A magyar közigazgatási ösztöndíj program célja a nemzedékváltás mellett a kultúraváltás is volt – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, amikor köszöntötte a program csaknem 100 végzős fiatalját a Parlamentben. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években pozitív agyelszívással próbálkoztak a magyar közigazgatásban ezzel az ösztöndíj programmal, ami jól zajlik.
Navracsics Tibor elmondta: a gyakornoki program sikeres teljesítését igazoló dokumentummal immár azon 500 fiatal közé tartoznak, akik a program 2011-es megindítása óta részt vesznek a közigazgatás megújításában. Hangsúlyozta továbbá: 2010-ben a regenerációs program megindításával az volt a kormányzat célja, hogy a magyar közigazgatásban az intézményi és jogszabályi megújulás mellett egy nemzedéki megújulás és ezzel együtt egy kultúraváltás is megtörténjen. Ez utóbbi azonban egy hosszabb folyamat – tette hozzá.
A polgárt kell szolgálnia a közigazgatásnak
A tárcavezető szerint fontos, hogy a magyar közigazgatás, szakítva a róla alkotott, sokszor téves elképzelésekkel és a rossz hagyományokkal, beidegződésekkel ne egyszerűen egy merev hatóságként, jogalkalmazó, aktatologató hatóságként működjön, hanem egy olyan érzékeny intézményrendszer legyen, amelynek minden intézménye és kormánytisztviselője a legfőbb célnak tartsa, hogy a polgárt és ne általában a polgárokat szolgálja.
Ezért gondolták, hogy szükség van a magyar közigazgatás nemzedéki megújítására és egy olyan közigazgatási ösztöndíj programra, amely nem csak a hazai, hanem nemzetközi tapasztalatokra is épít. Immár a harmadik évfolyam fejezi be a programot, európai tapasztalatokkal, idegen nyelvek ismeretével, most ezt a most éles helyzetben is kamatoztathatják – tette hozzá.
Egy ország megújítása nehéz és összetett feladat
Rétvári Bence elmondta: a parlament másfél kilométeres körzetében 5-6 ezer kormányzati tisztviselő dolgozik, így az 500 fiatal egy majdnem 10 százalékos vérfrissítést jelent – tette hozzá. Az államtitkár kifejtette: egy cég válságmenedzselése is nehéz, ám egy ország megújítása, versenyképesebbé tétele sokkal nehezebb és összetettebb, ám erkölcsileg magasabb szintű feladat.
Az államtitkár minőséginek nevezte a programot, hiszen a magyar gyakornokoknak jó híre van a külföldi fogadó államokban, akiket visszavárnak. A minőséget az a 70 mentor is garantálja, akik folyamatosan segítik a fiatalokat és figyelemmel követik további boldogulásukat is. Ugyancsak a magas minőséget biztosítja, hogy a programra nyilvános pályázaton keresztül lehet bejutni és jelentős a túljelentkezés.
A fiataloknak is vonzóbb lett ez a terület
Biró Marcell, a KIM közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt 3 évben a közigazgatásban dolgozók átlagéletkora csökkent, mert sikerült a fiatalok számára vonzóbbá tenni ezt a területet. A közigazgatásban dolgozó fiatalok visszajelzései is azt mutatják, hogy megtalálták számításaikat.
A program folytatódik, a következő 7 éves EU-s költségvetési ciklusban célkitűzésük, hogy további 1000 fővel növeljék az ösztöndíjasok számát – jelentette be az államtitkár. Az elsajátított ismeretek, a tapasztalatok, a talpraesettség és az elkötelezettség a fokmérője annak, hogy a közszolgálatba dolgozók jól végzik-e a munkájukat – fogalmazott Biró Marcell.
Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnöke, mint a program szervezéséért felelős vezető beszédében fontosnak nevezte, hogy a náluk gyakornokoskodó fiatalokat januártól kormánytisztviselői státuszban tudják alkalmazni. Kiemelte, hogy a csaknem 500 végzett fiatal több mint 90 százaléka munkát is kapott a közigazgatás rendszerében.
