Az oktatási intézmények finanszírozása, a pedagógus életpálya megvalósítása, az iskolai agresszió előretörése, a tanárok munkaterhelése szerepelt annak a budapesti fórumnak a témái között, amelyre a parlamenti választásokra országos listát állító pártok oktatási politikusait hívta meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

A hozzászólók abban egyetértettek, hogy az iskolák alapfeladatait nem pályázati úton, hanem központilag kell finanszírozni, csak a többletfeladatokat lehet pályáztatni. Abban is konszenzus volt közöttük, hogy az intézményvezetőknek kell ellátniuk a munkáltatói jogköröket. Hoffmann Rózsa ehhez hozzátette: az  igazgatóválasztásnál a nevelőtestületnek és az önkormányzatnak kell egyezségre jutniuk, a későbbiekben pedig ebbe egy létrehozandó pedagóguskamara is beleszólhatna.
   
A KDNP-s képviselő arról is beszélt, hogy magasabb fizetést kell adni a pedagógusoknak, a rendszerben pedig ki kell jelölni minden résztvevőnek a jogait és kötelességeit. A rideg szolgáltató szemléletet vissza kell szorítani, és a szeretetnek nagyobb szerepet kell kapnia a nevelésben – hangsúlyozta a politikus.

Hoffmann Rózsa meglátása szerint az iskolai agresszióért nem a tanárok a felelősek, hanem az értékválság, amely begyűrűzött az iskolákba, ezért védelmet kell nyújtani az agressziót elszenvedő gyermekeknek és tanároknak egyaránt. A problematikus, magatartászavaros gyermekeket felzárkóztatásuk érdekében csak kis csoportokban lehet oktatni – mutatott rá.
   
A tanárok leterheltségét illetően Hoffmann Rózsa megjegyezte, hogy a pedagógusok átlagosan heti 45-55 órát dolgoznak, munkaerejüket pedig nem szabad úgy kihasználni, hogy az osztálylétszámhoz képest 10 százalék fölé emelkedjen a problémás tanulók aránya. Ezen kívül szükség van pedagógusasszisztensekre is – tette hozzá. Meglátása szerint a bolognai rendszer generális felülvizsgálata vált szükségessé, a tanári gyakorlati időt pedig meg kellene hosszabbítani.