Július 1-jén hatályba lép az új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntető törvénykönyv (Btk.), amely egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőség korhatárát, szigorít egyes büntetési tételeket, bevezet új büntetési nemeket, például az elzárást, új bűncselekményként a jogellenes termőföldszerzést és a gazdasági csalást, a drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok megszűnnek, és szigorodik az ittas vezetés szabályozása is.
Az új törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára általában továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek, ha megfelelő belátási képességgel rendelkeznek – legsúlyosabb büntetésük 1-től 4 évig tartó javítóintézeti nevelés lehet.
A halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartama 20-ról 25 évre emelkedik, és az életfogytig tartó szabadságvesztésnél is 20 helyett legkorábban 25 év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadságra helyezésre.
Új büntetési nemek
Új büntetési nemek is megjelennek a Btk.-ban: a jóvátételi munka, az elzárás – amelyet fiatalkorúaknál 3-tól 30 napig, felnőtteknél 5-től 90 napig lehet majd kiszabni – vagy a sportrendezvényektől eltiltás, amely 5 évig tarthat, és azzal szemben lehet alkalmazni, aki a sportrendezvényen, oda érkezőben vagy onnan távozóban bűncselekményt követett el.
Szigorúbb büntetés vár a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire. Átvette az új kódex azt az európai szabályt is, hogy, akik kis korúak sérelmére követnek el szexuális bűncselekményeket, azokat el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, tevékenységtől, amely gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze.
Szigorúbban büntetik a kábítószereseket
A kábítószer-fogyasztás önálló bűncselekmény lesz, amely 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok megszűnnek július 1-jével. Szigorodik az ittas vezetés szabályozása is, 0,8 ezrelék helyett már a sofőr 0,5 ezrelék feletti véralkoholszintje is bűncselekménynek számít.
Újfajta bűncselekmények
Emberölésnél, testi sértésnél, rablásnál, csalásnál, sikkasztásnál minősített esetnek számít majd, ha a sértett idős vagy fogyatékkal élő.
Több eddig nem létező új bűncselekmény is lesz, például a gazdasági csalás, amelyet azok követnek el, akik jogtalan haszonszerzés céljából színlelt gazdasági tevékenységet végeznek, és ezzel vagyoni hátrányt okoznak. Szintén új tényállás a gépjármű kilométer-számlálójának meghamisítása, ami 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A zsebszerződések elleni fellépés érdekében a kódex része lett a termőföld jogellenes megszerzése, amely 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, és nemcsak a szerződő felek, de a szerződés megkötésében közreműködő ügyvédek és közjegyzők is büntethetők. Aki pedig jogellenesen kivágja a fát az erdőben, és ellopja, 2 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
Nemzeti jelkép megsértésének számít a Himnusz, a nemzeti lobogó, és a Szent Korona gyalázása, és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Ugyanakkor több bűncselekmény – így a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás és az árdrágítás – már nem bűncselekmény, csupán szabálysértési vagy közigazgatási szankcióval sújtható.
Kiszélesítik a jogos védelem fogalmát
A jelenleginél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, ilyen esetnek számít például, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, valamint, ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, továbbá, ha kertjébe fegyveresen hatolnak be. A támadás elhárításáért nem csak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye, a jogalkotó szerint ugyanis egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy meggyőződjön róla, a behatoló mi célból tart magánál fegyvert.
Megmarad a „három csapás”
Az új kódex általános szabályai nagyrészt megegyeznek a régi Btk.-val, a változások többsége a különös részben, azaz az egyes bűncselekmények szabályozásánál található. Megmaradnak viszont a parlamenti ciklus jelentősebb büntetőjogi szigorításai, köztük a „három csapás”.
Az új Btk.-val összefüggésben mintegy félszáz másik jogszabály is változik összesen több száz helyen, így például a büntetés-végrehajtási, a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény.
| Az Országgyűlés tavaly nyáron szavazta meg az új Btk.-t: a kormányoldal támogatta, az MSZP és az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik tartózkodott. Az új kódexre a kormánypárti szakpolitikusok szerint egyebek mellett azért volt szükség, mert a 1978. évi Btk. az elmúlt évtizedekben mintegy százszor változott különböző színezetű kormányok eltérő büntetőpolitikai elvei alapján, nemegyszer egymásnak ellentmondóak voltak a sorozatos módosítások, és a törvény egysége megbomlott. Másfél éve, a kodifikációs egyeztetések időszakában Kónya István, a Kúria büntető kollégiumának vezetője úgy ítélte meg: konzervatív, megfelelő szakmai színvonalú a készülő kódex, számos ponton támaszkodik a kialakult bírói gyakorlatra. Akkoriban Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke úgy vélekedett: jobbára mértéktartó a szigorítás. Az új Btk. az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as büntetőkódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve. |
Fidesz: az új Btk. választ ad a társadalmat "legjobban irritáló" bűncselekményekre
A Fidesz szerint az egy hét múlva életbe lépő új büntető törvénykönyvvel (Btk.) a Fidesz megalkotta Európa egyik legszigorúbb törvénykönyvét, amely nem hagyja válasz nélkül a magyar társadalmat „legjobban irritáló” bűncselekményeket, szemben a Gyurcsány-Bajnai kormányokkal, amelyek „hagyták, hogy szabadon fosztogassák” a magyar földet, a közpénzeket, a nemzeti vagyont és az emberek tulajdonát.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: a kistelepüléseken gyakori betöréses lopások ellen jelentősen védi az áldozatokat a jogos önvédelem kiterjesztése, amely a jogtalan támadással szembeni védekezést teszi lehetővé. Emellett az új földtörvénnyel összhangban az új Btk. szigorúan védi a spekulációtól a magyar földet: a termőföld jogellenes megszerzése egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető. Jelentősen szigorodik a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények büntetése. Szigorúbb büntetés vár a visszaesőkre, a hivatali és közfeladatot ellátó személyek elleni erőszakos bűncselekmények elkövetőire is.
Kocsis Máté hangsúlyozta: különösen kiemelt a gyermekek büntetőjogi védelme. A gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, amely gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze. Már a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény. Ha valaki kiskorúként bűncselekmény áldozata volt, feljelentést tehet a 18. életévének betöltése után még öt évig.
Erősebb védelmet kapnak a fogyasztók is: a fogyasztókat tudatosan megtévesztő termékbemutatóknak, valamint az egészségre és a környezetre veszélyes silány áru értékesítésének is büntetőjogi következménye lesz. Az új Btk. az elmúlt három évben hozott büntetőjogi szigorításokat megőrzi, vagyis továbbra is érvényben marad például az erőszakos elkövetőket sújtó három csapás törvény, az uzsorások elleni szigorú szabályok, a hajléktalanok büntetőjogi védelme, a katasztrófák helyszínén és idején elkövetett bűncselekmények szigorú büntetése.
KIM: szigorú, de differenciált az új büntetőkódex
Szigorú, de nem kegyetlen és differenciálatlan az új büntető törvénykönyv (Btk.) – mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára sajtótájékoztatóján az egy hét múlva hatálya lépő új kódexről.
Az erőszakos, visszaeső bűnözők szigorú büntetésekre számíthatnak, a kisebb súlyú cselekmények első bűntényes elkövetői esetében ugyanakkor van lehetőség a differenciált elbírálásra és szankcionálásra - mondta az államtitkár, példaként említve az egyik új büntetést, az elzárást.
Az új kódexet tettarányos szemlélet jellemzi, azaz elsősorban az elkövetett cselekményből kiindulva szabályozza a társadalom igazságérzetének megfelelő büntetéseket. Másodsorban azonban megvan a lehetőség az egyéniesítésre, az elkövető személyiségének, körülményeinek figyelembevételére is – mondta az államtitkár.
A kormány büntetőpolitikáját tükröző kódex a szakmai hagyományokat is figyelembe veszi – hangsúlyozta Répássy Róbert.
