A Szentatyával összesen 1422 bíboros, püspök és pap koncelebrált, közöttük Tarcisio Bertone bíboros államtitkár, José Saraiva Martins portugál bíboros, a Szentté avatási Kongregáció nyugalmazott prefektusa, Antonio Maria Rouca Varela madridi bíboros érsek, Joseph Zen Ze-Kiun bíboros, Hong Kong nyugalmazott érseke. Sok főpásztor érkezett portugál nyelvű afrikai országokból is. A Szűzanya csodálatos és a lelkeket mélyen megérintő kegyszobrát, virágokkal díszített párnán a portugál fegyveres erők tagjai vitték körbe vállukon a bazilika előtti téren. A hideg, esős időjárás ellenére Portugália különböző részeiből és Európa számos országából mintegy 500 ezer hívő gyűlt a zarándok pápa köré, aki lerótta tiszteletét a Fatimai Szűz előtt. A szertartáson jelen volt Cavaco Silva köztársasági elnök is.

Homíliájában XVI. Benedek kifejtette zarándoklatának okait: azért jött el Fatimába, hogy imádkozzon Máriával együtt a szenvedő emberiségért, hogy a Szűzanya oltalmába ajánlja Jézus iránti szeretetét, az egyház és a papok szeretetét a papságnak szentelt év végéhez közeledve, illetve hogy Mária anyai pártfogására bízza a papokat és az Istennek szentelt személyeket. A kis pásztorok Jézusban szerettek bele Istenbe Szűz Mária jelenéseinek köszönhetően. Ez azonban nem pusztán a 93 évvel ezelőtt történt esemény kiváltsága, hanem Isten bárhol ma is megérinthet bennünket, belső látásunk révén. Reményünknek valós alapja van, olyan eseményre épül, amely beleilleszkedik a történelembe és egyben túlszárnyalja azt: ez pedig a názáreti Jézus. Az Istenbe vetett hit a soha nem csalatkozó reménység távlatait nyitja meg az ember előtt. Megmutatja azt a szilárd alapot, amelyre félelem nélkül építhetjük életünket. Azt kéri, hogy teljesen hagyatkozzunk arra a Szeretetre, amely fenntartja a világot.

Mária megnyitotta a kis pásztorok szívét az egyetemes szeretetre – mondta a pápa, felidézve Boldog Ferenc és Boldog Jácinta alakját. Csak a testvéri szeretet révén építhetjük a szeretet és a béke civilizációját. Fatima nem egy befejezett történelmi esemény, hanem kihívás a mai nemzedék számára is. Áldott anyánk lejött az égből, hogy a benne bízók szívébe beültesse az Isten iránti lángoló szeretetet, lejött ahhoz az emberi családhoz, amely feláldozza legszentebb kötelékeit a nemzetiség, a faj, az ideológia, a csoport, az egyén kicsinyes önzésének oltárán. A pásztorgyermekek csak hárman voltak, de életpéldájuk az egész földön megsokszorozódott. Bárcsak az elkövetkező hét év, amely a jelenések centenáriumát előzi meg, siettetné Mária Szeplőtelen Szívének megjövendölt győzelmét a Szentháromság dicsőségére.

Az ünnepélyes szentmise végén a pápa megáldotta a betegeket és a remény szavaival fordult hozzájuk. Szenvedésük nem hiábavaló, ha azt Krisztussal együtt élik meg, testvéreik üdvösségére. Krisztus mindnyájunkat arra hívott meg, hogy kövessük őt, vállunkra véve keresztjét. A világ üdvössége Krisztus szenvedése és Keresztje révén valósul meg. Ha lélekben Keresztjével egyesülünk, megértjük a szenvedés üdvözítő értékét. Megtaláljuk benne a belső békét, sőt még a lelki örömöt is – mondta XVI. Benedek, majd a nagy világnyelveken köszöntötte a zarándokokat.

Fatimában, ahol Szűz Mária anyai szeretetének kitörölhetetlen jelét hagyta, oltalmába ajánlott mindenkit, különösen a szenvedőket, majd áldását adta a fél milliós hívőseregre.
A szertartásnak szimbolikus természeti jelenség nyújtott hátteret: megjelentek a nap gyengéd sugarai, és egy hatalmas szivárvány kötötte össze az eget és a földet. Olyan volt, mintha Mária emlékeztetni kívánta volna a híveket az Isten és az emberiség közötti örök szövetségre.

XVI. Benedek a portugáliai Fátima zarándokhelyen a szabadtéri mise után kijelentette, hogy az abortusz és az egyneműek házassága a két legalattomosabb és legveszélyesebb fenyegetés a mai világra nézve.

Beszédét több esetben is taps szakította félbe. A kegyhely felkeresése a katolikus egyházfő négynapos portugáliai látogatásának a csúcspontja. Pénteken még misét mond Portóban, majd visszatér a Vatikánba.

„A laikusok törekvései, melyek arra irányulnak, hogy védjék az elsődleges és lényeges értékeket: az életet a fogantatástól kezdve, és a férfi és nő felbonthatatlan házasságára alapozott családot, segítenek válaszolni a legalattomosabb és legveszélyesebb fenyegetések egynémelyikére, amelyek ma szemben állnak a közjóval” – mondta a vatikáni szóhasználattal utalva az abortuszra és a homoszexualitásra.

A beszéd egy másik részében is visszatért a témára, amikor „legmélyebb elismerését" fejezte ki „az abortuszhoz vezető társadalmi, gazdasági és kulturális mechanizmus ellen fellépő lelkészi és társadalmi” kezdeményezésekért.

A pápa kiemelte e szervezeteknek a szegények, betegek, börtönlakók, hajléktalanok, magukra hagyott személyek, munkanélküliek, bevándorlók és más elesettek érdekében végzett munkáját, de azt is hangsúlyozta, hogy „az egyház nem képes ugyan gyakorlati megoldást ajánlani minden gondra, de kész segíteni és felajánlani a megváltás eszközeit mindenkinek”.