„A konszolidált Kádár-kor, a felépített iskolák, lakótelepek, a legvidámabb barakk, a háromévenkénti utazás korszaka sem feledtetheti velünk az eredet bűnét, az akasztófát, a gyilkosságot, a halottakat, a meggyilkolt, megfojtott kamasz fiút, merev testét” – jelentette ki a politikus az I. kerületi Szabó Ilonka utcában tartott megemlékezésen.

  

Pokorni Zoltán szerint bajban vannak, amikor a reformszocializmus híveivel beszélgetnek, mert ők arra az időre, az 1960-as, 1970-es évekre emlékeznek, amikor tényleg sok minden épült az országban. Mi pedig emlékeztetünk arra, mi volt a véres eredete ennek az időszaknak – fűzte hozzá.

  

A főváros XII. kerületének polgármestere azt mondta, az erkölcs a politikában ott mutatkozik meg, hogy ha valamit nem hajlandó megtenni a hatalom, akkor sem, ha érdeke és ereje lenne hozzá.

  

A politikus szerint akármilyen nemes célokat fogalmazott meg az egykori szocialista időszak, „ott, ahol próbára tétetett, megbukott. Erkölcstelen és amorális volt, mert gyilkolt, noha nem kellett volna”. Nagy Imrének volt ereje, tartása, hogy szembeforduljon régi barátaival, elvtársaival – vélekedett Pokorni Zoltán, aki szerint ezt az erőt tisztelik és becsülik a volt kormányfőben. Hozzátette: a miniszterelnöki poszt ugyanakkor „túl magasan van”, Mansfeld Péter sorsa viszont sokkal átélhetőbb számunkra, köznapi halandók számára. A Fidesz alelnöke szerint az egész Kádár-kor születésének szégyene, ahogyan kivárták Mansfeld Péter 18. születésnapját, hogy felakaszthassák.

  

A beszéd után – Mansfeld Lászlóval, a forradalom legifjabb mártírjának öccsével együtt – budai fideszes polgármesterek, Pokorni Zoltán mellett Nagy Gábor Tamás, az I. kerület, Láng Zsolt, a II. kerület, Bús Balázs, a III. kerület és Szabolcs Attila, a XXII. kerület polgármestere koszorúzták meg az emlékművet.