A kormány támogatói ma búcsút intenek az egyik miniszterelnöknek, és nagy valószínűséggel megválasztják a másikat. De ha közben, a búcsú közben könny szökne a szemükbe, ne aggódjanak: csak az alkotó távozik, az alkotás marad – jelentette ki Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke. Hozzátette: valószínűleg emiatt még gyakran gondolunk rá.
Az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke felszólalásában kifejtette: három kérdésre szeretne válaszolni. Az egyik az, hogy milyen országot vett át a szocialista-szabad demokrata többség 2002-ben, hol tart ma ez az ország, másrészt hol hibázta el Gyurcsány Ferenc, és mit várhatunk Bajnai Gordontól.
„2002-ben egy működő országot vett át az akkori többség, erős gazdasággal, és ez az erős gazdaság képes volt arra, hogy rendezett költségvetést is teremtsen olyannyira, hogy abból még osztogatni is lehetett az elején.
Az államadósság, ma már elhangzott, akkor 53 százalék volt, ma 70 fölött van. A munkanélküliség – nem lehet tagadni – 5 százalék körül mozgott, ma 9 százalék fölött van. De ami a legfontosabb: akkor az értékek fontosak voltak, minden a helyén volt; a munka fontos szempont volt a jövedelem megszerzésénél, nem az ügyeskedés. Az otthon fontos volt a fiatalok számára - ma az utolsó lehetőségét is el kívánják venni az otthonteremtésnek. A család meghatározó érték volt - a Gyurcsány-kormánynak nem volt családpolitikája. Az adott szónak volt becsülete - ma a szó azt a szerepet játssza, hogy elfedje a valóságot. Ma a hazugság világát éljük, a meggyőzés helyett a manipulációét.
S ami talán a legfontosabb: akkor jó volt magyarnak lenni. Ma a fal mellett, lehajtott fejjel somfordálunk, amikor megkérdezik, hogy melyik országot képviseljük” – hangsúlyozta Harrach Péter.
A KDNP alelnöke szerint a politikusnak az a feladata, hogy a hatalom birtokába jusson azért, hogy az elképzeléseit megvalósítsa. Mint mondta: „Gyurcsány Ferenc nagy energiával, ügyesen és gátlástalanul tört a hatalomra és a hatalom megtartására is. Az ellenfeleit nemcsak legyőzni, de megsemmisíteni is akarta, és ma az együttműködésről beszél. A választókat nem meggyőzni akarta, hanem megtéveszteni és manipulálni. Pedig a hatalomhoz alázat is kell. Az alázat pedig nem azt jelenti, hogy mulyák vagyunk, hanem önismeretet jelent; azt, hogy a helyünkön vagyunk, tudjuk, kik vagyunk mi, és mi a fontos számunkra, mi a feladatunk. Ki kell mondanom, Gyurcsány Ferenc nem volt alázatos.
Azt mondják, hogy a politikában a látszatnak valóságértéke van, ezért minden politikus igyekszik figyelni a látszatra. Így volt ez Gyurcsány Ferencnél is. Azonban hadd idézzek egy volt szocialista párttagot: Gyurcsány Ferenc a politikát áthelyezte a PR területére. Amikor csak látszatpolitizálás folyik, amikor nem a tevékenység fontos, hanem a látszat, akkor oda jut az ország, ahol ma van.”
Harrach Péter kifejtette: „Gyurcsány Ferenc – aki egyébként tehetséges ember, akiből lehetett volna államférfi is, akinek sok olyan adottsága van, ami ezt az országot talán jobb irányba tudta volna vezetni – egy nagy tévedést mutat. Az első embernek kell hogy legyen víziója, elképzelése, ötlete az országról. Gyurcsány Ferenc sziporkázóan ötletelő ember, de ő a végre nem hajtott ötletek és a meg nem valósított tervek embere. Tessék megnézni, hány program, ötlet, elképzelés hangzott el az utóbbi években ebben a Házban, és mennyi valósult meg belőle, sokszor épp az ellenkezője!
A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke Bajnai Gordonról szólva elmondta: „Mit tudunk róla? Túl sokat nem. Azt látjuk – s azért ez nem elhanyagolható szempont, hiszen a politikai kommunikációban nagyon fontos a látszat –, hogy jól áll rajta az öltöny, jól köti meg a nyakkendőjét, és valljuk be, egy cserkészfiú ábrázatát hordja. De mi a probléma? Tudunk még néhány dolgot. Tudjuk azt, ami letagadhatatlan tény, hogy a Gyurcsány-kormány minisztere volt. Azt a tárcát vezette, amelynek a gazdasági válság lett a következménye. A Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikájának egyik meghatározó személyéről van szó. Ezt nem lehet letagadni, és ennek az eredményeit látjuk.
S még valamit tudunk, amiről ma már sok szó esett, és kint azok a szegény jószágok is ezt gágogják: bizony nem lehet letagadni azt sem, hogy része volt annak a cégnek a sorsában, amely sok ember életét befolyásolta. Ez a fajta magatartás azt mutatja, hogy az emberek sorsa iránti érzékenység és felelősség nem erős oldala a jelölt úrnak. Úgy tűnik, hogy a mozdony új, de a vágány a régi, hiszen ugyanazok vállára kívánja tenni a terhet, akiknek a vállán már úgyis sok van. A rövid távú célok érdekében az egyének és a társadalom hosszú távú érdekeit áldozza fel. Ezt abból a néhány programelemből tudjuk, amelyek képviseletét az őt támogató képviselőkkel aláíratta.”
Melyek ezek a rétegek? – tette fel Harrach Péter a kérdést. „Például a nyugdíjasok. A nyugdíjasok társadalma nem homogén társadalom. Akinek 200 ezer forint fölött van a nyugdíja, azt talán nem érintik olyan súlyosan azok az intézkedések, amelyeket terveznek, mint azt, akinek valahol 40 ezer forint körül mozog. Nem szeretnék populista lenni, de gondoljanak bele, hogy sok esetben a lakásfenntartás és az élelmiszer-vásárlás között kell döntenie egy nyugdíjasnak. Azok a 40 ezer forintos kisnyugdíjasok, akik a szegénység vagy talán már a mélyszegénység szélén állnak, egy-két olyan intézkedéstől, amiket a jelölt úr bejelentett, belesodródhatnak a mélyszegénység körébe, ahonnan már nagyon nehéz kilábalni.” – adta meg a választ.
Az Orbán-kormány egykori szociális és családügyi minisztere a családtámogatási rendszer a tervbe vett átalakításáról elmondta: „a gyes és a gyed rendszerét is érinteni kívánja a jelölt úr. Kiket sújt ez? Elsősorban a gyermekvállalásra vállalkozó vagy ebben a kérdésben bizonytalan fiatalokat. Tudjuk, elsősorban a gyed a legjobb eszköz arra, hogy a fiatalok vállalva a gyermeknevelés első nehéz éveit, mégiscsak úgy döntenek, hogy gyermeket vállalnak. Ez a dilemma egy ilyen intézkedéssorozat után lehet, hogy a másik irányba dől el. És ez már nemcsak a családokat érinti, hanem a nemzet egészét, a demográfiai helyzet romlását is jelentheti.
A családi pótlék megváltoztatása elsősorban a nagycsaládosokat fogja olyan helyzetbe hozni, ami a jelenleginél is rosszabb és nehezebb, hiszen a családok közül ők viselik a legnagyobb terheket. Az otthonteremtési támogatás megnyirbálása kifejezetten családellenes intézkedés, ami megint csak a családalapító fiatalok helyzetét nehezíti meg. Tudjuk nagyon jól, hogy nemcsak az első gyermek vállalása, de maga a házasságkötés is mily mértékben esik vissza és tolódik ki. Ebben a helyzetben segíteni és nem gátolni kellene a fiatalokat. Úgy gondolom, ez azt mutatja, hogy itt gazdasági kérdésekről történik elmélkedés és tervezés, de a társadalmi problémák iránti teljes érzéketlenséget fogalmazott meg a jelölt. S megjegyezném, az előbbi beszédében egy támogatást említett mindössze, s az sem a hazai kis- és középvállalkozókat szolgálná, hanem az új külföldi befektetőket. Az ő segítségükre számít, holott a munkahelyteremtésben a kis- és középvállalkozások döntő szerepet játszanak.”
„Úgy gondolom, a magyar politikai vezetésnek figyelembe kellene vennie azt, hogy mit akar az ország lakossága. Ez a döntő kérdés. Az ország lakossága pedig új választást szeretne. Az új választás azt jelenti, megadjuk a lehetőséget a népnek arra, hogy döntsön, kit kíván a politikai hatalom birtokába juttatni, s ezzel milyen utat kíván a nemzetnek szabni. Túl sokszor hallottuk ma azt a beszédben, hogy szakértői kormány, nem szeretnék politizálni, nem pártokhoz kötődöm. Vegyük tudomásul, az egyik szocialista kormány megy, a másik szocialista kormány jön. Ebben a parlamentben politikai pártok támogatják a kormányokat, és ez a kormányzati támogatás a két párt szövetségében ma minden bizonnyal elindul.” – hangsúlyozta Harrach Péter, majd hozzátette: a legfontosabb, amit ma kimondhatunk -, az új választások fogják megoldani Magyarország helyzetét.
