 2017. január 23-án. (MTI Fotó: KKM / Szabó Árpád)

Rámutatott, hogy a kétoldalú viszony sokat szenvedett a nemzetközi szankciós környezetben, de a közösen elhatározott gazdasági együttműködési programok – a regionális együttműködés, az oroszországi magyar technológiai beruházások, elsősorban a mezőgazdaság terén, és a gépipari együttműködés – jól fejlődnek.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy nemcsak külügyminiszterként, de személyesen is várta, hogy találkozhasson Lavrovval. Köszönetet mondott tárgyalópartnerének az orosz részvétnyilvánításért a veronai buszbaleset miatt. A Moszkvában tárgyaló magyar delegáció a nemzeti gyásznap miatt fekete szalagot visel.

A magyar-orosz külügyminiszteri találkozó célja a februári budapesti csúcstalálkozó sikerének előkészítése – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szijjártó Pétert fogadva.

Lavrov szerint a megbeszélésen egyúttal áttekintik a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy évvel ezelőtti moszkvai tárgyalásain elért megállapodások végrehajtását.

A múlt héten Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő elmondta, hogy a külügyminiszteri találkozón a kétoldalú viszony aktuális kérdéseit vitatják meg, különös hangsúllyal azoknak a megállapodásoknak a megvalósítására, amelyek Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016. február 17-i moszkvai találkozóján jöttek létre. „A tervek szerint eszmecserét folytatnak majd nemzetközi kérdésekről, beleértve a terrorizmus elleni küzdelmet, az Európai Unióval és a NATO-val való viszonyt, az európai migrációs válságot és az ukrajnai helyzetet" – tette hozzá.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön bejelentette, hogy február 2-án Budapestre látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök.


Szijjártó Péter: sürgősen szükség van az európai-orosz kiegyezésre

Magyarország úgy látja, hogy európai szempontból sürgősen szükség van a kiegyezésre az EU és Oroszország között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szergej Lavrovval, az orosz diplomáciai tárca vezetőjével folytatott hétfői moszkvai megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón.

A tárgyalások fő témája –  mint arra Lavrov rámutatott – Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti látogatásának előkészítése és a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok felélénkítése volt, ám az új amerikai elnök beiktatása nyomán kialakult helyzet is fontos hangsúlyt kapott.

„Ha az EU és Oroszország nem tud kiegyezni egy pragmatikus, szoros együttműködés feltételeiben, akkor az unió súlyosan le fog maradni a nemzetközi gazdasági és politikai versenyben" – mondta a magyar tárcavezető.

„Úgy látjuk, hogy az új amerikai adminisztráció hivatalba lépésével a multilaterális helyét a bilaterális megközelítés veszi át, és hogy ha az Egyesült Államok elkezdi kétoldalú alapon építeni a kapcsolatait a világban, ha Kína is folyamatosan erősödik, és ha az EU nem tud Oroszországgal pragmatikus együttműködést kiépíteni, akkor az unió végképp le fog maradni, és az Oroszországgal fennálló viszonyban a károk még súlyosabbak lesznek az európai oldalon" – hangoztatta Szijártó Péter.

Hozzátette: magyar történelmi tapasztalat, hogy Kelet és Nyugat konfliktusának mindig Közép-Európa itta meg a levét, ezért Magyarországnak evidens érdeke, hogy Kelet és Nyugat együtt tudjon működni. Szavai szerint hosszú idő után most először áll úgy a helyzet, hogy a nemzetközi folyamatok is támogatják a magyar-orosz együttműködést.

„Magyarországnak az az egyértelmű érdeke, hogy az új amerikai adminisztráció és Oroszország között minél előbb jöjjön létre egy kölcsönös bizalmon alapuló, pragmatikus, szoros együttműködés" – fűzte hozzá.

Szavai szerint ha ma valaki így beszél az Európai Unióban, arról a fősodor még mindig azt súgja, hogy putyinista vagy trumpista.

„Szeretnénk ezektől a bántóan leegyszerűsítő és káros megközelítésektől végre elszakadni, és belátni, hogy Európának az az érdeke, hogy normalizálja a kapcsolatát Oroszországgal" – fogalmazott.

Európa és Oroszország közös érdekei közé sorolta az eredményes terrorelhárítást, a közel-keleti stabilitást és a keresztényüldözéssel szembeni fellépést.

Szergej Lavrov a moszkvai tárgyalásokat gyakorlatiasnak, perspektivikusnak, barátinak és nagyon konkrétnak nevezte. Hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok az egyenjogúság, valamint egymás és egymás érdekeinek tiszteletben tartására épülnek.

A magyar partnerek megerősítették elkötelezettségüket a magyar-orosz együttműködés folytatása mellett a paksi atomerőműnek a Roszatom részvételével történő bővítése ügyében – jelentette ki. Elmondta, hogy a megbeszélések homlokterében Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti látogatása, valamint azok a további erőfeszítések álltak, amelyek célja a dinamizálódó kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása. Rámutatott, hogy ebben a munkában jelentős szerepe van a kétoldalú kormányközi gazdasági együttműködési bizottságnak, amelynek társelnökei a küszöbönálló csúcson beszámolnak majd az elvégzett munkáról. A testület soros ülését idén Moszkvába rendezik meg. Elmondta, hogy a kormányközi együttműködési bizottság mellett hamarosan fel fognak állítani egy regionális együttműködési testületet is.

Szijjártó beszámolt arról, hogy Oroszország a márciusi budapesti utazási kiállítás díszvendége lesz, és hogy Budapesten hamarosan közterületet neveznek el Lev Tolsztojról, és a nagy 19. századi orosz írónak emlékművet is állítanak majd. Elmondta, hogy a küszöbönálló Putyin-látogatás alkalmából megállapodást írnak majd alá a magyarországi orosz ortodox templomok felújításáról.

Elmondta, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megszenvedték a nemzetközi szankciós környezetet, ám a közösen elhatározott gazdasági együttműködési programok – a regionális együttműködés, az oroszországi magyar technológiai beruházások, elsősorban a mezőgazdaság terén, és a gépipari együttműködés – a visszaesést kiegyensúlyozandó, jól fejlődnek.

Szót ejtett arról, hogy a Tulai megyében a közelmúltban nemrégiben magyar takarmánykiegészítő üzem épült, amely máris kielégíti az orosz piac igényeinek 10 százalékát. A Szverdlovszki megyében magyar-orosz együttműködésben egy 400 tonna hús feldolgozására alkalmas üzem épült, és az Eximbank tárgyalásokat folytat egy húskészítménygyár létrehozásáról a Moszkvai megyében. Ugyanitt 2017 első félévében átadnak egy magyar építésű és üzemeltetésű fűszerkeverő üzemet, amely orosz húsüzemek beszállítója lesz.

Cseljabinszkban egy másik magyar vállalat 20 ezer tonna kapacitású, zöldség és gyümölcs tárolására alkalmas hűtőházat épít majd fel.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy együttműködési megállapodás jöhet létre a Fővárosi Vízművek és cseljabinszki társintézménye között. Elmondta, hogy mind a magyar, mind az orosz kormány támogatja a Mol olajipari vállalat további oroszországi szerepvállalását. Szavai szerint emellett a magyar-orosz konzorcium „talán csak egy hajszálra" van attól, hogy egy újabb egyiptomi vasútikocsi-szállítási tenderen sikert érjen el.