Gasparovic szerint nem az ő feladatuk, hogy minden konkrét kérdésben megegyezzenek, s nem is mindenben értettek egyet, de a legfontosabbnak azt tartja, hogy a történelmi problémák megvitatásával kerüljenek közelebb a két ország közötti feszültségek jövőbeli feloldásához.

A két köztársasági elnök szerint az is hasznos lenne, ha a parlamenti szakbizottságok is találkoznának egymással. A kisebbségek mindkét országban előmozdítói lehetnek a békességnek, de ehhez lojálisnak kell lenniük országuk kormányához - mondta a szlovák államfő.

A szlovák és a magyar államfő is egyhangúan elítélte a mindkét országban tapasztalható szélsőséges megnyilvánulásokat, majd hozzátette: Szlovákiában ennek érdekében több törvénymódosítás is történt. Az új törvények mentén szigorúbbá válik a szélsőségesek elleni fellépés.

Sólyom László nyitott és őszinte párbeszédként értékelte a találkozót, de fontosnak tartotta kiemelni, hogy Magyarországon nincs szlovákellenesség, ezért számára érthetetlenek a szlovák politika ebbéli megnyilvánulásai. A köztársasági elnök szerint mindkét fél szélsőségeseit el kell ítélni, ugyanakkor kiemelte: míg az egyik oldalon marginális csoportokról van szó, a másikon parlamenti politikusok részéről tapasztalhatók szélsőséges megnyilvánulások.

Sólyom László szerint fontos a közös történelem ismerete, melynek lehet többféle értelmezése is, de ezek az értelmezések nem adhatnak alapot a sérelmek felhánytorgatására.

Sólyom egy kisebbségvédelmi törvény létrehozását, illetve a kisebbségi ombudsman tisztségének bevezetését is javasolta Szlovákiában, mondván, ez jelentősen javítaná a szlovákiai magyarság közérzetét. Gasparovic azonban válaszában elmondta: nincs olyan jogköre, amely lehetővé tenné, hogy törvényeket kezdeményezzen a parlamentben. Azt sem gondolja, hogy az ombudsmani tisztségre szükség lenne, de nem is zárkózik el tőle.