A 2010-es kormányváltás után 1400 ügyben indítottak vizsgálatot kormányzati szervek, ebből kevesebb mint tíz jutott el a bírósági szakig, és mindössze néhány tucat embert vádoltak meg valamilyen visszaéléssel – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az elszámoltatással kapcsolatban Karcagon. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 25 évben kiderült mely kormányok akarták a bankokat konszolidálni, és kik azok, akik az adósokat.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) által szervezett kerekasztal-beszélgetés sajtótájékoztatóján Kövér László úgy fogalmazott: a kormány csak addig tudott felelősséget vállalni ezekért az ügyekért, amíg a kormányzati szervek kezében voltak, amikor azok átkerültek az ügyészséghez és a bírósághoz, „azok az ítéletek születtek, amelyek születtek”.
A házelnök a két szám közötti óriási különbséget azzal magyarázta, hogy az ügyek egy részében a vizsgálatot végző szervezetek nem találtak jogsértésre utaló jeleket, más esetekben eltűntek a bizonyítékok, míg a harmadik hátráltató tényező az volt, hogy néha nehéz jogilag meghatározni azt a cselekményt, amelyet a köznapi ember tisztességtelennek gondol.
A igazságot kereső közvélemény számára emiatt az igazságszolgáltatás nem működik túl hatékonyan, de ehhez figyelembe kell venni azt is, hogy 1990-ben azt érintette legkevésbé a rendszerváltozás – jelentette ki Kövér László.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a devizahitelesek problémájával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valaki megnézi az elmúlt 25 év történetét, akkor láthatja, melyek voltak azok a kormányok, amelyek a bankokat akarták konszolidálni, és kik azok, akik az adósokat. A legutóbbi bankkonszolidáció a Gyurcsány-Bajnai korszakban történt, amikor a felvett IMF-hitel egy részét rögtön két kereskedelmi bank kapta meg, a mostani kormány pedig végtörlesztéssel, árfolyamgáttal, eszközkezelővel és ócsai lakóparkkal próbál a bajba jutottakon segíteni – tette hozzá.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője elmondta: intézetük legutóbbi januári, ezer fős közvélemény-kutatása alapján 68 százalékos választási részvétel mellett a Fidesz-KDNP a szavazatok 46 százalékát mondhatná magáénak, és ezzel egy erős parlamenti többséget szerezhetne. Ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy a kormánypártok mobilizálják a szavazóikat, a szimpatizánsok ne érezzék, hogy ez a választás tét nélküli, lefutott küzdelem - jegyezte meg.
A beszélgetést vezető Lanczendorfer Erzsébet, a győri KÉSZ tiszteletbeli elnöke, a KDNP országgyűlési képviselője arra emlékeztetett, hogy ezek a kerekasztal-beszélgetések már 18 éve folynak, és véleménye szerint népszerűsége annak tudható be, hogy bátran az igazságot keresik, és nem rébuszokban beszélnek.
