Az államtitkár úgy értékelte, az egyik legnagyobb alkotása az volt, hogy elméletben és gyakorlatban bebizonyította, miként lehet „egy kivérzett, a sír szélén tántorgó” vesztes háború utáni országot talpra állítani, ha van hit, remény, és ha az oktatás, valamint a kultúra kiemelt szerepet kap a közpolitikában.

Olyan nehéz helyzetet, mint az első világháború után volt, 2010-ben ugyan nem éltünk át, de gondok sokaságát örököltük. Az új kormánynak többek között azzal kellett szembesülnie, hogy számtalan területen megújulásra szorul az oktatásügy, mint ahogy az egész ország. Hogy van-e esély a kedvező változásra, erre is Klebelsbergtől kaphatunk választ, amikor azt 1927-ben írta: a magyarság ereje abban áll, hogy a legnagyobb katasztrófákat is ki tudja állni, és utána belső megújulásra képes – mondta Hoffmann Rózsa.

Az államtitkár előadásában részletesen felsorolta, hogy mit tettek az oktatás jobbításáért. Így szólt többek között a nevelés térnyeréséről, az alapvető értékek, így a hazaszeretet és a munka iránti tisztelet fontosságáról valamint a minden tanulót megillető esélyről a tudás megszerzéséért. Kitért arra, hogy az idei tanévtől erkölcs és hittan órákra járhatnak a tanulók, amelyet az első felmérések szerint fiatalok szívesen tesznek. Jelentős eredményként említette a mindennapos testnevelés iskolai bevezetését, hozzátéve: a kormány a közelmúltban arról is döntött, hogy a testmozgásra serkentés újabb lehetőségeként minden járásban legyen uszoda.         

Elmondta: a 150 ezer pedagógus és a közel másfél millió diák világának megváltoztatására több mint 100 jogszabályt alkottak az elmúlt három és fél év alatt.