A Kereszténydemokrata Néppártnak nem tiszte és nem is akar Almássy Kornél és a Magyar Demokrata Fórum vitájába beleszólni. Mivel azonban Dávid Ibolya és köre csütörtöki közleményében az ügybe belekeverte a KDNP-t is, kénytelenek vagyunk néhány megjegyzést a megjelentekhez hozzáfűzni.
Ami a KDNP jelenlegi státuszát illeti: Mint az mindenki előtt ismeretes, a KDNP-nek is megvoltak a maga belső problémái, ami 1997-ben szakadáshoz vezetett. A félreértések elkerülése végett nem értékrendbeli viták osztották meg a tagságot, hanem az az egyszerű tény, hogy a párttól idegen politikai érdekeket képviselő, „küldött” emberek próbálták meg magukhoz ragadni a vezetést és átjátszani a pártot az ellenkező térfélre. Pontosan úgy, ahogy ez most az MDF-ben történik.
A Fidesz az azonos értékrend alapján szövetséget kínált a KDNP-nek, amely lehetőséget biztosított a kereszténydemokrata szellemiség megőrzésére, és annak hathatós politikai képviseletére. Számunkra a keresztényszociális eszme megőrzése és megerősödése fontosabb, mint az egyéni ambíciók minden áron való megvalósítása. Itt jegyezzük meg, hogy a Fidesz–KDNP szövetség jelenleg abszolút többséget élvez, így kormányon meg is tudja valósítani elképzeléseit, szemben egy, a bekerülési küszöb környékén lavírozó politikai formációval, mint amilyen jelen állapotában az MDF.
Az önálló gondolatokat, amiket az MDF hiányol, a családi jövedelemadózásról-, a családok csődvédelméről, a nyugdíjrendszer átalakításáról, a termőföld védelméről szóló törvényjavaslataink fémjelzik, hogy csak a legfontosabb témákat említsük. Bizonyára az MDF frakció, már ameddig volt ilyen, jelen volt az ülésteremben, ahol a többségi arrogancia ezeket tárgysorozatba sem vette.
Ami az MDF jelenlegi státuszát illeti: Az egykori rendszerváltó pártból mára egy hitelét és tagjait vesztett, egyeseknek egzisztenciát biztosító érdekcsoport lett. Nem csak frakcióját vesztette el, hanem a párt megszabadította magát azoktól az emberektől is, akiknek köszönhetően például az elnökből lett valaki. Az alapítóktól kezdődően Boross Péterig bezárólag. Helyettük importált, a másik térfélen már lejáratódott arcokkal küzdenek az életbemaradásért, olyannal, mint például Bokros Lajos, akit pénzügyminisztersége idején a párt jelenlegi vezetői a lehető legélesebben bíráltak. A régi tagok napról-napra jelentik be kilépésüket. Miközben konzervatívnak próbálják magukat beállítani, egykori támogatóikat lecserélték az „őskonzervatív” Schmuck Andor által mozgatott Tisztelet Társaságára és a nem kevésbé „őskonzervatív” Hit Gyülekezetére. Az ideológiát pedig a Somogyi Zoltán vezette politikai elemző cégtől vásárolják. Az MDF-ben már csak a cégtábla eredeti.
Arra kérjük az MDF jelenlegi vezetőségét, hogy mielőtt egy másik politikai pártot a nyilvánosság előtt a szájukra vesznek, nézzenek előtte tükörbe.
Budapest, 2009. július 2.
