„Gyurcsány Ferenc a szavak embere volt, nemcsak azért mert jó szónok volt, hanem azért is, mert arról tudott szólni, amit nem tett meg. Lehet, hogy ön nem a szavak embere, mégis arra kérem, kövesse elődje példáját, és ne tegye meg, amiről beszélt” – mondta Bajnai Gordon napirend előtti felszólalására reagálva Harrach Péter a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, frakcióvezető-helyettese.
Harrach Péter jelezte, hogy bár a Bajnai-kormány új kormányként igyekszik magát feltüntetni, azért a két kormányt sok szál köti össze, hiszen mindkettő szocialista, s mindkettő a megszorításokat helyezi előtérbe, a pénzvilág képviseletében működik, s a terheket a kis emberek vállára teszi.
A kereszténydemokrata politikus az áfa-emelésről szólva rendkívül tanulságos időutazásra invitálta képviselőtársait, amikor is Gyurcsány Ferenc ötéves adócsökkentést beharangozó szavait idézte: „Az adóreform elkezdődött. Eddig minden kormány csak beszélt arról, hogy az adók túl magasak Magyarországon, a rendszert átláthatóbbá, igazságosabbá kell tenni, a Gyurcsány-kormány azonban beszéd helyett megtette az első, az elmúlt 15 évbe a legnagyobb lépést ebben az ügyben. Amit megígértünk, megtettük.”
Harrach Péter emlékeztetett rá, hogy a 2005. november 7-én beterjesztett, és elfogadott ötéves adócsökkentő csomagot 2006 nyarán visszavonta a kormány, a csomagból azonban két elem megvalósult: kedvezve a leggazdagabbaknak az SZJA felső kulcsa 38 százalékról 36-ra módosult, s a 25 százalékos áfa valóban 20 százalékra csökkent. A politikus szerint a 20 százalékos áfa újból 25 százalékra emelésének ötletével a kormánypártok akkori döntésüket véleményezik, csakúgy, mint amikor azt hangsúlyozzák, hogy ez az intézkedés az államháztartás egyensúlyát döntötte meg.
Harrach Péter kifejtette, a tej és tejtermékek, a kenyér és a péksütemények áfájának 2 százalékos csökkentése nem ellensúlyozza a családokat sújtó negatív intézkedések hatásait.
Az Orbán-kormány egykori szociális és családügyi minisztere a családok ellen irányuló intézkedések felsorolásakor a legsúlyosabb súlyosabb lépésnek gyes és a gyed visszavágását nevezte, véleménye szerint „ez azoknak a bizonytalan fiataloknak segít dönteni, akik gyermeket terveznek, ám végül nem vállalnak gyermeket”.
Állítását egy közelmúltban készült felmérés adataival is alátámasztotta. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy gyed és a gyes idejének lerövidítése az édesanyák 86 százalékát befolyásolná a következő gyermek vállalásában. A KDNP alelnöke az otthonteremtési támogatások megnyirbálását is a kártékony intézkedések sorában említette, felhívva a figyelmet arra, hogy a támogatások megvonása megnehezíti, sok esetben teljesen ellehetetleníti a fiatalok családalapítását.
A közszférában dolgozók 13. havi bérek eltörlésével kapcsolatban Harrach Péter megkérdőjelezte, hogy egy szerződést felülírhat-e egy utóbb elfogadott törvény. A politikus rávilágított arra az ellentmondásra, hogy miközben Bajnai Gordon azt mondja, hogy „helyreállítják a munka becsületét, azoknak adnak kedvezményeket, akik a legnagyobb terhet viselik”, aközben a rendszerváltozás nagy vívmányaként számon tartott 13 havi bér elvonásával épp ellenkezőleg cselekszik.
Harrach Péter hangsúlyozta, a 13 havi nyugdíj elvételének és az indexálás megváltoztatásának következtében a miniszterelnök állításával a nyugdíjak nem fogják megőrizni reálértéküket, hanem éppen úgy, mint a világválság előtt 2007-ben a nyugdíjak ismét veszíteni fognak értékükből.
A politikus beszédének végén cáfolta Bajnai Gordon azon kijelentését, hogy a jelenlegi ellenzék nem támogatta annak idején a 13. havi nyugdíj bevezetését, mint mondta: annak ellenére igennel szavaztak, hogy a kormány egy olyan csomagban hozta a javaslatot az Országgyűlés elé, amely az ellenzék részéről elutasított elemet is tartalmazott.
