Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében, Közös jövőnk - Közös felelősségünk címmel, a magyarországi zsidó és keresztény közösségek együttéléséről az apátsági látogatóközpontban tartott konferenciát. Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes üzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a magyar kormány az elmúlt években kiállt zsidó honfitársaink mellett, amikor támadások érték őket és fejet hajtott az áldozatok emléke előtt, méltón emlékezve nemzetünk közös tragédiája előtt.
Kijelentette: „kötelességünk és Istentől kapott elhívásunk az, hogy törekedjünk a növekvő barátságra, közös tanúságtételre”. Ebben a küldetésben jelentős lépés lehet a tihanyi konferencia.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a 70 évvel ezelőtt kezdődött magyarországi deportálásokra utalva kijelentette: megrendült komolysággal emlékezünk a múltra és szilárd optimizmussal tekintünk a jövőbe.
Mint mondta: a konferencia előadásai segítik a múlt jobb megismerését. Hozzátette: nem csak a történéseket mutatják be, hanem az okokat és az embertelenség működésének módját is kutatják, azt, hogyan torzulhatott el egy társadalom működése annyira, hogy ilyen szörnyűségek alakulhattak ki.
Megjegyezte, hogy az előadásokban a hosszú, közös történelem emlékei is felvillannak: az alkotó együttélés, a kultúrateremtés új és új időszakai, amelyek változó korokban, változó fogalmi megközelítésekben tudatosan is építeni akarták azt, ami a nagyobb közösség javát szolgálta.
Hangsúlyozta: a konferencián a közös önismeret új forrásvidékét tárják fel, ezért lehet a vészkorszak tanulságait őszintén megfogalmazva új együttélést építeni hazánkban is, zsidók és keresztények, más és más nemzetiségek és csoportok tagjai között. Ehhez elszánt akarat és éber figyelmesség kell.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kijelentette, hogy a 70 éve történt tragédia, „nem metszés volt, hanem tarvágás”. Kérdésként vetette fel, hogy mi van a gyökerekkel, „mert ha van még gyökér, azt összekapcsolva az éltető forrással, újra hajthat”.
Nemcsak emlegetni kell a gyökereket, forrásokat, hanem azokból meríteni is kell – fogalmazott.
A párbeszédet csak őszintén és erős belső meggyőződéssel lehet elkezdeni és folytatni – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke.
A Mazsihisz elnöke kiemelte: már a középkorban voltak hitviták, de ezeket nehéz lenne a mai párbeszédhez hasonlítani, mert a korabeli társadalmak igényeihez igazodva, a zsidók felelősségre vonása jellemezte. A 20. században, a holokauszt óta egészen mások a célok: elismerik az önálló vallási entitásokat, keresik a békés fejlődést, valamint a különböző népek és vallások együttélését – fűzte hozzá.
Úgy vélte, hogy a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, mégis „az antiszemitizmus elleni fellépés homogenitása nem bevett gyakorlat az egyházaknál sem”.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete kifejtette: a közel ötven éve összehívott második vatikáni zsinat egyedülálló, áttörő momentum a katolikus egyház történetében és igazi forradalmat hozott a katolikus-zsidó kapcsolatok alakulásában. Közölte: a zsinat eredményei között volt az 1965-ben kihirdetett Nostra Aetate nyilatkozat, amely átformálta a katolikus egyház zsidókra és judaizmusra vonatkozó tanítását, felmentve a zsidó népet a Jézus halála miatti kollektív bűnösség vádja alól. Továbbá pozitívan erősítette meg Isten és a zsidó nép megbonthatatlan szövetségét – tette hozzá.
Jelezte, hogy a dokumentum kategorikusan elítéli az antiszemitizmust, és „testvéri párbeszédre és bibliatanulmányozásra szólítja fel a keresztényeket és zsidókat”.
Közölte: ma Izrael és a Vatikán kapcsolatát a kölcsönös tisztelet és párbeszéd jellemzi, és bár maradtak kihívások, nagy utat tettek meg az elmúlt húsz évben, amióta aláírták a két állam közötti alapszerződést. Úgy vélte, hogy a folyamat nem vihető végbe gyorsan, nemzedékekre lesz szükség, hogy teljesen termőre forduljon.
A nagykövet szerint csak az oktatáson keresztül tudják folytatni közös küldetésüket: „"elvetni a tolerancia magvait és gyökeresen kiirtani a fanatizmus vadhajtásait”. A konferencia fontos lépés a helyes irányba.
Felidézte Ferenc pápa egyik nyilatkozatát, amelyben hangsúlyozta a zsidók és a katolikusok közötti vallásos köteléket, és közölte, hogy „közös gyökereinkre tekintettel egyetlen keresztény sem lehet antiszemita”. A nagykövet szerint a két üzenetet el kell juttatni Magyarország legtávolabbi sarkaiba és tanítani kell az iskolákban, egyetemeken, valamint igehirdetések útján.
