Az uniós válaszlépésnek „határozottnak, azonnalinak és integrációs természetűnek kell lennie” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az erre vonatkozó magyar javaslatot megteszik majd Brüsszelben.

„A háború egyetlen alternatívája a tárgyalás. Mi tárgyalást akarunk és nem fegyveres konfliktust. Békét akarunk és nem vért” – mondta Orbán Viktor.

A kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb

A magyar érdek – folytatta –, hogy Ukrajna demokratikus állam legyen. „Mi demokratikus Ukrajnát akarunk (...), amelyben biztonságban és otthon érezhetik magukat Ukrajna állampolgárai, ideértve a kisebbségekhez tartozó állampolgárokat, tehát a magyarokat is. Ezért a nyelvtörvény eltörlését Magyarország nem fogadja el, ezt illegitim döntésnek tartjuk, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarokat megillető jogok ne csorbuljanak az ukrán változások eredményeképpen” – fejtette ki a miniszterelnök.

Megismételte egyúttal hétfői nyilatkozatát, amely szerint Magyarországnak az egész ukrajnai konfliktusban a magyarországi és a kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb. „Ez az a szempont, ahonnan vizsgáljuk az eseményeket” – mondta, hozzátéve, Martonyi János külügyminiszter is azért látogatott Kárpátaljára, hogy világossá tegye az ott élő magyarok előtt: „számíthatnak ránk”.

Orbán Viktor végül arra kérte a magyar politikusokat, tartózkodjanak a felelőtlen nyilatkozatoktól és magatartástól, mert „ez egy éles helyzet”, amikor elsősorban a magyar érdekek előtérbe helyezésére, hidegvérre és megfontoltságra van szükség.

I. Bartolomaiosz: párbeszéd útján kell megoldást találni

A kormányfőt a kabinet és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus közötti megállapodás aláírási ünnepségén kérdezték, ahol I. Bartolomaioszt, Konstantinápoly egyetemes pátriárkáját is faggatták az ukrán válságról.

A vallási vezető azt mondta, „mi is a béke és a testvériség iránt vagyunk elkötelezettek, imádkozunk a békéért”. Ő is azt hangsúlyozta, hogy a helyzetre párbeszéd útján kell megoldást találni, „tiszteletben tartva az ukrán nép jogait”.

Közölte, hogy csütörtökre Isztambulba a világ minden tájáról összehívták az összes ortodox egyházi vezetőt, így alkalmuk lesz együtt megvitatni, hogyan tudnak segíteni az ukrán ortodoxoknak.

A keresztény kultúra a magyar történelem vezérfonala

A magyar nemzet története vezérfonalának nevezte a keresztény kultúrát Orbán Viktor miniszterelnök a kormány és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus közötti megállapodás aláírási ünnepségén, a Parlamentben.

„Mi nem azért vagyunk európaiak, mert erre geográfiai, földrajzi okaink lennének, hanem (...) mert keresztények vagyunk” – fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva: erős és sikeres Magyarország csak a nemzeti, keresztény, európai hagyományokra építhető.

Ezzel kapcsolatban történelmi tapasztalatnak nevezte, hogy Magyarország csak akkor volt erős, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat. Kormánya ezért is tartotta fontosnak – folytatta –, hogy megállapodást kössön azokkal az egyházakkal, amelyeknek jelentős szerepük volt a magyar történelemben, és olyan értékeket képviselnek, amelyekre szüksége lesz Magyarországnak a 21. században is.

Az ortodox egyház is meghatározó volt Magyarországon

Az ortodox egyház is nagy mértékben járult hozzá Magyarország szellemi és anyagi gyarapodásához, meghatározó szerepet játszott a magyarországi nemzetiségek életében, kultúrájában és oktatásában – fejtette ki Orbán Viktor.

Azt is mondta, „büszkék vagyunk arra, hogy a magyar állam a nyugati és a keleti kereszténység határán született meg”. Hozzátette, hogy a keleti keresztény közösségek több mint ezer éve gazdagítják Magyarország anyagi és szellemi kultúráját, sőt az első magyar keresztényeket még nem Róma, hanem Bizánc keresztelte meg.

A kormány reményei szerint a mostani megállapodás hozzájárul a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarkátus és a kabinet közötti jó kapcsolatok fenntartásához, elmélyítéséhez, és „megerősíti nemzeti és európai identitásunkat” – zárta szavait a miniszterelnök.

„Isten, áldd meg a magyart!”

I. Bartolomaiosz, Konstantinápoly egyetemes pátriárkája azt mondta, a megállapodás fontos mérföldkövet képvisel a magyar kormány és a konstantinápolyi patriarchátus kapcsolatában.

A dokumentum közös rendeltetése, hogy Magyarországot szilárd keresztény alapokra építse – fogalmazott, közölve egyúttal, hogy nagyra értékelik azt a kormányzati munkát, amely az Európa-szerte megingatott keresztény értékek megerősítésére irányul. Külön kiemelte, hogy a magyar alaptörvény úgy kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

A vallási vezető is felhívta a figyelmet az ortodox egyháznak a magyar történelmében játszott fontos szerepére, amellyel hozzájárult a magyarok szellemi fejlődéséhez.