A tervről elmondta,  ez nem a szocializmus ötéves terve, hanem sok millió magyar közös terve, közös akaratunk, elszántságunk, elhatározásunk adja a fedezetét, és végig fogjuk csinálni. Ez a terv különbözik az elmúlt nyolc év megbukott terveitől, ez nemcsak egy lehetőség, hanem az utolsó lehetőség. Hozzátette: nincs olyan terv, amely Magyarország megújulása nélkül vezethetne sikerre. A megújulásról elmondta: ez újjászületés lesz, küzdelem és küldetés. A megújulás szerinte újjászületést is jelent, azt, hogy a magyar nép saját képére kezdi formálni a jövőt, véget vet a sodródásnak, ilyenkor mindenki érzi, hogy a nemzet szelleme kiszabadul börtönéből. Ekkor tudtak a népek nagy tetteket végrehajtani, mi magyarok is emlékezhetünk ezeréves kereszténységünkre, Európa védelmére, Széchényire és a reformkor nagyjaira, '48-ra és '56-ra, nagyszerű tudósainkra.

Orbán Viktor szerint ha nem sikerül a megújulás, visszatér a múlt, ránk szakad az ég, elsöpör az államadósság lavinája, és hosszú időre elveszítjük az esélyt a felemelkedésre. A miniszterelnök országértékelő beszédében hangsúlyozta: ha viszont sikeresen vívjuk meg a küzdelmet, ha néhány dologban ismét elsők lehetünk Európában, mint ahogy az adórendszerünkkel már azok vagyunk, akkor Magyarország képes lesz biztosítani a boldogulást itthon minden becsületesen dolgozó és vállalkozó magyar ember számára.

2011-ben hadat üzenünk az államadósságnak - mondta a miniszterelnök. Le kell és le is fogjuk győzni az államadósságot, ami a legtöbb mai gondunk és bajunk forrása. Ha nem gyűrjük le, akkor ő fog maga alá gyűrni végérvényesen. Kijelentette: az arányos adórendszerrel, a bankadó és a válságadók bevezetésével, a nyugdíjrendszer megmentésével a kormány az első lépéseket megtette, ez azonban nem elég, a válság és az adósság leküzdéséhez az szükséges, hogy minél többen dolgozzanak.

A magyar ember tisztességes, és a munka számára becsület dolga, nem segélyből akar élni, nem ügyeskedni, hanem dolgozni akar. Kifejtette: határozott, bátor lépéseket tesznek idén, hogy akit csak lehet, visszahozzanak a legális munka világába, és ott is tartsák. Nem mindenki azért munkanélküli ma Magyarországon, mert nem kap munkát. Nagy hiba lenne egyenlőségjelet tenni azok közé, akik dolgozni akarnak, de nem kapnak munkát, és azok közé, akik tudnának ugyan dolgozni, de úgy gondolják, hogy segélyen vagy egyéb állami juttatáson élni mégiscsak kényelmesebb, és amellett ebből-abból pénzt is lehet csinálni. Ha másból nem, hát tyúklopásból - fejtette ki.

Beszélt arról is: van félni való attól, hogy az előző korszak politikája - amely irtózatos eladósodást, csúcsokat döntő munkanélküliséget, burjánzó korrupciót, elszabaduló bűnözést hozott, a fővárost a tönk szélére sodorta, a vidéket elsorvasztotta, és amely a hatalommal való visszaéléshez, a szélsőséges térnyeréséhez vezetett - vissza akar térni. Megjegyezte: a „tenyerek viszketése” nem múlt el, sőt a hétről hétre napvilágot látó szélhámosságok miatt mintha inkább erősödne. Szerinte erről majd akkor kell újra beszélni, ha az elszámoltatási kormánybiztos elvégezte munkáját, ”addig legyen elég annyi, hogy a kormánybiztos úr iparkodjon, mert igény az van rá”.

A miniszterelnök szerint olyan új alkotmányra van szükség, amely a magyar szellem megnyilatkozása, élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt Magyarországnak és ezzel biztonságba helyezi a jövőt. A kormányfő úgy fogalmazott: a jelenlegi nem a magyarok alkotmánya, hiszen szovjet minta alapján készült, politikai paktumok írták és bár nagyszerű jogászok dolgoztak rajta, de mégiscsak kényszerből született. Orbán Viktor hangsúlyozta: a mai magyar élet az 56-os forradalom alapjára épült, a jelenlegi alkotmányban azonban egyetlen szó sincs erről.

Megköszönte Orbán Viktor miniszterelnök kiállását a becsületünkért a magyar Országgyűlésben, és az Európai Unióban a kormányfő hétfői évértékelő beszéde előtt Balog Zoltán, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke a Millenárison. Orbán Viktor 13. alkalommal tartott országértékelést, a kormányfő  Magyarország megújul címmel mondta el hagyományos beszédét.

A vendégek között foglalt helyet Mádl Ferenc volt államfő és felesége, több kormánytag, kormánypárti politikus és európai parlamenti képviselő - köztük Tőkés László -, Tarlós István főpolgármester, továbbá Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Antall Józsefné, a korábbi miniszterelnök felesége, Széles Gábor és Csányi Sándor nagyvállalkozók, Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó, Mocsai Lajos, a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Andrew G. Vajna, a filmipar reformjáért felelős, frissen kinevezett kormánybiztos, Kálomista Gábor producer, Kun Miklós és Gereben Ágnes történész, Kautzky Armand színművész, Balázs Péter színházigazgató, Vastag Csaba, az X-Faktor győztese, Szörényi Levente zenész, Jókai Anna író, Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa és Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere.