A miniszterelnök 150 és 300 ezer közé teszi azoknak a devizahiteleseknek a számát, akik élhetnek majd az adósságuk rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztésének lehetőségével. Orbán Viktor kedden a HírTV Rájátszás című műsorában hozzátette ugyanakkor, ez a szám nagyobb is lehet. A szerinte a magyar jogba nem ütköző egyösszegű végtörlesztés egy meghatározott ideig lesz igényelhető.
A végtörlesztés nemzetközi jogi helyzetéről szólva Orbán Viktor az interjúban azt mondta, meg fognak bennünket támadni, és vitára kell számítani. A miniszterelnök szerint ha néhány év múlva olyan ítélet születne az európai bíróságon, hogy jogtalan, amit a kormány most bevezetni tervez, akkor sem hárulna semmi azokra a devizahitelesekre, akik majd élnek az egyösszegű végtörlesztés lehetőségével, hanem a magyar államnak kellene akkor helytállnia.
Egy esetleges magyar alkotmánybírósági vétóról szólva kijelentette: a magyar jog ismeretében azt tudom mondani, hogy a Fidesz és a KDNP által előterjesztett javaslat nem ütközik a magyar jogba. Azzal összefüggésben, hogy sajtóhírek szerint az igazságügyi tárca egy szakvéleménye szerint jogellenes a javaslat, Orbán Viktor azt mondta: nem ismeri ezeket a pletykákat.
Számításaik szerint valahol 150 és 300 ezer között lehet azoknak a devizahiteleseknek száma, akik rendelkeznek a végtörlesztéshez megtakarítással, és úgy döntenek, hogy "kiszállnak". De Magyarországon vagyunk, és az emberek, amikor baj van, és lehetőség nyílik arra, hogy megszabaduljanak a bajtól, sokkal többre képesek, mint mi azt gondolnánk. Akkor összejön a barát, a rokon, az ismerős, a cihából is előkerül ez, az – mondta, megjegyezve, ezért könnyen lehet, hogy a 150-300 ezer közé tett szám nagyobb lesz. A kormányfő beszámolt arról is, hogy a majdani törvényben világossá teszik, a végtörlesztés nem egy örökké nyitva álló lehetőség, ezért megállapítanak egy időpontot, ameddig be lehet jelentkezni a kilépésre.
Arra a kérdésre, hány telefonhívást kapott a hétfői bejelentés után, azt mondta, külföldről még a parlamenti beszéd előtt érkeztek hívások szép számmal. Ezekről annyit mondott el, hogy pontosan ugyanolyan mondatokat hallott, mint a bankadó bevezetésekor.
A kormányfő szerint az európai gazdaságot a bankok vitték csődbe, az a bankárkorszak juttatott bennünket oda, ahol most vagyunk, amely valamikor 10-20 évvel ezelőtt kezdődött meg, és ahol senki sem védte meg a bankokkal szemben az embereket. (...) Ennek a bankárkorszaknak kellene véget vetni úgy, hogy közben a bank és a bankárok iránti bizalom ne csappanjon meg.
Orbán Viktor ismét beszélt arról, hogy egyedül Magyarországon nem tettek semmilyen lépést a devizahitelek adminisztratív korlátozására, sőt Magyarországon a bankok és a kormányzat, miután az előző nyolc évben a kormányok nem az emberek oldalán álltak, hanem a bankárok oldalára álltak át (...), inkább közösen belelovalták az embereket abba, hogy nincs olyan nagy kockázat, vegyék fel ezt a pénzt. Fontos kérdésnek nevezte, hol volt ekkor a jegybank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a pénzügyminiszter, horribile dictu maga a miniszterelnök. Ennek megválaszolására Orbán Viktor parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte, amelynek feladata lenne, hogy pontosan kiderítse, ki mit csinált, ki ellenzett, ki támogatott egyes intézkedéseket. Akik nem tették a dolgukat, azoknak viselniük a következményeket.
A tervek szerint 30 százalékban maximált teljes hiteldíjmutatóról (THM) szólva közölte: minden hitelezésre érvényes lesz, így a gyorskölcsönöket nyújtó intézményekre is, de a végső szót természetesen a parlament mondja majd ki.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését úgy kommentálta, a politikusok felelősségének kérdése Magyarországon ma még szokatlan, Európában viszont nem az. A politika képviselői sincsenek kívül a felelősség világán.