Kampánycsend lépett életbe éjféltől az ország egész területén a vasárnapi európai parlamenti választás miatt. A vasárnap este 7 óráig tartó, összesen 43 órás korlátozás valamennyi helyi és országos terjesztésű, írott vagy elektronikus médiumra érvényes.
A hivatalos kampány Magyarországon március 26-án vette kezdetét, amikor Sólyom László köztársasági elnök kiírta a magyarországi európai parlamenti választásokat. A pártok június 5-én 24 óráig kampányolhattak.
A választási eljárási törvény értelmében a kampánycsend szombaton 0 órakor kezdődött és a szavazóhelyiségek bezárásáig, vagyis vasárnap este 7 óráig tart, ezen időszak alatt kampánytevékenységet folytatni tilos.
A törvény úgy rendelkezik, hogy „a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása”. Így például tilos a választópolgárok szervezett szállítása a szavazásra, vagy étel-ital adása számukra.
Tilos továbbá pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, vagy a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.
Kampánycsendsértésnek számít az is, ha a tiltott tevékenységet nem jelölt vagy párt végzi, sőt akkor is, ha a törvénysértőt nem találják meg. Az Országos Választási Bizottság így megállapíthatja a kampánycsendsértés tényét abban az esetben is, ha az elkövető személye ismeretlen marad.
A kampánycsend intézményét többször megtámadták az Alkotmánybíróságnál. A testület 2002-ben hozott határozatában úgy fogalmazott: a kampánycsend a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát biztosítja. Mint fogalmaztak, a kampánycsendre vonatkozó 43 órás korlátozás csak a választási kampány időtartamának elenyésző töredékére vonatkozik, ami a célhoz képest arányosnak tekinthető.
Az európai uniós országok megosztottak abban a tekintetben, hogy alkalmazzák-e a kampánycsend intézményét.
