A holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából pénteken megemlékezést tartanak, Simon Wiesenthal-díjakat adnak át és kiállításokat nyitnak a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. Megemlékezések lesznek Székesfehérváron és Balatonfüreden is. Vasárnap szabadtéri koncertet tartanak a budapesti Terror Háza Múzeumnál, és sor került az Élet Menetére. Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a holokauszt magyarországi áldozatainak napjáról. A világégés éveiben Magyarországon a 725 ezer izraelita mintegy kétharmada elpusztult, a vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül csupán 100 ezren menekültek meg.
Pénteken nyitják meg a 125 éve született Weiner Leó zeneszerző életét és műveit bemutató kamarakiállítást, valamint a Késői hazatérés című képzőművészeti tárlatot a Holokauszt Emlékközpontban. Utóbbi kiállítás válogatást nyújt a két világháború között zsidó származásuk miatt külföldre menekült festőművészek, Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla és Wittmann Zsigmond alkotásaiból. A holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából vasárnap tartják az Élet Menetét Budapesten. Ennek keretében fáklyás felvonulással emlékeznek az áldozatokra és azokra, akik annak idején mentették az üldözötteket.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a holokauszt magyarországi áldozatainak napjáról. Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.
A második világégés küszöbén, 1938. május 29-én lépett hatályba az 1938:XV. törvénycikk, az úgynevezett első zsidótörvény, mely szerint a sajtó, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett zsidó, azaz izraelita vallású. Az 1939. május 5-én kihirdetett 1939:IV. törvény, az úgynevezett második zsidótörvény vallástól függetlenül zsidónak minősítette azt, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt, s őket eltiltotta az értelmiségi pályán való működéstől. Az 1941. augusztus 18-án kihirdetett 1941:XV. törvénycikk, azaz a harmadik zsidótörvény megtiltotta a zsidók és nem zsidók közti házasságot és fajgyalázásnak minősítette a nem zsidók és zsidók közti házasságon kívüli nemi kapcsolatot.
1944. március 19., az ország német megszállása után a Sztójay-kormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán és a zsidók lakásának igénybevételén át a zsidók gettókba, Budapesten úgynevezett zsidóházakba való költöztetéséig. 1944. április 16-tól datálható a magyarországi zsidók elkülönítése, majd az ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba szállítása. A folyamat az Adolf Eichmann által irányított német és a magyar hatóságok együttműködése révén szervezetten zajlott: pár hónap alatt több százezer vidéki zsidót hurcoltak haláltáborokba. A budapesti zsidóság deportálása Horthy kormányzó közbelépése, valamint a nemzetközi tiltakozások folytán egy időre leállt, de Szálasi 1944. októberi hatalomátvétele után felgyorsult.
Az 1941-es népszámlálás által a revíziós lépések nyomán megnövekedett területű országban kimutatott 725 ezer izraelita mintegy kétharmada elpusztult a világégés éveiben. A munkaszolgálat, a deportálások, a népirtás nyomán a vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.
A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. A cigány holokauszt, a porajmos áldozataira minden évben augusztus 2-án emlékeznek Magyarországon.
