A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett rá, hogy az alkotmány biztosítja a kormány szervezetalakítási szabadságát. Az Alkotmánybíróság pedig már számos határozatában megerősítette, hogy az alkotmány rendelkezései szerint a kormányzati struktúra kialakításában a kormányzat nagyfokú szabadsággal rendelkezik. A mostani átalakításokra tehát kifejezetten az alkotmány és az Alkotmánybíróság határozatai jogosítják fel a leendő kormányt.
    
Azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi napokban több kifogás is elhangzott az új törvényjavaslatban bevezetett kifogásolási joggal kapcsolatban, kiemelte: ez a közigazgatás függetlenségét hivatott szavatolni a politikával szemben, illetve biztosítéka a kormányzati munka összhangjának. A közigazgatás vezetőit ugyanis a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának kontrollja alá helyezi, így szorítva vissza az eddig uralkodó politikai szempontokat.
    
Hozzátette: tovább szigorítja a pályázat nélküli vezetői kinevezések lehetőségét a javaslat, ugyanis eltörli annak általános lehetőségét, hogy pályázati eljárás lefolytatása nélkül is adható legyen vezetői kinevezés, vezetői megbízás a közigazgatási szervnél legalább egy éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek. Ezentúl a pályáztatás mellőzése csak sokkal szűkebb vezetői körre vonatkozik.
    
Az új kormány szigorítja az összeférhetetlenségi a szabályok egy részét is, mivel közigazgatási szakmai vezető nem viselhet tisztséget érdekképviseleti szervezetben, szövetkezetben, de alapítvány kezelő szervének se lehet tagja.
    
Jól láthatóan az MSZP-nek még hónapokba fog kerülni megemészteni a választások eredményét. A hatalomkoncentráció ugyanis a választók akaratából jött létre és nem „trükkök százai” segítették hozzá a Fidesz-KDNP kormányt – jelentette ki Rétvári Bence, hozzátéve: a kormány ezzel a többségével élni fog, de nem visszaélni.