Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára kezdeményezi az Európai Bizottságnál, hogy a jövő évtől március 25-ét, Bartók Béla születésnapját nyilvánítsák Európai Tehetségnappá. Javaslatának indoklásaként az államtitkár hangsúlyozta: míg korábban az emberiség történelmének egyes szakaszaiban egy-egy ország gazdasági felemelkedését főként különböző ásványi kincsek birtoklása biztosította, a 21. századra nagyot fordult a világ, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az a nemzet lesz hosszú távon sikeres, amely kiaknázza és a felemelkedés szolgálatába állítja a korlátlan és kifogyhatatlan erőforrást, az emberi tehetséget.
„A tehetség csak kiindulópont”.
Irving Berlin
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: Európa mindig is a kultúra, a szellemi élet egyik központja volt, s miközben még a legnagyobb tudósok, művészek, sportolók neveit is több napon át lehetne sorolni, akiket az öreg kontinens adott az emberiségnek, nincs az évnek egy napja, amely a tehetség ünnepe lenne.
Bár a tehetséget leíró elméletek a fogalmat sokféleképpen határozták meg, az államtitkár szerint rendkívül fontos, hogy az Európai Tehetségnapon ne csak a büszkén emlegetett hírességek, hanem egy-egy szakma, hivatás, mesterség kiemelkedő tagjai is a figyelem középpontjába kerüljenek. Hiszen megszámlálhatatlanul sok kiváló képességű orvos gyógyít a kórházakban, tanár áll a katedrán, táncos táncol a színpadon, cukrász készít csodás süteményt, cipész készít puha lábbelit, és még hosszasan lehetne méltatni azokat a területeket, ahol naponta megjelenik az a többlet, amit tehetségnek nevezünk.
Hoffmann Rózsa kifejtette: az Európai Tehetségnap több célt szolgál: egyrészt nem hagyja a feledés homályába veszni a világra szóló alkotásokat maguk mögött hagyók neveit, másrészt a köztünk élő tehetségekre, s nem utolsósorban a tehetséggondozás fontosságára irányítja a figyelmet.
Mivel a magyar pedagógia számára mindig is rendkívül fontos volt a tehetséggondozás, amelynek eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a magyarság lélekszámához képest kiemelkedően sok világhírű tudóssal, művésszel gazdagította az emberiség szellemi életét, ezért javasolta az Európai Tehetségnap időpontjaként március 15-ét, a magyar zeneirodalom egyik legnagyobb, az egész világ által ismert és elismert alakjának, Bartók Bélának születésnapját.
Az államtitkár kezdeményezését az április 7-8-án, Budapesten megrendezett Európai uniós tehetségkonferencia zárónyilatkozatában elfogadta. A tehetségnapra történő méltó felkészülésre körlevélben hívta fel az iskolák figyelmét.
+
Budapesti nyilatkozat a tehetségsegítésről
A Tehetséggondozás EU Magyar Elnökségi Konferencia megállapításai és ajánlásai:
Az európai uniós magyar elnökségi program keretei között megrendezett és az ahhoz kapcsolódó Első Európai Tehetségnap alkalmából 2011. április 7-9. között Budapesten rendezett nemzetközi konferencián oktatáspolitikusok, tudósok, a gazdasági élet szereplői, szakértők, pedagógusok vitatták meg a tehetségek segítésének jelentőségét, kereteit, további lehetőségeit. A konferencia résztvevői megállapították a következőket:
Elismerjük, hogy a tehetségfejlesztéssel kapcsolatban sokféle terminológia és definíció létezik, ennek tudatában széles egyetértés kialakítására törekszünk. Minden ember tehetséges lehet valamiben. A tehetséges ember olyan valaki, akinek egy vagy több területen kitűnő adottsága van, amely nagyfokú általános képességgel, magas szintű kreativitással és elhivatottsággal társul. A tehetséges emberek az életük során kiemelkedő teljesítményre lehetnek képesek.
A tehetség fogalmát a lehető legszélesebben kell értelmezni. A tehetség olyan különleges természeti erőforrás, amely minden országban rendelkezésre áll, olyan érték, amelyet fel kell deríteni, fejleszteni kell és a tehetséges személy, valamint az egész társadalom számára hasznossá kell tenni.
A megfelelő adottságokkal rendelkező személyek felkutatása és támogatása minden nemzet és egész Európa közvetlen érdeke. Az élethosszig tartó tanulás keretei között bármely életkorú ember tehetségének a fejlesztését támogatni kell. Ez a kormányok, a különböző közösségek, az üzleti élet és a civil szervezetek közös feladata és felelőssége.
A vállalkozásokat és a civil szervezeteket ösztönözni kell arra, hogy a tehetségtámogatás ügyét a társadalmi felelősségvállalási programjuk részévé tegyék.
A felismert és megfelelően segített tehetség hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, és elősegíti az Európai Unió stratégiai céljainak a megvalósítását. Fontos szerepet kell betöltenie az Európai Unió 2020-ig megvalósító reformintézkedései között, amelyek a kreativitást, az innovációt is a középpontba állítják.
A tehetségtámogató programok növelhetik az egyének önbecsülését, ösztönözhetik a mobilitást a munkaerőpiacon és az egész társadalomban. Hozzájárulhatnak újfajta foglalkoztatási lehetőség teremtéséhez, és az emberekben rejlő értékek felismerésével irányíthatják, optimalizálhatják a munkahelykeresést, elősegítve a hosszabb távú munkavállalást és a szociális biztonságot. Egyidejűleg törekszünk arra, hogy esélyeket teremtsünk a hátrányos helyzetű tehetségeknek, és minden lehetőséget megadjunk a kiemelkedő képességek kibontakoztatásához.
A tehetségtámogatás a hátrányos helyzetű emberek, a kisebbségben élő társadalmi csoportok, így a rászoruló romák társadalmi-gazdasági felemelkedésének fontos tényezőjévé válik, a gazdasági versenyképességet növelő és a szociális kohéziót erősítő programoknak pedig alapja lehet.
A konferencia résztvevői elismerik Magyarország érdemeit abban, hogy létrehozta az első Tehetségpont-hálózatot, amely szorosan együttműködő, egymás hatásait erősítő szervezetekből áll. Felhívják az Európai Unió valamennyi tagállamát, hogy tanulmányozzák ezt az új magyar kezdeményezést. A résztvevők fontosnak tartják, hogy jöjjön létre egy, az egész Európai Uniót átfogó nemzetközi tehetségsegítő hálózat, melynek tagjai szorosan együttműködnek egymással.
Annak érdekében, hogy a tehetségek ügye továbbra is fenntartsa az európai uniós közvélemény érdeklődését, és ösztönözze az Unió intézményrendszerének és a gazdaság szereplőinek, irányítóinak aktív bevonását, a konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy érdemes és szükséges minden évben Tehetségnapot rendezni, amely kapcsolódjék Bartók Béla, a nagy zeneszerző, zongoraművész és tanár születésnapjához, március 25-éhez. A résztvevők támogatják a magyar kezdeményezést, és egyúttal felhívják az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy március 25-ét hivatalosan Európai Tehetségnappá nyilvánítsák. A konferencia résztvevői felhívják a tagállamokat, hogy a Tehetségek Európai Napjához kapcsolódóban minden év tavaszán rendezzenek Tehetségnapokat.
A konferencia résztvevői hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy a tehetségtámogatás fontosságával kapcsolatos fenti megállapítások a jövőben jelenjenek meg az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament dokumentumaiban. Európa polgárainak közös erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a tehetségek és a tehetségsegítés megfelelő nyilvánosságot kapjon az Európai Unió minden tagországában.
A konferencia résztvevői javasolják, hogy a közös európai tehetségsegítő tevékenység támogatása, összehangolása és nyomon követése érdekében Budapesten jöjjön létre egy Európai Tehetségközpont.
Végezetül a konferencia résztvevői megállapodtak: meghívják a téma szereplőit, hogy évente egy összeurópai konferencián vitassák meg a tehetségtámogatás és a tehetségek ügyének aktuális kérdéseit. A következő konferenciára a lengyel kormány meghívása alapján Varsóban kerül sor 2012-ben.
Kelt Budapesten, 2011. április 8-án
