Mindent megteszünk Szerbia csatlakozásáért, de az Európai Unió alapelvével, a legalapvetőbb emberi jogokkal és a magyarság érdekeivel ellentétes szabályozás esetén kénytelenek vagyunk átgondolni Szerbia tagjelölti státusának kérdését – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke hozzátette: bízik benne, hogy erre nem lesz szükség, és a belgrádi törvényhozás módosítja a vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadhatatlan részleteit, megnyitva ezzel a lehetőségét a magyar közösség kárpótlása előtt.

A szerb képviselőház hétfőn fogadta el a köztulajdonról és a kárpótlásról szóló törvényt, amelyben továbbra is szerepel a "kollektív bűnösség elve". A kisajátított vagyon visszajuttatására és kárpótlásra nem tarthatnak igényt többek között azoknak a megszálló erőknek a tagjai, akik a második világháború idején Szerbia területén tevékenykedtek. A most elfogadott törvény ezen személyek utódait is kizárja restitúcióból. A vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. A törvény háborús bűnösnek tekinti azokat, akiket a második világháborúban besoroztak a magyar hadseregbe, és eleget tettek sorkatonai kötelezettségüknek. Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették a törvénynek a hatálya alól.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy az anyaország kötelessége, hogy támogassa azokat a nemzetrészeket, melyek történelmi helyzetüknél fogva nehezebb helyzetben vannak. A magyar parlament az egyszerűsített honosítással megteremtette a nemzet újraegyesítésének lehetőségét, és az országgyűlés ősszel elfogadja az új választójogi törvényt, biztosítva ezzel a határon túli magyaroknak is a szavazati jogot – mondta a miniszterelnök-helyettes.