Az erkölcsi nevelés – az iskolai nevelés egy fontos szelete – szorult háttérbe és kérdőjeleződött meg az elmúlt nyolc évben. A helyzetet az oktatási szabályok megváltoztatásával is orvosolni kell – jelentette ki a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt oktatáspolitikusa. Szerinte óriási károkat okozott az évismétlés tilalma, valamint a pedagógusok szakmai döntésének totális megkérdőjelezhetősége a szülők és a társadalom részéről.
Most – ellentétben az elmúlt nyolc évvel - egy olyan kormányzati ciklus elé nézünk, amikor a tisztesség és az igaz beszéd a helyére kerül, igazmondó közpolitikai környezetben fogunk élni. Már ez is sokat lendít az iskolai erkölcsi nevelés lehetőségein – mondta a Duna Televízió reggeli háttérműsorában Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt oktatáspolitikusa
Ez azonban nem elég a kitűzött változások eléréséhez. Az iskolai élet átalakulása is várható – az erkölcsi normák vitathatatlan érvényesítésével. Szükség lesz erkölcstan- és etika oktatásra, amit azonban meg kell előznie egy, az ezen tárgyakra irányuló tanárképzési és továbbképzési programnak –mondta a szakpolitikus.
A pedagógusok nem változtak meg az elmúlt nyolc évben, illetve a kormányváltás után sem fognak egyik napról a másikra megváltozni. Mitől remél változást a szakember az iskolai életben? – hangzott a Hattól nyolcig kérdése.
Hoffmann Rózsa úgy reagált: a tanárok szenvedtek attól az oktatáspolitikai környezettől, amelyben az elmúlt években dolgozniuk kellett. Az oktatási jogszabályok ugyanis megkötötték a kezüket. Példaként említette a büntethetőség totális hiányát, avagy a tanári szakmai döntések totális megkérdőjelezhetőségét a szülők és a társadalom részéről. Ezen a helyzeten változtatni kell – szögezte le a politikus.
Iszonyatos rombolást vitt végbe a szakember szerint az évismétlés tilalma is; nem csak az általános iskolai tevékenységben, hanem az emberek tudatásban is. Hoffmann szerint a szülők és a családok nem egyszer mondták vissza a pedagógusnak: nem kell a gyereknek teljesítenie az iskolai kötelességét, úgysem tehet semmit ellene az iskola.
„Helyre kell tenni az oktatatást szabályozó jogi környezetet, olyan értelemben, hogy alapvetően minden gyermek érdekét követő szabályok legyenek, amelyek a fegyelmezett munkának és a kötelességteljesítésnek kedveznek” – vetítette előre a jövő feladatait a KDNP-s politikus. Megjegyezte: ha tíz éves koráig a gyermek otthon esetleg nem tanulja meg a kötelességteljesítést, az iskola pedig szintén nem várhatja ezt el tőle – később ilyen alapokon már nagyon nehéz eredményes erkölcsi nevelést folytatni.
A KDNP szakpolitikusa a Duna Televízió stúdiójába kijelentette: a tanítás, az erkölcs és a tudás szorosan összefüggnek a pedagógiában, ami nagyon jól működött évszázadokon keresztül, és az elmúlt nyolc évben roggyant meg. „Nem kell itt feltalálni a spanyolviaszt, sem reformokban gondolkodni. Helyre kell tenni a dolgokat a maguk természetes rendjében” – szögezte le a szakember.
