Orbán Viktor szerint Európa gyengesége abból fakad, hogy eladósodottak a tagállamai, ezért az európai gazdaság talpra állásának legfontosabb feltétele az, hogy szakítani kell néhány olyan dologgal, amely „jégre vitt bennünket”. A csúcstalálkozóval kapcsolatban leszögezte: hazánk és a nagy európai államok érdeke egybeesik. A miniszterelnök Brüsszelből, az európai uniós válságkezelő csúcstalálkozó helyszínéről nyilatkozott az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának.
Orbán Viktor azt mondta: az európai országok az eladósodás miatt állandóan futnak a piac által támasztott elvárások után, mert „ha nem futunk utánuk, ha nem teljesítjük az elvárásaikat, akkor nem adnak pénzt, amelyből az adósságainkat törleszteni tudnánk”.
A csúcstalálkozóval kapcsolatban leszögezte: Magyarország és a nagy európai államok érdeke egybeesik. Kiemelte ugyanakkor, hogy bár szükség van közös döntésekre - ellenkező esetben ugyanis az európai gazdaság hanyatlásba zuhan -, minden országnak lehetőséget kell adni arra, hogy a saját útját járja. Magyarország is "nagyon gyakran, a többi európai országtól eltérő intézkedésekkel próbál úrrá lenni" saját nehézségein - mutatott rá Orbán Viktor, aki aláhúzta: olyan döntések nem születhetnek, amelyek rosszak lennének Magyarországnak, így például az, ha az európai államok az adórendszereik egymáshoz való közelítésének útjára lépnének. Orbán Viktor - mint mondta - ezt mindenképpen ellenezné, megvétózná, mert Magyarország "versenyképessége éppen az egyszerű, rugalmas, gyors és alacsony adókulccsal operáló adórendszerében van".
Erős nemzetekre, erős nemzetgazdaságokra van szükség, ezek ugyanis erősítik a többi országot is - jelentette ki, majd Görögországról szólva rámutatott, a mediterrán állam nem erősíti, hanem gyengíti az EU többi tagállamának gazdasági pozícióját.
A kormányfő hangsúlyozta, Magyarországnak az az érdeke, hogy a pénzintézetek konszolidációjába olyan országoknak ne kelljen befizetniük, amelyek nem felelősek a kialakult helyzetért, illetve amelyeknek bankjai nincsenek bajban. Hozzátette, az egyetlen európai méretű, komoly magyar bank, az OTP nem szenved ilyen problémától. Emlékeztetett, az OTP a legutóbbi európai stresszteszten a harmadik helyen zárt a kontinens bankjainak sorában. "Most a végtörlesztés persze nem hozza őket könnyű helyzetbe, nyilván valamit ront a pozíciójukon, de összességében szerintem az OTP egy sokkal szigorúbb válságpróbát is ki tudna állni. De ha mégis baj volna vele, akkor a magyar költségvetés - az OTP nagyságrendje miatt - meg tudna birkózni a feladattal" - fejtette ki.
A miniszterelnök szerint úgy tűnik, a "közbölcsesség" az lesz, hogy a bankok oldják meg a problémájukat maguk, ha nem tudják, akkor oldja meg az az ország, amelyhez tartoznak, és ha ez sem megy, akkor "jöjjenek egy európai feltőkésítési forrásért". Hozzáfűzte, valószínűleg elég sokan lesznek, amelyek nem tudják megoldani a problémát, és 100-120 milliárd euró közötti európai forrásigényről lehet szó. Megjegyezte ugyanakkor: a kérdés nem a bankok feltőkésítése - hiszen "Széchenyi óta tudjuk, hogy ha egy országban nem működnek a bankok, akkor az az ország gazdasági hanyatlásra számíthat" -, hanem az, ki fogja a pénzt biztosítani. A leghelyesebb elvnek azt nevezte, ha "mindenki futja a saját kockázatát". Felidézte, Magyarország is kikerült a "függő viszonyból" az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) képest. "Saját lábunkon állunk, futjuk a saját kockázatunkat, nem további nemzetközi hitelekből, hanem a nemzetközi pénzpiacon felvett hitelekből finanszírozzuk Magyarországot" - mondta.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy szerinte a vasárnapi EU-s csúcstalálkozón komoly lépéseket tehetnek előre, és úgy látja, szerdán nem kell ismét összejönniük a tagállamok vezetőinek, legfeljebb a pénzügyminisztereknek, illetve az eurózónához tartozó államok vezetőinek.
Szavait azzal zárta, hogy a szerdai sikerességhez vasárnap néhány kérdésben egyetértésre van szükség, ezért is tartózkodik Brüsszelben, dacára annak, hogy nem ott volna a helye, hanem Budapesten, "mert 1956-ot ünnepeljük, mert minden, ami ma jó, és esélyt ad a jövőre a mi életünkben, az mind 56-ból fakad".
Szombaton megállapodtak az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei az európai bankok összehangolt tőkeemelésének számos részletében, a külügyminiszterek megbeszélésén viszont eltérő álláspontok mutatkoztak azzal kapcsolatban, mennyire szükséges és sürgős az uniós alapszerződések módosítása a gazdasági válságkezelés sikeréhez. Az Európai Néppárthoz tartozó vezetők találkozójára érkezve Orbán Viktor magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy Görögország gyakorlatilag csődbe jutott, és ha nem sikerül választ adni arra, miként lehet megakadályozni e csőd átterjedését más országokra, akkor bajba kerülhet az egész európai gazdaság, benne a magyar is.
Az EU-s állam- és kormányfők vasárnapi csúcstalálkozójának fő célja egy átfogó, a piacok bizalmának visszaállítására képes intézkedéscsomag összeállítása.
| Miközben mindenki európai adósságválságról beszél, a magyar nemzeti érdek az, hogy az ország saját erőből csökkenteni tudja az adósságot - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Brüsszelben, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, képesnek kell lenni olyan nemzeti gazdaságpolitikát folytatni, amelynek alapján a költségvetés az államadósság automatikus csökkenését eredményező helyzetbe kerül, nem pedig a növekedését hozóba. Ehhez a költségvetési hiányt a bruttó hazai össztermék 2,8 százaléka alatt kell tartani "a mostani közgazdasági közbölcsesség szerint" - emlékeztetett. Kiemelte: az államadósságot nem számító, elsődleges költségvetés többletet mutat. Ha szigorú költségvetési politikát tud folytatni, Magyarország nem fog visszakerülni azon országok csoportjába, amelyek csak külső pénzügyi segítséggel tudnak talpon maradni - vélte Orbán Viktor. Hangsúlyozta ezzel együtt azt is: minél több a válságkezelési programra szoruló országok száma, annál nehezebb Magyarország helyzete is. Orbán Viktor elmondta: Brüsszelben külön napirendi pontot szántak a növekedés lehetőségeinek vizsgálatával is. Ezzel kapcsolatban szerinte a fő tanulság az: nem számíthatunk arra, hogy az EU vagy az eurózóna országai gyors növekedésre lennének képesek a következő egy-két évben. Hozzátette: ha az EU képes lenne a döntések eddiginél gyorsabb meghozatalára, akkor ez az időszak gyorsabban elmúlna. Magyarországnak a miniszterelnök szerint saját gazdasági növekedésének megvédése érdekében önálló növekedéspárti lépéseket kell tennie. Ez szükséges ahhoz is, hogy teljesülni tudjon a következő évre a költségvetésben meghatározott 1,5 százalékos cél, amelyet "nem szabad feladni". Megismételte Orbán Viktor azt is: Magyarország számára nem volna jó, ha az uniós tagállamok erőteljesebben harmonizálnák adórendszerüket. Egy kérdésre válaszolva a kormányfő kitért arra: a vállalkozások számára hazánkban a legnagyobb megterhelést nem az adóterhek jelentik, hanem az adminisztrációs terhek. Ezek csökkentése érdekében a kormány két csomagot is összeállított - emelte ki -, és az utóbbiak végrehajtásának felgyorsítása feltétele a növekedési cél elérésének is. Az adminisztrációs teher leépítése ugyanakkor azt is jelenti, hogy több száz vagy ezer ember munkájára nem az állami hatósági tevékenységben, hanem a piacon lesz szükség - hangoztatta Orbán Viktor. |
