Nem voltak elégedettek a fekvőbeteg-ellátók eddigi érdekképviseletével, többek között a határozottság hiánya miatt sodródtak kritikus anyagi helyzetbe - vélekedett a Magyar Nemzetnek adott interjúban Csiba Gábor, a Borsod megyei kórház főigazgatója.
A súlyponti kórházak nemrég alapított érdek-képviseleti szervezetének vezetője szerint vannak rétegérdekek egy kórházszövetségen belül, és például az egyetemi klinikák már korábban létrehozták a szövetségüket, ami a sajátos érdekeiket képviseli, ők is úgy gondolták, hogy a súlyponti kórházak speciális érdekeit próbálják meg érvényesíteni. Hangsúlyozta, érdekérvényesítési szervezetet szeretnének létrehozni, melynek célja az intézményi stabilitás elérése.
A 36 súlyponti kórházat törvényileg hozták létre, akkor a költségvetési törvénynek biztosítania kell a működésükhöz szükséges pénzt is. A minisztérium álláspontja érthető, miszerint ha több a munkanélküli, kevesebb a befizetés, nagyobb a hiány, akkor mindenkinek ki kell vennie a részét a válságból. Arról azonban nem beszélnek, hogy gazdasági válság idején az emberek egészsége is válságban van. Például ezren kerültek az utcára a diósgyőri acélművekből, és ezek az emberek túlélési taktikát kerestek, elmentek táppénzre, régen elhalasztott egészségügyi beavatkozásokkal keresték fel az orvosaikat.
Emiatt több ember jelent meg az egészségügyi ellátórendszerben, holott kevesebb lett a pénz. Ezt fel kell oldani és meg kell szüntetni az állandó elvonást. Egyébként a kórházak nem tudják elviselni a többletterhet, amit egyebek mellett az áfaemelés és a dráguló közüzemi díjak súlyosbítanak.
Véleménye szerint a jelen helyzetben az elsődleges cél, hogy egységesen és kellő határozottsággal lépjenek fel az ágazatból kivont források visszapótlása érdekében, hogy a hazai kórházak rövid időn belül a napi működés fenntartásához szükséges finanszírozáshoz hozzájussanak és közösen elkerülhessék a kényszerhelyzet által teremtett ellátási szintek közötti feszültségeket és a teljes ellehetetlenülést.
Bár Csiba Gábor szerint már most nagyon sok intézmény csődben van, de mivel nem magán-, hanem közintézmény a kórházak többsége, így nem tud látványosan csődbe menni. Ha a fizetőképesség romlik, és nem fizetik ki a számlákat, akkor sem kezdeményezhetnek ellenük csődeljárást. Pedig a gazdasági instabilitás következtében kevesebb embert tudnak foglalkoztatni, és nem tudnak színvonalas gépeket, műszereket, eszközöket beszerezni. Ez a színvonalcsökkenés jelenti alapvetően a csődöt.
Hogy ilyen helyzetben a kórházvezetők miért nem mennek el, Csiba Gábor elmondta, ez lenne a könnyebbik megoldás, azonban a következő vezető is gúzsba kötött fogolyként fog táncolni. A kórházi dolgozók pedig nem úgy élik meg az új finanszírozási rendszer okozta problémákat, a fizetések csökkenését, a túlórák visszafogását, a műtéti szám korlátozását, mint a Bajnai-csomag ágazatukat érintő részét, amiért Székely Tamás egészségügyi miniszter a felelős. A kórházvezetőkre mérgesek, teljes egészében rájuk zúdul a szakmai és egzisztenciális ellehetetlenülésükkel összefüggő elégedetlenségük. Az érdek-képviseleti szervezet vezetője közölte, a közeljövőben hivatalosan is felveszik a kapcsolatot a Fidesz egészségpolitikusaival, hiszen valószínűleg ez a párt fogja alakítani a jövő egészségpolitikáját, és szeretnének a következő kormányprogram egészségügyi fejezetéhez javaslatokat tenni, melynek lényeges pontja, hogy az intézményi formaváltást megfelelő keretek közé kell szorítani.
